Back to top
redakcja2 küldte be 27.02.2021 időpontban
A V4 feladatairól a Kárpátok Európája konferencia első napján
Polityka

A koronavírus miatt ez az első hibrid esemény a konferencia történetében, a résztvevők egy része Przemyślből és Krasiczynból jelentkezik be, míg a konferencián megszólaló és felszólaló döntéshozók egész Közép-Európát behálózzák.  

 

Marek Kuchciński köszöntője után, Szymon Szynkowski ragadta magához a szót, aki a lengyel külügyminisztérium politikai és diplomáciai részlegének a vezetője. A kerekasztal résztvevői a Visegrádi Csoport országaiból bejelentkezett külügyi bizottság elnökök és alelnökök: Jaroslav Bžoch Csehországból, Németh Zsolt Magyarországról, Peter Osuský Szlovákiából, Marek Kuchciński Lengyelországból, Bogdan Klich szintén Lengyelországból, valamint Pavel Fischer Csehországból.

 

Szymon Szynkowski az esemény elején kiemelte, hogy a V4 három évtizedes jubileumát megkoronázó február 17-i miniszterelnöki krakkói csúcstalálkozón a vezetők nemcsak összegezték az elmúlt három évtizedet, hanem kitűzték a jövőbeli célokat is. A Visegrádi Alapot megemelték, valamint a jövőben integrált módon fogják igazgatni a V4-eket a biztonsági kérdéseket illetően. A kérdés adott: hogyan látják a jövőt a résztvevők?  

 

Marek Kuchciński az elején elmondta, hogy 30 év nem sok egy nemzet életében, azonban a közép-európai nemzetek sikerre vitték a Visegrádi Csoportot, szuverenitást, valamint a kommunizmus utáni újjáépítést is. A Szejm külügyi bizottság elnöke elmondta, hogy Przemyślben 4 éve avattak emlékművet a V4-es együttműködésnek, a mai napon pedig a közös parlamenti és nemzetek közötti együttműködésnek állítanak emléktáblát, a parlamenti együttműködések és országaink jó kapcsolatai ugyanis gyümölcsözőek. Kuchciński arra is rámutatott, hogy a V4-es parlament megalapításának eszméje több éve vita tárgya, de lassan mozdulhatunk ebbe az irányba, ezúton pedig felajánlotta, hogy V4-es parlamenti klubokat hozzunk létre, amelyhez az összes érdeklődő parlamenti képviselő csatlakozhat.   

 

Szymon Szynkowski, az esemény moderátora a parlamenti klubok és együttműködésekről kérdezte ezután a kerekasztal vendégeit. Hova tudnak ezek az együttműködések fejlődni?

 

Németh Zsolt Magyarországról elmondta, hogy a V4-ek egy egyedülálló sikertörténet, amelyet széleskörű pártpolitikai és regionális konszenzus övez. Németh szerint fontos, hogy minden országban fenntartsuk ezt az együttműködést, ugyanis 30 éve volt egy világos identitása a V4-eknek: a kommunizmus megdöntése és a rendszerváltozás. Rámutatott, hogy a szövetség jóval idősebb 30 évnél, ugyanis 685 éves ez az együttműködés, amely a visegrádi királytalálkozóval kezdődött, és továbbra is küzdenie kell a régiónak az érdekérvényesítés területén. Németh szerint kritikus stádiumban van a közép-európai építkezés, a V4 pedig ennek a motorja; az infrastrukturális fejlesztések nagyon fontosak, amiben Magyarország jól teljesít, ugyanis hamarosan átadásra kerül a Miskolc-Kassa autópálya. Az európai uniós Green Deallel kapcsolatosan Németh kiemelte a régió lehetőségeit, „Közép-Európa nagyot tud ugrani”.  „Európa egyesítése nem fejezhető be a mi csatlakozásunkkal” – zárta mondandóját Németh Zsolt, aki szerint fontos a szolidaritás és az EU bővítése.  

Jaroslav Bžoch Csehországból elmondta, hogy az országaink 30 év alatt sokat tudtak elérni és hogy sokak azt gondolták, az EU és NATO csatlakozással vége lesz a V4-nek, azonban ez nem így lett. Bžoch szerint fontos az információcsere, a parlamenti együttműködés szorosabbra fűzésével pedig nemcsak mi nyerünk, hanem az EU is, hiszen a V4-ek tudnak valami újat ajánlani. Az önkormányzati együttműködéssel kapcsolatban Bžoch kiemelte, hogy ha sikeres a szomszédos régiók együttműködése akkor lehet bővíteni is, fejlesztés és fókusz szükséges.

 

„37 évvel idősebb vagyok, mint a V4-ek” – kezdte mondandóját Peter Osuský Szlovákiából, elmesélve, hogy akkor is, amikor a vasfüggönyön túl voltunk, akkor is együtt éltünk, „értem az önök nyelvét, az önök örömét, a határvidéken nőtem fel, láttam a lengyel filmeket és lakodalmakat”.  „30 éves voltam amikor megnyílt a magyar határ, jöttek a változások és ma már más időket élünk” – mondta Osuský, aki kiemelte, hogy az európai uniós tagságunk egy olyan dolog, amelynek nincs alternatívája. Osuský szerint a történelem során regionális szövetségek alakulnak ki, természetes módon segítünk egymásnak, V4 tekintetében pedig minden együttműködést érdemes támogatni, vannak azonban közös érdekeink és vannak különbségek is. Osuský egy régi szöveget hozott példának, amelynek apropóján elmondta, hogy a népek és nemzetek közötti viszonyok nem a bizalomra épülnek, mindig a saját érdekeink után megyünk és bár úgy tűnik ez a mai alkalmon furcsa, amikor Európára néz nagyon érzelmes viszonyokat lát.  „Ne higgyük azt, hogy mindenáron muszáj összetartani, mindig is lesznek saját érdekeink, amik más szövetségeket szülnek, de a legtermészetesebb szövetségesünk mégiscsak a V4-ek” – mondta Osuský, kiemelve, hogy ne éljünk rózsaszín világban, ne mondjunk patetikus beszédeket, ugyanakkor ahol az értékekre és érdekekre alapozva szövetséget tudunk alkotni, ott szövetséget kell alkotni, közös Európát kell építeni – mindig lesznek azonban érdekellentétek is.  

 

Szymon Szynkowski ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy az integrációnak mindig alulról kell szerveződnie, hiszen csak a társadalom integrációja után jöhet a politikai integráció.

 

Bogdan Klich (Lengyelország) szerint a V4 egy eszköz volt, egy kommunikációs eszköz, a NATO és EU csatlakozás során, amely idővel egy együttműködési aspektust is kapott, amit infrastrukturális síkon kell fejleszteni. Nemzetközi viszonylatban elmondta, hogy nincsen sem politikai, sem gazdasági expanziónak helye a Kreml részéről, ami megengedhető Közép-Európában, ezen a ponton pedig kritikával illette Magyarországot, ugyanis szerinte ma Magyarországon nyitva vannak a kapuk Vlagyimir Putyinnak, ezeket pedig le kell zárni.  „A V4-es szövetségnek Ukrajnával kell kiegészülnie, Ukrajna szövetséges kell hogy legyen” – emelte ki Klich, aki szerint a V4 demokratikus vívmányai és a piacgazdaság pozitívum a rendszerváltozáskor, ma pedig támogatni kell a demokráciát és ellenezni annak elépítését, „ebben a Biden adminisztráció nagyon sokat tud segíteni”. Klich szerint az Orosz Föderáció ellen szankciókat kellene alkalmazni, illetve támogatni kell a szabadságpárti és függetlenségi mozgalmakat Belaruszban.  

 

Utolsóként Pavel Fischer szólalt fel Csehországból, aki szerint mindenhol ott kell legyünk, ahol hatékony tudunk fellépni és együttműködni, ugyanis, ha ez nincsen akkor ez a szövetség csak történelmi és kulturális utalás.  Fischer szerint lépjünk vissza 30 évet és vizsgáljuk meg a V4-es alapdokumentumot: az alapítóatyákat elsősorban a biztonság motiválta a V4 megalapításakor. Fischer rámutatott, hogy a NATO-ban sincsen biztonság napjainkban, a szövetség továbbra is Oroszország célpontja, a cseh vendég szerint pedig folyamatosan listázni kell azokat, akik vallják értékeinket és azokat, akik aláássák a bizalmat. A közlekedési és az energiainfrastruktúra elmaradottságával kapcsolatban Fischer rámutatott arra, hogy igazából nem teljesítettük a 30 évvel ezelőtt kitűzött célokat, folyamatosan fejleszteni kell, ebben pedig sokat jelenthet a szorosabb stratégiai együttműködés az Egyesült Államokkal.

 

A beszélgetés zárásaképpen a résztvevők deklarálták, hogy a közös parlamenti együttműködés hasznos és szorosabbra fűzik a szálakat a jövőben.

 

 Az immár 28. alkalommal rendezett Kárpátok Európája konferenciának a közép- és kelet-európai térség külső kapcsolatairól, gazdaságáról, környezetvédelemi politikájáról szóló pódiumbeszélgetésein fellép többek között Hörcsik Richárd, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke, valamint Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke.

Szombat délután Przemysl főterén Marek Kuchcinski felavatta a V4 idei 30. évfordulójához kötődő, a többi három visegrádi ország parlamenti külügyi bizottsági elnökök hozzájárulásával készített emléktáblát.

 

A rendezvénysorozat szombati megnyitóján bemutatták a Visegrádi Atlasz nevű, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök védnökségével kiadott reprezentatív monográfiát. A Lengyel Földrajzi Társaság (PTG) és a varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet együttműködésében létrejött, 45 tudós és szakértő által készített, Przemyslaw Sleszynski és Konrad Czapiewski lengyel akadémikusok által szerkesztett, ötven fejezetből álló, első ilyen jellegű kiadvány térképek, ábrák, tanulmányok révén részletesen bemutatja a négy ország gazdasági, földrajzi, népességi, társadalmi jelenségeit és folyamatait.

 

 

HB/MTI