Back to top
redakcja2 küldte be 03.03.2021 időpontban
Heti lapszemle a Visztula partjáról
Polityka

Március 1. Lengyelországban a Kiátkozott Katonák Nemzeti Emléknapja, amelyet az antikommunista fegyveres földalatti mozgalom katonáinak szentelnek. Az aktivisták a szovjet megszállás ellen harcoltak, amiért súlyos büntetést szenvedtek. Amint a Nemzeti Emlékezet Intézete emlékeztet rá, a Kiátkozott Katonákat a hatalom banditáknak nevezte, életrajzukat gyakran meghamisította. Ez a dátum megemlékezés az 1951. március 1.-i eseményekről, amikor egy varsói börtönben egy kirakatper után a kommunisták tarkólövéssel meggyilkolták a Szabadság és Függetlenség Egylet 4.  Vezetőségének irányítóit – Łukasz Cieplińskit és legközelebbi munkatársait. Ez a csoport alkotta az  1945-től a Honi Hadsereg tevékenységét  folytató utolsó országos konspiráció vezetését.

 

 

"Ezeket a lengyel hazafiak közösségéből kiátkozott katonákat meg kellett semmisíteni, mert radikálisan ellenezték a Jalta utáni Lengyelország leigázását, valamint a kommunizmus ember- és lengyelellenes természetét" –  írta Andrzej Duda elnök az ünnep alkalmából megfogalmazott levelében."

A Kiátkozott Katonák ma elsősorban a hétköznapi lengyeleknek, mindenekelőtt a fiataloknak köszönhetik jó hírüket. Ők voltak azok, akik sajátjuknak ismerték el ezeket az elfeledett hősöket. Meglátták bennük  azoknak az utódait, akik hazánkat sok generáción keresztül büszkén  védelmezték,  akik a legnehezebb helyzetben sem vesztették el kedvüket a  harctól, készek  voltak, hogy a végsőkig teljesítsék katonai kötelességüket" – hangsúlyozta a továbbiakban az elnök.

 

A lengyel gazdaság megerősítése

Miről ír még a lengyel média? Pénteken Mateusz Morawiecki miniszterelnök ismertette a régóta várt Nemzeti Újjáépítési Tervet (KPO), amelynek célja, hogy segítsen talpra állni a gazdaságnak a világjárvány után – számol be "Rzeczpospolita". A KPO  az EU Újjáépítési Alapjához kapcsolódó dokumentum, amely nélkülözhetetlen Lengyelország számára az uniós támogatásokhoz és az összegek emeléséhez.

A prioritás az éghajlat lesz. Ebben az ügyben Brüsszel  magasra tette a lécet. Az összesen 750 milliárd euró értékű újjáépítési alap 37% -át a klímaváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódó beruházásokra kell elkülöníteni. A lengyel kormány úgy döntött, hogy 11,75 milliárd eurót, az alapból kapható összes támogatásnak majdnem felét különíti el a zöld átalakulás pillérre. Ez azt jelenti, hogy Varsó további 3 milliárd eurót tesz hozzá a zöld átalakuláshoz, azon felül, amit az Európai Bizottság elvár tőlünk" – írják le a KPO célkitűzéseit a "Dziennik Gazeta Prawna" újságírói. "A Crédit Agricole vezető közgazdásza, Jakub Borowski becslése szerint a program megvalósítása Lengyelország számára körülbelül a GDP 1 százalékát, a 2022–2023 közötti években pedig 1,5 százalékát kitevő forrást jelent,  amely lehetővé teszi a gazdasági növekedés felgyorsítását akár 5 százalék feletti mértékben is." – olvassuk tovább. Eközben a Miniszterelnöki Hivatal  a terv feltevéseivel kapcsolatos konzultációkban való részvételre ösztönöz. „Ez egy nagyon fontos dokumentum, és szeretnénk megismerni róla a lengyelek véleményét. Nyilvános konzultációkat kezdünk” – hangzott el. Mint arra az újságírók emlékeztetnek, április 2.-ig lehet benyújtani a Nemzeti Újjáépítési Tervről való véleményt, a nyilvános konzultációkat pedig online folytatják."

 

Mi történik Fehéroroszországban?

A tudományos központok és az újságírók szorosan figyelemmel kísérik a keleti helyzetet is, ahol találkozott Vlagyimir Putyin, Oroszország és Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke. Ez volt a vezetők első személyes tárgyalása tavaly szeptember óta. "A két elnök közvetlen találkozója megszervezésének ténye és annak egyértelműen pozitív propaganda jellege egyaránt jelzi a Kreml döntését, miszerint Lukasenkát csak akkor támogatják  politikailag és gazdaságilag, ha  Minszktől  kisebb (bár látványos) engedményeket kapnak, mint például az üzemanyag-export egy részének  átirányítását az orosz kikötőkbe"   – fogalmazzák meg  a Keleti Tanulmányok Központ elemzői, amikor Oroszország és Fehéroroszország "együttműködésre ítélt" elnökeiről írnak. Ahogy tovább olvassuk, Moszkva többek között azért is támogatja Lukasenkát, mert benne  látja az egyetlen hatékony garanciát arra, hogy Fehéroroszországot megtartsa az Orosz Föderáció dominanciája alatt. "A Minszkre nehezedő nyomás gyengülése mindkét ország alkotmányának és integrációjának megváltoztatása kérdésében a Kreml azon meggyőződéséből fakad, hogy a fehéroroszok a választási csalások ellen tömeges tiltakozásait a nyugati országok, különösen az USA kezdeményezte és támogatta  a posztszovjet térségben zajló rezsimváltás politikája  részeként és az Oroszországra való nyomásgyakorlás elemeként. A  nyomás enyhítéséhez  az elmúlt hetekben kétségtelenül hozzájárult az ország belső helyzetének a Kreml számára kedvezőtlen alakulása” – magyarázzák tovább a szakértők. Miként befolyásolja a belorusz vezető pozíciója és  Putyinhoz való közeledése a Minszk – Varsó vonalon fennálló kapcsolatokat? "Aljakszandr Lukasenka azt javasolja, hogy a Szovjetuniónak a második Lengyel Köztársaság elleni agressziója napját tartsák a fehéroroszok nemzeti ünnepének" – írja Ruslan Szoszyn a "Rzeczpospolitában". A "nemzet megbékélésének" szükségességéről beszélt két héttel ezelőtt Lukasenka a Fehérorosz Népi Kongresszuson. Új nemzeti ünnepet javasolt,  ahhoz hasonlóan, mint amelyet Oroszországban már hosszú évek óta ünnepelnek. Ott november 4.-én ünneplik a lengyelek 1612-es kiutasítását a Kremlből, és Lukasenka úgy döntött, hogy tisztelettel adózik a Lengyelország elleni szovjet agresszió előtt” – írja az újságíró.  Ez otromba és nagyon fájdalmas hír számunkra, mert nekünk ez a nap a vereséget és a megaláztatást jelképezi. Lengyelországot, amely az elmúlt években megpróbált párbeszédet folytatni Minszkkel, most durván kezelte Lukasenka – kommentálja a "Rzeczpospolitában" folytatott beszélgetésben Andrzej Poczobut,  Grodnóban élő lengyel újságíró, a Fehéroroszországban élő Lengyelek Szövetségének aktivistája.