A héten, amikor változni fog a Fehér Ház lakója, a lengyel média szoros figyelemmel kíséri a nemzetközi színtér eseményeit. Feszültséget kelt például Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vasárnapi, moszkvai őrizetbe vétele, ami a balti államok és Lengyelország – a Vlagyimir Putyin politikája által leginkább veszélyeztetett országok – azonnali reakciójával találkozott.
Lengyelország reagál Navalnij őrizetbe vételére
Január 17.-én, vasárnap Alekszej Navalnij feleségével együtt repülővel tért vissza Oroszországba. "Az ellenzéki Németországból ment vissza, ahol az orosz titkosszolgálat által elkövetett mérgezési kísérlet következményeit kezeltette" – emlékeztet a „Dziennik Gazeta Prawna”. Néhány perccel azután, hogy leszállt a főváros Seremetyevo repülőterén, letartóztatták. "Az orosz vezetés viselkedése Alekszej Navalnijjal szemben nem maradhat következmények nélkül a nemzetközi közösségnek az országgal való kapcsolatai szempontjából" – írta a Twitteren Andrzej Duda köztársasági elnök. „Alekszej Navalnij őrizetbe vétele újabb kísérlet az orosz ellenzék megfélemlítésére. Elengedhetetlen az EU gyors és egyértelmű reakciója. Az állampolgári jogok tiszteletben tartása a demokrácia alapja" – kommentálta Mateusz Morawiecki miniszterelnök. A balti államok is azonnal reagáltak. Ahogy a DoRzeczy.pl hírportál jelentette, Litvánia, Lettország és Észtország közös nyilatkozatot adott ki nem sokkal azt követően, hogy a média megerősítette az ellenzéki letartóztatását. Közös közleményben szólaltak fel az ellenzéki szabadon engedéséért, valamint azért, hogy az EU léptessen életbe "korlátozó intézkedéseket, válaszul erre az arcátlan cselekedetre".
Amerika új elnöke és Lengyelország
Az egyik fő téma a médiában azonban az Egyesült Államok 46. elnöke – Joe Biden – eskütétele marad. Az információs szolgálatok valamint a kutatóközpontok azt prognosztizálják, hogy a Fehér Házban történő változás kihatással lesz a lengyel-amerikai kapcsolatokra.. – Lengyelország, mint az Egyesült Államok szövetségese, örömmel fogadja azt a bejelentést, hogy Joe Biden elnök adminisztrációja erősíteni kívánja Amerikának a globális ügyek iránti elkötelezettségét, valamint azt, hogy prioritást fog élvezni az amerikai szövetségi rendszer hitelességének helyreállítása. Ezek a célok összhangban vannak a lengyel külpolitika törekvéseivel, amely három évtizede következetesen kiáll Amerika, mint európai nagyhatalom, vagyis a védelmi képességeket és Európa elrettentő erejét megerősítő, Európában komoly katonai kontingenst állomásoztató, és így az európai békefenntartó politikában aktívan részt vevő szövetséges státuszának megerősítése mellett – magyarázza a lengyel Külügyminisztérium vezetője, Zbigniew Rau professzor a „Polski Przegląd Dyplomatyczny” számára adott interjúban. A miniszter azt is hangsúlyozza, hogy optimistán tekint arra, hogy Amerika elköteleződik a Három Tenger Kezdeményezés támogatása iránt.– Joe Biden a transzatlanti együttműködés ikonja. Olyan politikus, aki egész eddigi karrierje során a NATO megerősítésének és nyitott ajtók politikájának támogatója volt. A Három Tenger Kezdeményezésben részt vevő államok a legnagyobb haszonélvezői ennek a hozzáállásnak. Ma ez a régió Európa legjobban fejlődő területe. A „Rzeczpospolitának” adott interjúban a politikus azt is elmagyarázza, hogy a tény, miszerint eddig nem volt kapcsolatban az új államtitkárral, Tony Blinkennel, nem jelzi Lengyelország izolációját. – Hogyan lehetnék vele kapcsolatban (Blinkennel – a szerk.)? Amerikában az a szabály érvényes, hogy egy időben csak egy adminisztráció van. Joe Biden eskütétele előtt Blinken nem fog egyetlen külügyminiszterrel sem tárgyalni – hangsúlyozza a külügy vezetője.
A Nord Stream 2 újra szétválaszt
Nem kis jelentősége van Lengyelország és a régió számára az USA elkötelezettségének a Nord Stream 2. gázvezeték építése folytatása iránt. A Dán Energiaügynökség engedélyének megfelelően a gázvezetéken való munkálatoknak január 15.-én újra kellett indulniuk. „Megvan az engedély a Dán Energiaügynökségtől arra, hogy pénteken újrainduljanak a munkálatok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy pénteken folytatjuk a csövek összeszerelését" – magyarázta a múlt héten a Nord Stream 2 AG szóvivője. Ehelyett a munkálatokban részt vevő hajók műszaki állapota felülvizsgálatát kell lefolytatni. A gázvezeték építésével szembeni ellenállást továbbra is támogatja az Egyesült Államok, és a gázvezeték építésében részt vevő cégek elleni szankciókkal fenyegetnek. „Az Amerikai szankciók egyre nagyobb hatással vannak a Balti gázvezeték építésére. Január 16.-án, szombaton, a korlátozó intézkedések következtében kilépett a projektből a Zurich Insurance Group AG (projekt biztosítója – a szerk.)” – közli az energetyk24.com. portál. „A Nord Stream 2 befejezése előtt újabb komoly kihívások tornyosulnak, de a gázvezeték végső sorsa a Joe Biden adminisztrációtól fog függeni" – olvassuk a „DGP-ben”. Amint ugyanis a lap újságírója emlékeztet, a Zurich Insurance Group már a harmadik cég, amely az év elejétől lemond a Nord Stream projektben való részvételről, az USA gázvezetékkel kapcsolatos szankcióitól tartva. „Az új amerikai adminisztrációnak az lesz az érdeke, hogy javítsa a Berlinnel való kapcsolatokat. Ez egy újabb, azt bizonyító jelzés, hogy a Balti gázvezeték végső sorsa Joe Biden politikai szándékától, és attól fog függni, hogy kész-e ebben az ügyben a Németországgal való konfliktus eszkalálódására – írja a „DGP”.