A lengyel vezetés aktív a nemzetközi színtéren. Mit írnak a lengyel kutatóközpontok és média  a Visztula mentén zajló eseményekről?

---

A krakkói V4 csúcstalálkozó jelentősége

A múlt héten Krakkóban tartották meg Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia miniszterelnökeinek találkozóját, amelyen a Visegrádi Csoport 30. évfordulóját ünnepelték. Amint a Lengyel Külügyi  Intézet elemzői rámutatnak, a csúcstalálkozón megkísérelték összefoglalni a V4-es országok 30 éves, sokoldalú együttműködését, és politikailag megerősítették annak folytatását. „Nem csak a megemlékezéshez kapcsolódó jelentősége volt [….]. A csúcstalálkozó sikere az, hogy [...] elfogadásra került egy olyan nyilatkozat, amelyben a V4 nem csak hogy a jelenlegi együttműködési területek egyikét sem adta fel, hanem új kihívásokat is  állított maga elé, például a világjárvány következményeinek leküzdésében " – olvashatjuk az Intézet elemzésében

Szintén nagy jelentőségű volt, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is jelen volt a csúcstalálkozón. Ahogy az Intézet szakemberei kifejtik, az EU-politikus részvételével tartott találkozó lehetőséget teremtett  konzultációkra a következő heti Európai Tanács csúcstalálkozója előtt.

"A keleti partnerség országai és az EU integrációjának vitája (Michel jövő hétre tervezett grúziai és ukrajnai látogatása előtt) azt mutatja, hogy az EU érzékenyebb a keleti kérdésekkel kapcsolatos konzultációkra Josep Borrell, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője oroszországi látogatásának kudarca után”- olvashatjuk tovább az elemzésben.

Oroszország és Fehéroroszország  az érdeklődés középpontjában

Eközben a "Dziennik Gazeta Prawna" szerint a varsói kormány hétfőn politikai döntést vár az Oroszország elleni szankciókról Alekszej Navalnij bebörtönzésével kapcsolatban. A hét elején a lengyel külügyminisztérium vezetője, Zbigniew Rau részt vesz a Külügyi Tanács ülésén, amelynek fő témája, hogy az  Európai Unió milyen választ ad az orosz ellenzéki helyzetére.

"Külügyminisztériumi forrásunk hangsúlyozza, hogy Lengyelország ma »legalább egy politikai döntést vár a szankciókkal kapcsolatban«.  Ez egy olyan folyamat, amely részletes kidolgozást igényel, de  a Tanács ezzel kapcsolatban már meghozhat egy irányadó döntést" –  számol be a „DGP".

Az újság beszélgetőpartnerei ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a lengyel vezetés azt szeretné, ha az EU nem korlátozná reakcióit a Moszkva elleni szankciók bevezetésére. – Az Európai Uniónak Navalnij esetéhez az egész Oroszországgal szembeni politikája összefüggésében kell közelítenie, és nem csupán a szankciókat érintő egyetlen döntésre kell korlátozódnia – magyarázza a napilap által idézett forrás.

Navalnij letartóztatása, valamint tágabb értelemben az emberi jogok kérdése Oroszországban és Fehéroroszországban Andrzej Duda elnök hétfői, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában tartandó beszédének témája is lesz. Mint Krzysztof Szczerski, az Elnöki Kancellária államtitkára mondta a médiának adott interjúban, az elnök fel fogja vetni Navalnij és más, Oroszországban kevésbé ismert emberi jogi aktivisták ügyét, valamint a két Belsat TV újságírónő fehéroroszországi elítélését. 

Kaciaryna Andreeva és Daria Czulcowa elleni ítélet kapcsán Duda elnök néhány nappal ezelőtt utasította a minszki  lengyel diplomatákat, hogy terjesszék a belorusz oldal elé  a szólásszabadság és az állampolgári jogok elleni elnyomásával szembeni határozott ellenzést, szólítsák fel ezek megszüntetésére és amnesztiára – tájékoztatott Szczerski a Twitteren.

Mindeközben Ruslan Szoszyn azt írja a "Rzeczpospolitában", hogy amikor a bíróságokon további politikai perek zajlanak, Alekszandr Lukasenka belorusz elnök pihen és az orosz elnökkel találkozik. "Ezúttal Katerina Borisewicz, a népszerű Tut.by portál újságírója és Artiom Sorokin mentőorvos került bíróság elé Minszkben. Három év munkatábor várja őket az "orvosi titok nyilvánosságra hozatala" miatt. Roman Bondarenko festőművész sorsának nyilvánosságra hozataláról van szól, akit egy minszki lakótelep hátsó udvaráról raboltak el és "ismeretlen tettesek" kínoztak meg. Halála megrázta Fehéroroszországot, amikor az országban már hosszú hetek óta tömeges rendszerellenes tüntetések zajlottak” – számol be az újságíró. „A diktátor Szocsiba utazott, ahol hétfőn találkozik Vlagyimir Putyinnal. Síelni fognak és megbeszélik többek között a szövetségi államon belüli »további integrációt«  – olvashatjuk a "Rzeczpospolitában".

Ígéretes amerikai-lengyel kapcsolatok

Amikor a "Sieci" hetilapban Washington és Varsó kapcsolatáról kérdezték a lengyel külügyminisztérium vezetőjét, kifejtette, hogy "ígéretesnek" tűnnek az amerikai partnerekkel folytatott tárgyalások. Mint Zbigniew Rau rámutat, a közelmúltban "jó tárgyalások" zajlottak a Nemzetvédelmi Minisztérium vezetője, Mariusz Błaszczak és a Pentagon vezetője, Lloyd Austin tábornok között, valamint Krzysztof Szczerski miniszter és a  Nemzetbiztonsági Iroda vezetője, Paweł Soloch illetve az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója, Jack Sullivan között.  – Nekem is van egy betervezett beszélgetésem Antony Blinken külügyminiszterrel – tájékoztatott a Külügyminisztérium vezetője. – Ezek a kapcsolatok nem jeleznek változást [az amerikai-lengyel kapcsolatokban - a szerk.]. A demokratikus tábor nagyon változatos, de úgy tűnik, hogy a nemzetközi kapcsolatokért a régebbi demokraták a felelősek. Nyilvánvaló, hogy a Demokrata Párt balszárnya nagyon átideologizált, és megpróbálja az emberi jogok saját értelmezését beilleszteni a külpolitikába. Milyen messzire fog eljutni ez a folyamat? Ezt nem tudjuk – magyarázza Rau egy interjúban.

A kormány és a média egyúttal figyeli az amerikai vezetés intézkedéseit a Nord Stream 2 gázvezeték építése kapcsán is. Ahogy a "DGP" újságírói megjegyzik, Berlin "egyre kevesebb nyomást érezhet Washington részéről az ellentmondásos gázvezeték kapcsán". "Amint arról a Bloomberg pénteken beszámolt, az Egyesült Államok valószínűleg tartózkodik attól, hogy az esetleges német szereplőkkel szembeni szankciókat vezessen be a Nord Stream 2 kapcsán. Az ügynökség szerint a Biden -adminisztráció lehetőséget keres arra, »hogy anélkül állítsák le a projektet, hogy Európában szembeállítanák a közeli szövetségeseket«. A kongresszus számára készítendő, az erről az ügyről szóló  jelentésnek csak kis számú, Oroszországgal kapcsolatban lévő vállalatot kell tartalmazni” – olvashatjuk a napilapban.

 Az adminisztráció mulasztása [a szankciók kiterjesztése szempontjából - a szerk.]  nem tűnik véletlennek: Biden, aki kész sokat áldozni a válság leküzdésére a Németországgal fenntartott kapcsolatokban, már megkezdte tárgyalásait Berlinnel a kompromisszumos feltételek megteremtéséről a Nord Stream 2 elindításával kapcsolatban - mondja a„Rzeczpospolita”. .

Hogy végül miként dönt az amerikai adminisztráció, az valószínűleg ki fog derülni a következő napokban. A lengyel és az ukrán diplomáciai szolgálatok azonban továbbra is dolgoznak a Nord Stream 2 építése ellen. Hétfőn e két ország külügyminiszterei közösen szólaltak fel a kérdésben a Politico honlapján. Mint a diplomaták rámutatnak, a gázvezeték-projekt akadályozza a további európai integrációt. "Felszólítjuk Joe Biden amerikai elnököt, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel a projekt megvalósulásának megakadályozására" - írja Dmitro Kuleba és Zbigniew Rau.