2010. április 10-én, tizenegy éve történt a második világháború utáni lengyel történelem legnagyobb tragédiája, amikor is a Katyń-ban elkövetett mészárlás áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésre tartó lengyel delegáció repülőgépe  közép-európai idő szerint 8 óra 41 perckor a Szmolenszk-Szevernij repülőtér közelében landolás közben lezuhant.

A katasztrófát a fedélzeten lévő 96 emberből senki sem élte túl, köztük Lech Kaczyński államfő és felesége, jónéhány vezető politikus, a lengyel hadsereg és a légierő vezérkari főnöke, miniszterek, képviselők, más személyiségek. Az amúgy is feszült lengyel-orosz kapcsolaton csak tovább rontott ez a katasztrófa, amely megtizedelte az ország elitjét.

A lengyel társadalmat mélyen megrendítette a katasztrófa, és pár napig valóban együtt gyászolt az egész nép. Majd pár nap elteltével már belpolitikai vita alakult ki, az emberek egymásnak feszültek, és egy idő után megjelentek a meglehetősen trágár megnyilvánulások akár az áldozatok felé is… 

A PiS jelöltjeként megválasztott Lech Kaczyński megüresedett posztjára a szokásos eljárásrend szerint a házelnök, Bronisław Komorowski került. Azonnal megindult a vizsgálat, amelyet azonban Moszkva nem engedett át a lengyeleknek. A fő vizsgálatot az Oroszországi Föderáció Államközi Légügyi Bizottsága végezte, amely szerint a katasztrófa oka a rossz időjárás volt, hiszen a látási viszonyok rendkívül rosszak voltak, valamint a rosszul végrehajtott landolás a fedélzeten lévők nyomására történt, azaz a rossz időjárási körülmények és a lengyel pilóták hibája voltak a fő okok.

A lengyel hatóságok a gép roncsához csak ideiglenesen, a fekete dobozok anyagához pedig másolatban tudtak hozzáférni. Az akkori és a mostani lengyel kormány többször is felszólította Oroszországot a repülőgép roncsainak visszaszolgáltatására, amit azóta sem tettek meg arra hivatkozva, hogy a nyomozás még nincs lezárva.

A lengyel vizsgálat szerint a szmolenszki irányítók felelőssége is a katasztrófa, bűnügyi eljárást is kezdeményeztek ellenük, mivel nem tiltották meg az alkalmatlan időben a leszállási kísérletet.

Az áldozatok földi maradványait Oroszországban végzett azonosításuk után hazaszállították, a koporsók felnyitását megtiltották, de a hozzátartozók nyomására mégis exhumálták a testeket. Ennek köszönhetően derült ki, hogy több áldozatot, köztük Anna Walentinowiczot, a Szolidaritás mozgalom egyik alapítóját is tévesen azonosítottak és 28 személy maradványait összecserélték.

Alexandre Douguine  professzor, a kortárs orosz világ egyik vezető értelmisége négy nappal a szmolenszki baleset után, egy interjú során a Nakunune.ru oldalnak kifejtette, hogy Lech Kaczyński látogatása, amelynek célja a katyńi eseményekről való megemlékezés volt "Oroszország elleni agressziós cselekedetet jelentett, amelynek célja a lengyelek  nyugatbarát, katolikus és russzofób elképzeléseinek erősítése”. A továbbiakban azt is mondta, hogy "bárki, aki Oroszországba érkezik, és az ország imázsát károsítani akarja, meghal."

 „Az egy elátkozott hely” – mondta Lech Kaczyński elődje, Aleksander Kwaśniewski-  „1940-ben a háború előtti Lengyelország elitjét gyilkolták meg ott, most ott halt meg a Harmadik Köztársaság elitje”.

2018-ban Orbán Viktor az áldozatok emlékére Budapesten felavatta "Memento-Szmolenszkért" emlékművet.  Az ünnepségen részt vett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Jaroslaw Kaczyński, Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke is. Kaczyński beszédében kiemelte, hogy az emlékmű egy csodálatos gesztus, amely erősíti a lengyel-magyar barátságot.