„Lengyelország nem fogadhat el olyan mechanizmust, amely tetszőleges politikai kritériumokat helyez az érdemi értékelés elé” – írta a közösségi médiában Mateusz Morawiecki miniszterelnök magyarázatként arra, hogy Varsó miért nem fogadja el az uniós pénzek elosztásának átpolitizált rendszerét.
A lengyel-magyar közös front
Lengyelország szempontjából – a "Sieci" című hetilap szerzői szerint – „évtizedek óta a legfontosabb függetlenségi harc” az a vita, amelyet Brüsszellel vív az uniós költségvetésről Varsó és Budapest. Ugyanilyen fontos ez a folyamat a magyar vezetésnek is. A múlt héten Mateusz Morawiecki miniszterelnök hivatalos levelet küldött Brüsszelbe, amelyben elutasította azt a tervezetet, hogy az uniós pénzeket jogállamisági feltételekhez kötve osztják el. Néhány nappal korábban a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor helyezte kilátásba Brüsszelbe küldött levelében, hogy megvétózza a költségvetést.
„Kezdettől fogva azt a stratégiát követjük, hogy meg kell akadályozni az uniós pénzek kifizetésének a jogállamisági feltételekhez kötését” – nyilatkozta a PiS egyik fontos politikusa a Rzeczpospolitának. „Az Európai Unió vezetőinek küldött múlt heti levéllel az volt a miniszterelnök célja, hogy megmutassa, hogy az Unió által javasolt feltételek eltérnek azoktól, amelyekről júliusban megállapodás született” – tette hozzá. Mint Orbán Viktor kifejtette a Kossuth rádióban, objektív kritériumok nélküli követelmények felállításába egyezne bele azzal, ha elfogadná az uniós pénzek kifizetésének jogállamisági feltételekhez kötését. „Objektív kritériumok nélkül, ideológiai alapon zsarolni akarnak országokat, jogorvoslati lehetőség nélkül” – fogalmazott a magyar miniszterelnök.
Ráadásul, mint a Sieci szerzői felhívják rá a figyelmet, ennek az eljárásnak nincs jogalapja az uniós alapszerződésekben. „A jogállamisági értékelés kulcseleme elvileg a bíróságok függetlensége. Az az alapvető probléma, hogy ez a kijelentés teljesen megalapozatlan. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely felhatalmazná az uniós intézményeket arra, hogy beavatkozzanak a tagországok igazságszolgáltatási rendszerébe. Ez ellentmondásban áll az unió alkotmányos szerződéseivel. Sőt, az Európai Unió Alapszerződésének 4. cikkelye azt mondja ki, hogy minden olyan hatáskör, amely az alapszerződések szerint nem az Uniót illeti, a tagországokra tartozik” – írják.
Ez a téma minden bizonnyal előkerül az Európai Tanács november 19-i, csütörtöki ülésének napirendjében.
Kedvező előrejelzések Lengyelországnak
Lengyelország kormánya joggal örülhet. A koronavírus-világjárvány okozta válság alatt a Goldman Sachs bank biztató adatokat közölt Lengyelországról. Azt elemezte, milyenek a gazdasági növekedés kilátásai azokban az országokban, amelyeknek nemcsak a világjárvány, hanem az európai államok által bevezetett megszorítások is gondokat okoztak. Lengyelország viszont – mint az előrejelzés fogalmaz – viszonylag könnyen túljut majd ezeken a nehézségeken.
„A Goldman Sachs bank elemzői arra számítanak, hogy ebben az évben mindössze 2,3 százalékos lesz a lengyel gazdaság visszaesése, a következő két évben pedig gyors ütemű növekedés kezdődik. A régió más országaiban sokkal rosszabbak a gazdasági kilátások” – összegzi a Rzeczpospolita internetes portálon Grzegorz Siemionczyk.
Az Eurostat múlt heti adatai is nagyon kedvezőek Lengyelországra nézve: a lengyel ipari termelés szeptemberben 3,3 százalékkal növekedett az elmúlt év hasonló időszakához képest, az Európai Unió összes országa közül ez a legjobb eredmény. Lengyelországon kívül ebben a szektorban egyedül Portugália mutatott növekedést (2,5 százalék). A havi bontás szerint Csehországban (4,1 százalék), Szlovákiában (3,4 százalék) és Lengyelországban (3,1 százalék) volt a legnagyobb az ipari termelés növekedése.
Esélyek és kihívások a Lengyel–Magyar Fórumon
– A II. Lengyel–Magyar Fórumon sok szó esett az innovációról, a gazdaságról és arról, milyen kihívások elé állítja az államigazgatást a járvány időszaka – írja a DoRzeczy.pl portál a múlt heti találkozóról készült beszámolójában. „Szolidaritás és emlékezet. Új utakat találni az együttműködésben” mottóval zajlott az esemény november 9-10-én, ahol a 2020-as karpaczi Gazdasági Fórumon megvitatott témákat folytatták. Miről cseréltek eszmét a meghívottak? Jarosław Sellin kulturális államtitkár a lengyel–magyar kapcsolatok jelentőségéről beszélt, kiemelve, hogy igen erős a kölcsönös, alulról jövő együttműködés mind a testvérvárosok, mind a kulturális intézmények között. „Megfordulok közkönyvtárakban, és mindegyikben külön polcra helyezik a magyar irodalmi műveket. És nem egy eldugott sarokba. (…) Magyarországon jövőre nagyszabású könyvvásárt és irodalmi fesztivált rendeznek. Lengyelország lesz a díszvendég, bemutathatja értékeit” – mondta a politikus. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője, Navracsics Tibor pedig azt hangsúlyozta, hogy a fiatalság legyen az elsődleges célpont, mert az idősebb nemzedékek megtanulták, milyen a lengyel–magyar barátság.
A Fórumon szó esett többek között az űrkutatásról is. Mint Ferencz Orsolya, a magyar külügyminisztérium űrkutatásért felelős főosztályának miniszteri biztosa fogalmazott, „az űrkutatás a XXI. század egyik legfontosabb kutatási ágazata”. – Mind a lengyelek, mind a magyarok kötelessége, hogy a saját cégeiket támogassák. Különösen hasznosnak tartom, ha a két ország szoros kapcsolatokat épít ki egymással – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Ferencz Orsolya arról is tájékoztatott, hogy az év végéig a magyarok bemutatják nemzeti űrstratégiájukat. – Nemcsak a kutatásról van szó, hanem arról is, hogy növeljük országunk potenciálját. (…) Intenzívebb együttműködésre törekszünk. Összehangolhatnánk a két ország stratégiáját, egyúttal egymást támogathatnánk a végrehajtásban. Magyarország készen áll erre, és szívesen együttműködik – mondta a miniszteri biztos, és javaslatát örömmel elfogadta Michał Szaniawski, a Lengyel Űrügynökség elnöke.