Back to top
redakcja2 küldte be 19.11.2020 időpontban
Világjárvány a Visztulánál és a Duna mentén – magyar és lengyel tapasztalatok
Polityka

A Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet Világjárvány a Visztula és a Duna mentén címmel rendezett panelbeszélgetést a koronavírus-járvány közép-európai helyzetéről.

A beszélgetés résztvevői voltak Dr. Michał Sutkowski, a Łazarski Főiskola Orvosi Karának prodékánja, a Lengyel Háziorvosok Szövetségének elnöke, valamint Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője. A moderátor Antoni Trzmiel újságíró volt.

A téma már rögtön rányomta bélyegét a találkozóra: Antoni Trzmiel elmondta, ő maga is éppen koronavírus-fertőzésből lábadozik, sőt, az eredeti tervek szerint Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora vett volna részt a találkozón, őt azonban a koronavírus megakadályozta abban, hogy nyilatkozzon. A felütés így hát adott volt a második hullám közepén – mi a helyzet Magyarországon, milyen szakaszban tart a járvány?

Galgóczi Ágnes a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője kiemelte, hogy Magyarország még nem érte el a második hullám tetejét le, a magyar kormány és az Operatív Törzs (magyar járványügyi törzs – a szerk.) pedig sok intézkedést hozott a járvány visszaszorításának érdekében. „Kijárási korlátozás van este nyolctól, a felsőoktatási intézményekben, illetve középiskolákban nyolcadik osztály fölött átálltak a digitális oktatásra,

a kulturális intézményeket bezárták, a sportesemények pedig zárt kapuk mögött zajlanak” – emelt ki néhány fő intézkedést Galgóczi, aki hangsúlyozta, hogy a jelenlegi korlátozások harminc a bejelentéstől számított harminc napra szólnak, amely a kormány részéről meghosszabbítható. A maszkiviselést szintén szigorították Magyarországon, ugyanis a tömegközlekedés és egyéb zárt helyek után most már a közterületeken is kötelező a viselete a védekezés fő eszközeként.

Dr. Michał Sutkowski, a Łazarski Főiskola Orvosi Karának prodékánja, a Lengyel Háziorvosok Szövetségének alelnöke elmondta, a lengyel állapot nagyon hasonlít az európai és a magyarországi szituációra, az intézkedések közel egyformák, az éjszakai kijárási korlátozás kivételével. A helyzet számokban kifejezve nem a legjobb, hiszen nagyjából 20 ezer igazolt betegség van naponta, de javuló tendenciát mutat, hiszen valamivel kevesebb mint a pár héttel ezelőtti számok. „A halálozás azonban csúcsot döntött a mai napon 637 fővel és közel kétezren vannak lélegeztetőgépen” – mondta Dr. Michał Sutkowski, aki kiemelte: a halálozások egyötöde esetében nincs krónikus társbetegség. Szerinte fontos hangsúlyozni, hogy működik az egészségügyi ellátórendszer, „a fény pedig már látszik az alagút végén”.

Antoni Trzmiel moderátor az második hullám helyzetjelentése után az első hullámról és annak magyarországi alakulásáról kérdezte Galgóczi Ágnest, aki elmondta, hogy az első esetek március elején importesetek voltak, ugyanis iráni diákoknál mutatták ki először a fertőzést Magyarországon. Kiemelte, hogy Magyarország már a kínai járványterjedés alatt követte a WHO utasításait, felkészülve az esetleges világjárványra, a vírus hazai megjelenése után pedig egy hétre rá korlátozó intézkedéseket vezettek be, ezzel megelőzve a robbanásszerű terjedést és csökkentve az egészségügyi ellátórendszer terhét. „A klinikusok könnyebb és nyugodtabb helyzetben dolgozhattak, megismerve a betegséget, felmérve annak kezelését és kontrollját” – mutatott rá Galgóczi a stratégia lényegére, hangsúlyozva, hogy a kockázati csoportok esetében külön intézkedéseket hoztak, ilyen volt a vásárlási idősáv 65 év fölött, vagy a szociális intézmények és idősotthonok látogatási tilalma. Fontos kiemelni, hogy Magyarországon az önkormányzatok is sokat segítettek a járvány kordában tartásában, hiszen sok önkéntes segítette a veszélyeztetett csoportokat.  

Lengyelországban a koronavírustesztekre háziorvosok utalnak be, és részben ők is végzik a tesztelést - kérdés azonban a rendszer hatékonysága. Dr. Michał Sutkowski szerint a „tavaszi időszakban a korlátozások társadalmi elfogadottsága magas volt Lengyelországban ugyanúgy, mint Magyarországon” ugyanakkor országainkban a járvány jelenleg expanzív szakaszát éli, amely nem meglepő, hiszen a spanyolnátha második hulláma is veszélyesebb volt, mint az első.  

„Lengyelország változtatott a vírussal szembeni stratégiáján” – emelte ki Dr. Michał Sutkowski rámutatva, hogy a lassú eredménnyel szolgáló korlátozásokon kívül a háziorvosokat is bekötötték a folyamatokba, ezért ők is végezhetnek teszteket. A Łazarski Főiskola Orvosi Karának prodékánja elmondta, hogy tapasztalataik szerint bizonyos esetekben a tünetekkel rendelkező betegek nem jelentkeznek tesztre, mert félnek a stigmatizálástól, a tünetmentes, nem tesztelt betegek pedig nem kerülnek be a statisztikákba. „Egész Európában ez a helyzet” – summázta mondandóját a Lengyel Háziorvosok Szövetségének elnöke.

Galgóczi erre reflektálva kiemelte, hogy „Magyarországon is elsősorban a tünetekkel rendelkező embereket tesztelik”, amelyeket az Országos Mentőszolgálat végez, azonban az enyhe tünetes betegek az egész országot lefedő mintavételi pontokon jelentkezhetnek tesztre.  A kockázati csoportba tartozó a pedagógusok és egészségügyi dolgozók rutinszerű és rendszeres teszteléséről éppen most döntött a magyar kormány, a teljes lakosság tesztelése azonban még nincsen napirendben Magyarországon.  

A teszteléssel kapcsolatban Dr. Michał Sutkowski elmondta, hogy azok a tapasztalatok, amiket Szlovákiában és Svédországban láttunk a tömeges teszteléssel kapcsolatban, komplex problémát állítanak elénk, ugyanis az immunitás messze nem adott, újra lehet fertőződni, az eredményeket pedig emiatt is nehéz megfelelően interpretálni.  „Nincsenek még olyan konkrét adatok, amelyek kimutatnák, hogy mennyi ideig ellenálló a szervezet a vírussal szemben […]  és úgy tűnik, hogy ezek a logisztikailag bonyolult folyamatok nem hoznák meg az elvárt eredményeket a megelőzés szempontjából”- fogalmazott. Sutkowski szerint ugyanakkor érdemes lenne célirányosan tesztelni bizonyos csoportokat, hiszen a nyáron Sziléziában ezt tették a bányászok körében. „Itt a megfelelő csoport kijelölése okoz nehézséget, a kijelölés mindig összefügg a napi adatokkal és helyzettel” – mutatott rá a jelenlegi helyzet bonyodalmaira a Lengyel Háziorvosok Szövetségének elnöke.

Galgóczi elmondta, hogy a világot váratlanul érte a járvány. A kérdés pedig rögtön érkezett: a neheze még előttünk áll? Netán szükség lett volna egy jobb európai koordinációra?   

Válaszában Dr. Michał Sutkowski elmondta, a lengyel és a magyar tapasztalatok hasonlóak az európai tapasztalatokhoz is és valódi, létező szolidaritásra van szükség, amely biztos, hogy létezik, azonban egy ilyen érzékeny küzdelemben tágul a közösségi érzés. „A jövő a szolidáris Európában rejlik és közösen kell tevékenykednünk, főleg a vakcina területén” – mondta Sutkowski, aki szerint a tapasztalatok megosztása nagyon fontos, hiszen a vakcinát nemcsak fel kell találni, hanem el is kell juttatni a lakossághoz, ez pedig egy nagyon gyakorlatorientált teszt lesz, amely a közös tapasztalatcserén fog alapulni. A prodékán hozott is egy példát a közös tevékenységre, véleménye szerint ugyanis közösen kellene fellépni és küzdeni a dezinformációk ellen, amelyek megnehezítik a védekezést.

A dezinformációval kapcsolatban láttunk tiltakozásokat Lengyelországban és Berlinben is – emelte ki az esemény moderátora, aki arra volt kíváncsi, hogy mennyire fogadták el Magyarországon a különböző korlátozásokat.

Galgóczi Ágnes a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője szerint a „tavaszi hullám során nagyon figyelmezett volt a lakosság” és minden bevezetett intézkedést betartott, nyár folyamán azonban csak néhány intézkedés maradt, ami nem csoda, hiszen a WHO is bevezette a karanténfáradtság fogalmát. Az emberek idővel elfáradnak, Magyarországon pedig felütötte a fejét a vírustagadás és a relativizálás, azonban tiltakozó akciók nem fordultak elő. „Próbáljuk a lakosság felé kommunikálni a hiteles csatornákat és információkat hiszen ezt a járványt komolyan kell venni” – emelte ki a osztályvezető, aki szerint az oltási kampányok megkezdése előtt minden tagállamnak együtt kell működnie a kommunikációban, hogy mindenki éljen a védőoltás lehetőségével annak érdekében, hogy megfékezzük a járványt.  Galgóczi azt is elmondta, hogy még nem született döntés a kötelező védőoltásról, de minden bizonnyal a vakcina önkéntes alapú lesz, külön figyelmet szentelve a kockázati csoportokra a kezdeti korlátozott mennyiség miatt. 

A moderátor ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy egyes felmérések szerint a lengyelek fele nem oltatná be magát. A kérdés adott volt: utazhatnak a lengyelek nyáron a Balatonra, vagy a magyarok Balti-tengerhez?

Dr. Michał Sutkowski ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a nyári vakáció erősen megkérdőjelezett, a társadalom felé azonban kommunikálni kell egy megfelelő viselkedésmintát. „Én az intenzív, rövid idejű, teljes lezárások híve vagyok” – mondta a prodékán, aki kiemelte, hogy ezzel egy magasabb szintű járványügyi kultúrába lépnénk be, amelyben különösen fontos a megfelelő társadalmi kommunikáció. „Lehet, hogy erősen hangzik, de az edukáció érdekében az internet bizonyos mértékű cenzúráját is támogatnám” – mondta a Lengyel Háziorvosok Szövetségének elnöke.

A beszélgetés konklúzió nélkül zárult, hiszen minden résztvevő egyetértett abban, hogy korai volna még végleges következtetéseket levonni – így aztán nem kizárt az sem, hogy az F Klub keretében is visszatérünk a témához.

Heincz Barnabás