A Visegrádi Atlasz nemcsak a V4-ek elmúlt évtizedeit összegzi látványosan és részletesen, hanem a jövőben is utat mutathat. Közép-Európa 50 fejezetben, ahogyan még sosem láthattuk. Heincz Barnabás recenziója
A VISEGRÁDI ATLASZ ITT MEGRENDELHETŐ
„Együtt többre vagyunk képesek” – kezdte írását Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke a Visegrádi Csoport 30 éves fennállásának alkalmából írt esszéjében, amelyben kiemelte, hogy az elmúlt harminc évben a V4-es országok hatalmas ugrást tettek egy erős konkurenciát jelentő gazdaság létrehozásával, amely sikeresen versenyez a nyugati piacokkal. „Az elmúlt években gazdasági növekedésünk meghaladta az EU átlagát, mely 2,1 százalék volt, szemben a visegrádi csoport 3,8 százalékával; az EU-hoz mérten a V4 országai alacsony munkanélküliségi rátával büszkélkedhetnek, mely 2020 decemberében nem haladta meg az uniós átlagot, Csehországban és Lengyelországban pedig a legalacsonyabb volt az unióban” – sorolta a Csoport érdemeit a lengyel miniszterelnök. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is megosztotta gondolatait a jubileum alkalmából, mint fogalmazott: a cél „betölteni a hivatásunkat”.
Ezt azonban csak úgy lehet sikerre vinni, ha vannak új célok a V4 előtt, az új célokhoz pedig szilárd alapok kellenek. Szilárd statisztikák, térképek és elemzések, amelyek megmutatják: hova jutottunk mi, közép-európaiak, az elmúlt három évtizedben.
Ennek a kérdésnek a megválaszolásában segít a nemrég kiadott Visegrádi Atlasz, amely két intézmény, a varsói Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet és a Lengyel Földrajzi Társaság (Polskie Towarzystwo Geografyczne) közös alkotása. Az Atlasz lengyel és angol nyelven 50 fejezeten keresztül tárgyal társadalmi, gazdasági és természeti, valamint történelmi és geopolitikai kérdéseket, mindezekhez pedig látványos statisztikákat és térképeket mellékel, amelyek megmutatják, hogyan fejlődtek a visegrádi országok az évek során és miben kellene még javulniuk.
A munka, a közös építkezés ugyanis még nem ért véget. Ahogyan Maciej Szymanowski, a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója írja előszavában: „a visegrádi államok társadalmi tudásukkal, lelkületükkel, energiájukkal és a bennük rejlő potenciállal egyre inkább tudatában vannak érdekközösségüknek és az összetartozás erejének, amelyben az egyik ország sikere mások nyereségét is jelenti”.
Az Atlasz földrajzi és közigazgatási elemzésekkel és térképekkel kezd, amelyek során a jelen határait tudjuk a történelmi határokkal összevetni, valamint mindegyik V4-es ország közigazgatási rendszerével és felosztásával kapcsolatban fontos információkra tehetünk szert. Külön érdemes kiemelni az országok területfelhasználását, amelyből kiviláglik, hogy százalékos arányban Magyarország vezet a termőföldek méretében, míg a mesterséges beépítés mindegyik visegrádi országban nagyjából azonos. Szintén hazánkban terül el a legnagyobb vízfelület (1,6%), amíg Szlovákiában ez az arány a magyar adottságok harmada (0,5%).
A visegrádi országok lefedettségi szerkezetének összehasonlítása, CORINE Land Cover, 2018 (Visegrádi Atlasz)
Szintén nagy különbségek figyelhetőek meg az erdők méretét illetően, amelyben Szlovákia vezet (40 százalékkal), míg hazánk az utolsó helyen van (23,5 százalékkal). Magyarországon viszont a legnagyobb a mesterségesen ültetett erdők aránya. Csehországban és Lengyelországban az állami tulajdon dominál, míg Szlovákiában és Magyarországon a magánkézben lévő erdők aránya 50 százalékot tesz ki. Érdekes azonban, hogy éppen az utóbbi két országban védik leginkább erdőket, amíg Lengyelországban és Csehországban kevésbé.
Külön érdemes megvizsgálni a népesedési térképeket is. A V4-ek lakosságának döntő többsége vagy a Krakkó-Katowice-Ostrava háromszögben él, illetve a fővárosokban. A népesség urbanizációja jelentős, Csehországban, Nyugat-Lengyelországban és Magyarországon zajlik leggyorsabban a társadalom urbanizációja, ez főképpen a történelmi hagyományoknak, valamint a gyors iparosodásnak köszönhető. A térképen érdemes megfigyelni Budapest és agglomerációja túlsúlyát nemcsak magyar, hanem közép-európai viszonylatban is.
Népességkoncentráció 200 négyzetkilométeres hexagonokra mérve (Visegrádi Atlasz)
Nagyon érdekes következtetéseket lehet levonni a V4-es nagyvárosok „gravitációs erejéről” is. Lengyelországban a Varsó-Krakkó-Katowice-Wroclaw-Torun-Lodz régió van a leginkább összekötve, míg V4-es szinten Krakkó-Katowice-Budapest-Bécs-Pozsony képez egy hatalmas blokkot. A térképen az is látható, hogy a V4-es államok régiókat kapcsolnak össze és nem teljes országokat: Budapestről elérhető Krakkó, Gdansk azonban kiesik a magyar érdeklődés középpontjából, olyannyira, hogy az ukrajnai Lemberg (Lviv) több kapcsolattal rendelkezik a magyar fővárossal, mint Lengyelország hatodik legnagyobb városa és tengeri kikötője.
A népesedéssel és demográfiai folyamatokkal foglalkozó fejezetekben több kiábrándító statisztikával is találkozhatunk. Az alábbi térképen az élveszületések és halálozások közötti különbség látható 1000 lakosra levetítve (a kék a legrosszabb, a piros a legjobb eredmény).
A kedvező szlovákiai és dél-lengyelországi folyamatok mögött nem gazdasági, sokkal inkább kulturális és vallási okok húzódnak meg: a nagycsalád elfogadottabb, a cigányság száma jelentős, valamint a görög katolikus felekezet is kedvez a népesedési folyamatoknak. A legkevesebb élveszületés 1000 lakosra levetítve 2014-18 között Magyarországon és Közép-Szlovákiában volt. Hazánkban csak a budapesti régióban és Kelet-Magyarországon nem súlyos a helyzet, előbbiben a gazdasági folyamatok kedvezőek, míg utóbbiban a kelet-szlovák és a dél-lengyel folyamatok figyelhetőek meg (vallás, cigányság, eltérő családmodell).
A születések és a halálozások különbsége 1000 lakosra vetítve, 2014-2018 (Visegrádi Atlasz)
A szocialista valláspolitika a legnagyobb károkat Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában okozta, 1990 után pedig mindegyik ország máshogyan állt hozzá a valláshoz és egyházhoz. Az alábbi térképen egyértelműen látszik a római katolicizmus lengyel túlsúlya, illetve a protestantizmus történelmi hagyatéka Kelet-Magyarországon és Csehországban. Kelet-Magyarországon a legösszetettebb és legszínesebb a vallási térkép az egész Visegrádi Csoportban, illetve hazánkban található a legtöbb református felekezetű is.
A római katolikusok aránya (Visegrádi Atlasz)
A népesedési statisztikákkal ellentétben szívmelengetőbb a sportnak szentelt fejezet olimpiai éremtáblázata. A visegrádi országok közül hazánk vett részt a legtöbb nyári olimpián és több aranyérmet gyűjtöttünk, mint az összes többi ország együttvéve. Végső összehasonlításban a visegrádi országok által szerzett 1006 éremből 491 darab magyar. Hazánkban a legeredményesebb sportágak a vívás, az úszás és a kenu, csapatsportok közül a vízilabda.
Megnyert számok és érmek a Nyári és Téli Olimpiai Játékok történelme alatt (Visegrádi Atlasz)
Az Atlasz tartalmazza a visegrádi országok egészségügyi helyzetének részletes adatait és elemzéseit, sőt még a 2020-as koronavírus-járvány is helyett kapott a fejezetek között. A szerzők szintén górcső alá veszik a felsőoktatást, közlekedési hálózatokat és közlekedésügyeket, a kutatás és innováció V4-es helyzetét és a kutatói hálózatokat, a régiós energiapiacot, a mezőgazdasági teljesítményt, sőt még UNESCO világörökségi helyszíneket is.
A Visegrádi Atlasz egy hiánypótló kiadvány, amely elképesztő látványossággal és részleteséggel summázza a visegrádi országok elmúlt évtizedeit úgy, hogy a jövőbeni célokat is megjelöli. Egy-egy vörös vagy kék folt ugyanis jelenthet jót és rosszat is, a lényeg azonban, hogy tudatában vagyunk annak, mit és hogyan kell cselekedni. Ebben pedig nélkülözhetetlen segítséget jelent egy ilyen komplex tudástár.
Heincz Barnabás
Információk: „Atlas Wyszehradzki” (Visegrad Atlas)
Szerkesztők: Przemysław Śleszyński, Konrad Czapiewski
Kiadás éve: 2021
Oldalak száma: 303
Fejezetek száma: 50
Nyelv: lengyel és angol
A szerző a Mandiner és a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet ösztöndíjasa.