Érdekes felmérést publikált tegnap az SW Research közvélemény-kutató cég a Rzeczpospolita napilap megrendelésére.

Az uniós vétó körüli hullámverés, a folyamatos egyeztetések az gyors egymásutánban következő miniszterelnöki látogatások szülték az ötletet: a kutatás arra volt kíváncsi, hogyan értékeli a lakosság a tényt, hogy a két ország kormánya szorosan együttműködik, nemcsak kétoldali kezdeményezések terén, de  Visegrádi Csoporton belül, és uniós ügyekben is.

A 2010-es magyarországi és a 2015-ös lengyelországi kormányváltás után tovább erősödött e tendencia, és szimbolikus megerősítést nyert az uniós költségvetési vitában a jogállamisági kérdések ügyében bejelentett potenciális lengyel és magyar vétó idején.

A napilap kérésére még az utolsó brüsszeli tárgyalások előtt, december 8-án és 9-én végeztek internetes közvéleménykutatást, 800 felnőttkorú megkérdezett körében – a véletlenszerűen választott, reprezentatív kutatásban azt a kérdést tették fel, hogy véleményük szerint ki húz nagyobb hasznot a szoros lengyel-magyar kapcsolatokból:

A válaszadók

4,4 %-a úgy vélte, a közeli kapcsolat egyértelműen hasznosabb Lengyelország számára mint Magyarországnak;

14,4  %-a szerint éppen fordítva érvényes a helyzet;

29,9 %-a  szerint ez a felállás mindkét ország számára ugyanolyan mértékben előnyös, ugyanakkor:

23,2 %-uk arról van meggyőződve, hogy  e helyzet káros mindkét ország számára,

28,1 % pedig nem tudott véleményt kialakítani e kérdésben.

A közös előnyöket minden harmadik férfi és minden negyedik nő kiemelte. A 25-34 éves korosztályban felülreprezentált azok aránya, akik e kapcsolatokat hasznosnak tartják (37%), és ugyanekkora mértékben vélik ezt a 100-200 ezer közti lakosú városokban élők is.

A kutatásról szóló híradások nem szólnak arról, hogy a másik ország nagyobb hasznát látó válaszadók saját országuk számára károsnak ítélik-e ezt a kapcsolatot, és arról sem, mely területeken látják a hasznokat és károkat a válaszadók.

(forrrás:Rzeczpospolita)