A lengyel média szorosan figyelemmel kíséri az Európa keleti részén fennálló nyugtalan helyzetet, valamint az új amerikai adminisztráció első döntéseit és azok hatását az öreg kontinensre.
Amerika új elnöke és Európa
Miután új házigazdája lett a Fehér Háznak, Andrzej Duda elnök és Jens Stoltenberg NATO főtitkár a múlt héten megvitatta az Európa és Amerika közötti, a NATO-n belüli együttműködés megerősítésének kérdését. – Semmi sem utal arra, hogy korlátoznák a NATO-n belüli transzatlanti védelmi együttműködést az új amerikai adminisztráció irányítása alatt – kommentálta a megbeszélés után Paweł Soloch, a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője. A megbeszélést összefoglalva azt is hangsúlyozta, hogy a Szövetség, benne a legfontosabb szövetséges, az Egyesült Államok jelenléte régiónkban döntő jelentőségű Lengyelország számára.
De vajon az Egyesült Államok számára is ugyanolyan fontos lesz-e az Európai Unióval folytatott együttműködés? A "Rzeczpospolita" szerint valószínű, hogy Joe Biden elnök adminisztrációja Európa helyett a Kínával való kapcsolatok javítására fog összpontosítani. Ez Peking növekvő gazdasági jelentőségével függ össze, de a Tajvannal kapcsolatos konfliktus okozta feszült helyzettel is. "Joe Biden erről az ajándékról egy kis késéssel értesült. Az amerikai hírszerzés által lehallgatott, a kínai bombázók és vadászgépek pilótái között folytatott beszélgetések, valamint az egyéb hírszerzési anyagok alapján a CIA megállapította, hogy január 23-án és 24-én, vagyis közvetlenül az új elnök beiktatása után, Kína Tajvan lerohanásának forgatókönyvét gyakorolta, amelyet többek között egy amerikai repülőgép hordozó akadályozott meg. Különös, hogy a sziget közelében egy tucat kínai repülőgép és hadihajó vett részt a műveletben. Ekkor valóban viszonylag közel (250 tengeri mérföldre) volt az USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó " – írja a" Rz ".
Mivel foglalkozik még az amerikai adminisztráció? Mint arról a "Do Rzeczy" hetilapban Paweł Lisicki főszerkesztő beszámol, Joe Biden egyik első döntése az volt, hogy bevezetett egy, a transzneműek jogait kiterjesztő irányelvet. "A gyerekeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy az attól való félelem nélkül tanuljanak, hogy, beléphetnek-e egy öltözőbe, egy mosdóba, vagy hogy részt vehetnek-e egy sportversenyen" – fogalmazott az irányelv. E dokumentum szerint egy férfi sportoló, aki kijelenti, hogy nő, versenyezhet a nőkkel, a fiúk pedig használhatják a lányok WC-jeit és mosdóit. "Természetesen azok a fiúk, akik lánynak gondolják magukat, vagy akik még nem tudják, mit gondolnak, de szívesen ellenőriznék, kik is ők, és hogy fogják érezni magukat az új bőrükben vagy új nemükben” – tájékoztat az újságíró.
A Fehér Ház Soros befolyása alatt?
Szintén a "Do Rzeczy" hetilapban jegyzi meg Wojciech Golonka, hogy a Fehér Ház politikájának baloldali irányára feltehetően nem kis hatást gyakorol Soros György milliárdos. "Az elnöki kampány során a demokrata tábor és az azt támogató média gondosan elhallgattatta azokat a szálakat, amelyek a demokraták és Soros lehetséges kapcsolataira utaltak, azt a pletykát pedig különösen tagadták, miszerint a Biden mellett az amerikai alelnöki posztért induló szélsőbaloldali Kamala Harris szenátort maga Soros jelölte ki erre a szerepre. Valójában Soros György személye sokkal kevésbé volt jelen, mint az előző kampányban, ellentétben a pénzével " – írja az újságíró. "Ahogy a választási támogatásokat figyelő opensecrets.org portál tájékoztat, a Soros Fund Managment befektetési alap 2020-ban komoly összeggel, több mint 3 millió dollárral támogatta a választások során a demokratákat." – hangsúlyozza egyúttal Golonka.
A fehéroroszok szimpátiája a lengyelek iránt
A Keleti Tanulmányok Központ a fehéroroszokat érintő új kutatásokat tesz közzé. A KTK szerint a kutatóközpont megbízására a kérdezőbiztosok felmérését végeztek 2020 végén egy reprezentatív csoporton, a fehéroroszok más nemzetekhez való hozzáállását, valamint Alekszandr Lukasenka hatóságait elemezve.
„Lengyelországhoz való pozitív hozzáállásról a beloruszok 74% -a, a lengyelekhez pedig 83% százalékuk nyilatkozott. Az ország iránti nemtetszést a beloruszok 19% -a, a lengyelek iránt pedig 11% -a mutatott. A válaszadók nagyobb szimpátiát tanúsítanak az oroszok, a németek és az ukránok iránt (de nem az ukrán állam iránt, amely kisebb a Lengyelország iránti szimpátiánál); kisebb, és kevesebb szimpátiát tanúsítanak a litvánok iránt ” – írja a KTK. A tanulmányból az is kiderül, hogy a fehéroroszok többsége pozitívan viszonyul Lengyelországnak a jelenlegi politikai válság idején Minszkkel szemben folytatott politikájához. Érdekesség, hogy a tanulmány kimutatta, miszerint először fordul elő, hogy több fehérorosz fontolgatja, hogy Lengyelországban vállaljon munkát (41%), mint ahányan Oroszországban (30%) tervezik, amely hosszú évek óta szinte a migráció egyedüli célpontja volt – mutatnak rá a KTK elemzői. A megkérdezettek számára az emigráció szempontjából Lengyelország vonzóbb célpont, mint Nyugat-Európa és Litvánia, és a fehéroroszok 12% -a nyilatkozik arról, hogy tud lengyelül.
A lengyelek megemlékeznek a holokauszt áldozatairól
Január 27-én a lengyel kormány megemlékezett az Auschwitz-Birkenau német náci koncentrációs tábor felszabadításának évfordulójáról. 2005 -től az ENSZ Közgyűlésének döntésével ezen a napon ünneplik a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapját. Auschwitzban szinte minden olyan országból, amelyet megszálltak a németek, börtönöztek be és gyilkoltak meg állampolgárokat, döntő többségükben zsidókat. Több mint 1,1 millió ember nem élte meg a szabadságot. A legnagyobb náci halálgyárban haltak meg – emlékeztet a Lengyel Zsidóság Történetének Múzeuma.
Bár a járvány miatt idén az ünnepségek nagy részét át kellett vinni az internetre, az évfordulón mind Andrzej Duda köztársasági elnök, mind pedig Mateusz Morawiecki miniszterelnök felszólalt.
„Amikor Lengyelország 1918-ban, 123 év után visszanyerte függetlenségét, senki sem feltételezte, hogy a német nácik megépítik a területén a világ történelmének legszörnyűbb halálgyárát – a KL Auschwitz-Birkenaut. Az áldozatok emléke identitásunk fontos része ” – írta a lengyel kormányfő a Twitteren.
Az idei ünnepségek kivételes erővel világítanak rá [...] a népirtás és annak szörnyű valósága tárgyi bizonyítékainak jelentőségére. A német koncentrációs és megsemmisítő táborokban elkövetett bűncselekmények valóságosak voltak. Valóságos emberek szenvedtek itt el elképzelhetetlen, de valódi fájdalmat. És valóban haldokoltak. És valóban meggyilkolták őket. Az áldozatok szenvedése és halála valóságos volt, valóságos, és az is marad – hangsúlyozta az elnök a Holokauszt Nemzetközi Emléknapja alkalmán intézett különleges üzenetében. – A mi kötelességünk, hogy megőrizzük létezésük, életük és vértanúságuk minden tárgyi bizonyítékát, emlékét és jeleit, hogy az emberiség soha ne feledkezzen meg róluk. Hogy soha ne felejtsék el azt, hogy mi történt itt, Auschwitzban és a német bűncselekmények más helyszínein” – mondta Andrzej Duda.