Népsporttá, sőt, valóságos mániává vált Lengyelországban a jeges fürdőzés, amit lengyelül morsowanie-nak, azaz rozmárkodásnak neveznek. Boldog-boldogtalan lubickol a tengerben, a félig befagyott tavakban és patakokban – de hogyan is lett ez 2021 egyik legfontosabb trendje?
A hideg vízbe merülésnek és fürdőnek rövid távon, megfelelő körülmények között csakis jó hatásai vannak: a krioterápia fokozza a hidegtűrést, gyorsítja az anyagcserét, akár 40%-kal is megnövelheti a test ellenállóképességét például a fertőző légúti megbetegedések esetében. Fokozza a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, gyulladáscsökkentő, sőt, a fogyásban is segíthet, sorolják a módszer hívei. Ők azonban nem ezeket az előnyöket tartják a legfontosabbnak, hanem sokkal inkább a jókedvre, a közérzetre gyakorolt hatását. Természetesen vannak árnyoldalai is – szívbetegeknek tilos, hosszú távon például csökkenti az ellenállóképességet és keringési zavarokat is okozhat, de ezek mind eltörpülnek amellett, hogy e csoportosan űzött tevékenység valóságos csodaszer a (téli)depresszió és a rosszkedv ellen: elűzi a mélabút, edzi a testet-lelket, önbizalmat növel.
A jeges vízben úszás élvezete egyidős az emberrel – a gyógyító céllal történő merülésről már közel 5000 éves egyiptomi források is beszélnek, de a hideg vizet konkrétan Hippokratész említi az i.e. V. századból , aki szerint a „a hideg víz felmelegít, a meleg elzsibbaszt”, éppen ezért podagrás, paralízisben és lázas betegségekben szenvedőknek javasolja. Régiónkban számos utalást találunk erre a középkórtól kezdve – Zsigmond Ágost udavri orvosa a XVI.században már javallta a hideg fürdőzést, e század végén Wojciech Oczko tudós medikus külön receptet írt a hideg vízi fürdőzéshez. A XVIII-XIX. századokban egyre szélesedett ezen kúrák tábora: Vincenz Prießnitz karriert csinált a hidegvíz-kúrákból, és neve örökre össze is forrt a hidegvíz gyógyító hatását népszerűsítő tanokkal. Vele nagyjából egyidőben ússza át Lord Byron a Dardanellákat tavasszal, és a XIX.század közepétől indul meg a nyílt vízi fürdőzés divatja a romantikus természetszerelem, és nem utolsósorban a fürdőruhadivat megváltozásával. Többe esetben kapcsolódik hozzá vallási tradíció is: régiónkban, illetve tőlünk keletebbre a Vízkereszthez kapcsolódó hagyomány a jeges fürdőzés– a Julián-naptár szerint élők éppen most, január 19-én ünnepelik ezt a napot.
Lengyelországban már évtizedek óta jelen van tömegsportként – az első egyesületként működő klub közel ötven éves, Gdańskban működik. A népszerűség azonban csak az utóbbi években lendült fel igazán 2015-ben Lengyelország már világrekordot állított fel – Mielnoban egy híján 1800 fő fürdött egyszerre a jéghideg tóban. Az adatok szerint ma több mint 200 klub, egyesület működik Lengyelországban, közel 5000 igazolt taggal.
És hogy miért éppen most futott fel annyira a rozmárkodás a Visztula mentén, hogy egyes fürdőhelyeken már télen is sorban állnak a vízhez? A jelenségnek több oka is van, ezek közül a 6 legfontosabbat szedtük össze:
1. A földrajzi-klimatikai adottságok: Lengyelországban hosszú a tél: korán kezdődik az őszi lehűlés és későn jön a tavasz, ráadásul az ország bővelkedik tavakban, tiszta patakokban. Nem utolsósorban pedig ott van a hosszú Balti-tengeri partszakasz, márpedig a nyáron tömegek által ostromolt, a melegtől gyorsan algásodó víz télen a legtisztább, a partja pedig egészen különleges hangulatot áraszt.
2. A rozmárkodás a lusták kocogása: a felhasználói élmény szempontjából tekintve leginkább a futáshoz hasonló –a beszámolók szerint a gyakorlatot követő endorfinfröccs éppen olyan, mint amit a futók éreznek egy kiadós táv leküzdése után, viszont már néhány perc alatt megszerezhető
3. Egyszerűség: a rozmárkodás se nem bonyolult, se nem technikai sport. Sem különös előképzettség sem pedig felszerelés nem kell hozzá, elég egy fürdőruha, egy sapka, és egy neoprén cipő.
4. Igazi közösségi élmény: biztonsági szempontból sem javallt egyedül fürdőzni, de a rozmárkodás valóban csapatban az igazi – családok, baráti csapatok találkoznak itt, így e sport igazi társasági kikapcsolódás.
5. A fentiekkel, mármint a közösséggel kapcsolatos a talán legfontosabb tényező: a médiaképesség. A rozmárkodás ugyanis a Facebookra és az Instagramra van kitalálva – ideális szelfi-alapanyag bármilyen platformon.
+1 Végül, de nem utolsósorban, a koronavírus: tömegrendezvények nincsenek, a konditermek zárva, az uszodákat csak az igazolt versenyzők használhatják, a sípályákra csak az ügyeskedők és a helyiek juthatnak fel, a tópart és a tengerpart ugyanakkor sosincs lezárva.
Ahogy a népi divatoknál lenni szokott: ha nagy tömegben csinálnak valamit, elkerülhetetlenek a balesetek, és a meggondolatlanságok is, a napokban egy középkorú fürdőző szorult jégtábla alá Kujáviában, a hegyi mentők pedig a rozmárkodás „száraz” verziójának veszélyességére hívják fel a figyelmet. Egyes túrázók ugyanis kitalálták, hogy sortban, rövidujjúban, esetleg félmeztelenül túráznak a hegyekben: a Babia Górára tett egyik legutóbbi kirándulás után többen kihűlés-közeli tünetekkel kerültek kórházba…
Jézusmária, Marian beejtette az üveget!
- Szeretne valaki még szólni valamit?
- Én rozmárkodom.
Huoston, vizet találtam! Rozmárkodni fogok.
Menni fog, gyakorlott rozmár vagyok...
Dolgok, amiket nem csinálhatsz internet nélkül:
blogolás
e-mailezés
online vásárlás
rozmárkodás