Egyetlen vizsgált közép-európai országban sem jellemző az internethasználatra a tudatosság – ez is kiderül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének most publikált kutatásából. A szakemberek azt vizsgálták összehasonlító módszerekkel, hogy Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában hogyan használja a felnőtt korú lakosság -elsősorban kommunikációs célra- az információs technológiákat. 

Az Információs Társadalom Kutatóintézet 2019 februárjában jött létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, mostani kutatásában pedig öt fő megállapítást tett.

1. A magyarok tartanak leginkább attól, hogy az online kommunikáció negatív hatást gyakorol a személyes kapcsolataikra. A teljes magyar lakosság 60,5%-a szerint az online kommunikációs lehetőségek rontják a személyes kapcsolatok minőségét, ugyanez az érték Csehországban 50,7%, Lengyelországban 38,9%, Romániában pedig mindössze 29%.
2. A Facebook kirívóan erős piaci pozícióval rendelkezik a közösségi média platformok versenyében, helyzete Magyarországon a legdominánsabb. Míg Csehországban és Lengyelországban korosztályos szakadék azonosítható a Facebook használatában, addig Magyarországon és Romániában az idősebb korosztályok is határozottan jelen vannak a platformon.
3. Az internethasználatra egy országban sem jellemző a tudatosság. Bár az emberek tisztában vannak a veszélyekkel, sem képzéssel, sem szűrőszoftverekkel nem védik magukat és családjukat – ugyanez igaz az adatvédelemre is.
4. Szignifikáns különbségek figyelhetők meg a régió országai között az információforrásokba vetett bizalom és a manipulációtól való félelem terén. Magyarországon a reklámozókkal (23%), Romániában pedig a politikusokkal (22,5%) szemben a legbizalmatlanabbak az emberek. Csehországban és Lengyelországban magasabb a manipulálástól való általános félelem.
5. Az e-business és az e-kormányzat területén jelentős fejlesztési potenciál van a régió idősebb lakói körében. Az információs írástudás már kielégítő, de a használat terén még nagy a lemaradás, ami nagy lehetőségeket rejt mind a négy ország állami és üzleti szférája számára. Ugyanígy nagy lehetőségek vannak az életminőségjavító- és megelőző online szolgáltatások területén is.

Magyar-lengyel viszonylatok

A hírfogyasztás célú használat körben az idősebbek néhol még meg is előzik a fiatalokat. A legidősebbek egyedül Lengyelországban használják kisebb arányban hírfogyasztásra az internetet napi rendszerességgel. A közösségi média platformok között a Facebook domináns helyzetben van, a fiatalok 70-80%-a napi rendszereséggel facebookozik. Lengyelországban az 50 év fölöttiek körében jelentősen csökken a facebookozók aránya, ezzel szemben a magyar adatok valamennyi korosztályban magas használati értéket mutatnak.

A fogyasztott tartalmakért való fizetési hajlandóság terén különbségek mutatkoznak a vizsgált országok között. Magyarországon a legnagyobb az aránya azoknak, akik kizárólag ingyenes oldalakon, ingyenes letöltések útján néznek filmeket vagy hallgatnak zenéket. Magyarországon ez a filmek esetében a válaszadók háromnegyede, amíg Lengyelországban az embereknek mintegy a fele.

Forrás: itt elérhető.

Ami a közéleti hírek iránti érdeklődést illeti, szintén releváns eltérések tapasztalhatók a két szélső érték tekintetében: míg Csehországban csupán 3,6%, addig Lengyelországban majdnem minden ötödik válaszadó (19,3%) állította, hogy nem érdeklik az ilyen típusú hírek. A közéleti álláspontokhoz való hozzáállásnál elmondható: tízből öten-hatan nyilatkoztak úgy, hogy érdeklik a meggyőződésüktől eltérő közéleti álláspontok, de csak akkor, ha azok „maguktól” eléjük kerülnek – az algoritmusoknak tehát nagyon fontos szerepe van.

Az internetet hazánkban naponta 54% használja hírfogyasztásra. A napi szinten hírfogyasztók aránya Lengyelországban a legmagasabb, 60% feletti érték. A közösségi média szerepe a hírfogyasztásban Magyarországon kifejezetten nagy: az internetezők 75%-a használja ezeket a szolgáltatásokat ilyen célra valamilyen rendszerességgel. A közéleti híreket három országban a többség passzívan fogyasztja, vagyis csak az eléje kerülő hírekből tájékozódik. Magyarországon 34%, Lengyelországban csupán 29% mondta, hogy maga keres utána az ilyen híreknek, egyedül Csehországban igaz majdnem minden második lakosra (49%) a hírfogyasztás aktív formája. A Facebook pedig a közéletben és a hírfogyasztásban is vezető szerepet tölt be, közösségi média platform monopóliuma révén.

A kutatás teljes anyaga itt érhető el.

HB