Az F Klub moderátori székében a már sokak által ismert Antoni Trzmiel szerkesztő, újságíró foglalt helyet, interjúalanya pedig Orbán Balázs a Miniszterelnökség miniszterhelyettese és parlamenti és stratégiai államtitkára, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke volt Magyarországról. A teljes interjú (magyar és lengyel felirattal) itt érhető el Orbán Balázzsal, az F Klub keretein belül, a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet szervezésében:

Antoni Trzmiel felütésként megjegyezte, hogy Lengyelországban igen népszerű Magyarország, Orbán Balázs új könyve pedig hamarosan Lengyelországban is megjelenik. Ezt követően a könyv egyes részeiről és a felmerülő témákról esett szó.  

Az esemény kezdetén Orbán Balázs köszönetet mondott a lengyel támogatásért és lengyel-magyar barátságért, kiemelve a történelmi és szociális kötelékeket, szerinte a könyve mondanivalója röviden, mindkét népre vonatkoztatva az, hogy a stratégiai gondolkodás képességét újra kell élesztenünk. „Amikor idegen megszálló hatalom alatt vagyunk, akkor a stratégiai gondolkodásnak kevés tere van” – mondta Orbán Balázs, kiemelve, hogy most újra a magunk urai vagyunk, fel kell építeni hogyan gondolkodunk erről a térségről, magunkról és stratégiánkról, a „sikernek ugyanis nincsen univerzális receptje, nekünk közép-európaiaknak a saját receptünket kell megtalálnunk”.

Orbán Balász szerint a magyar szabadságszeretet egy történelmileg igazolható önazonossági pont, és bár a magyarok követik a nemzetközi trendeket, át is értelmezik azokat. A miniszterhelyettes szerint a Kárpát-medence egy földrajzi egység nemzetiségi különbségektől függetlenül, ez az összetartozás pedig egyre inkább erősödik. „Magyarország sosem tudott sikerperiódust építeni, ha az nem keresztény logikából és nemzeti gondolatból fakadt” – emelte ki a fő tételmondatot, rámutatva, hogy a magyar keresztény kulturális alap nem mély és aktív vallásgyakorlást jelent – mint Lengyelországban –, hanem filozófiai és társadalomelméleti felfogást.

„A magyar politikai rendszer nagyon furcsa” – mondta a miniszterhelyettes, kiemelve, hogy a felívelő és polgári korszakban, a dualizmusban olyan volt a politikai megosztottság, hogy lőttek a parlamentben. Orbán Balázs szerint az ellenzék és a kormánypártok között mindig lesz feszültség, azonban arra fontos fókuszálni, hogy mindezek mögött a társadalmi egység hogyan alakul – rezsicsökkentés, migráció, ezek mind olyan pontok, amelyben kormánypárti és ellenzéki szavazó is egyetért.

„Ha ránéz az ember a térképre, az olyan mintha az adott országok titkos tanácskozásait is kihallgatná” – emelte ki Orbán Balázs, rámutatva a geopolitika fontosságára és arra, hogy ez a gondolkodás elhalványult az utóbbi évtizedekben, azonban napjainkban egyre erősödik. A miniszterhelyettes szerint a közép-európai népeknek nem érdekük, hogy geopolitikai törésvonalon éljenek, a cél pedig az, hogy ezeket a vonalakat kitoljuk, hozzáfűzve, hogy „a magyar és a lengyel gondolkodás hasonló, az eszközöket kell összehangolni, de a célok tekintetében százszázalékos az egyetértés”.

Az identitáskérdéssel kapcsolatban Orbán Balázs elmondta, hogy a magyar identitásnak az európai identitás is része, ebből azonban az is következik, hogy az együttműködés csak önkéntes alapú lehet. „Az Európai Unió már mi is vagyunk, ez nemcsak lehetőség, hanem felelősség is” – mondta a miniszterhelyettes, aki szerint mostanság többet aggódunk, mivel fokozatosan csökken az EU szerepe a világban, miközben sorozatos válságok rázzák a közösséget.

A válságok egyik eleme, hogy elhagyott minket egy erős ország, amellyel kapcsolatban Orbán Balázs elmondta, hogy „Nagy-Britannia útja nem a közép európai országok útja”, hozzáfűzve, hogy az elmúlt évek eseményei azt mutatják, hogy a térségünk felértékelődik és erősödik, ebből kifolyólag nem lehet nélkülünk fontos döntéseket hozni Európában. „A közép-európai együttműködés az egyetlen lehetőségünk és egyben végzetünk is” – zárta fő tételmondatával a beszélgetést a miniszterhelyettes, kiemelve, hogy minden más szereplőnek az az érdeke, hogy ez ne sikerüljön, ugyanis „senki másra nem számíthatunk, csak saját magunkra”.

A fentieken túl volt még szó a közép-európai együttműködés lehetőségeiről, az elemzőkészség fontosságáról, a politikai és gazdasági elitek „elhülyüléséről” és a Mathias Corvinus Collegium kárpát-medencei projektéről.

HB