A lapok széles körben kommentálják a választási ütközetet az Egyesült Államokban, valamint a nyugtalanitó helyeztet az Egyesült Államokban, miközben Lengyelországban a legfontosabb nemzeti ünnepre készülnek. Mindeközben a wPolityce.pl arról értekezik, hogy a Soros György által pénzelt Báthory Alapitvány bőkezűen támogatja a lengyelországi LGBT-közösségeket.
A függetlenséghez vezető lengyel út
Idén a járványra való tekintetre a Függetlenség Ünnepét a szokásostól eltérő módon fogják megtartani. A lengyelek november 11.-én ünneplik ezt a napot, emlékezve, hogy 1918-ban visszanyerte az ország a függetlenségét. „1918-ban, 123 év felosztottság (1795–1918) után, amikor szigorúan büntették a lengyel nyelven való beszédet, az elnémetesítés, eloroszosítás, Szibériába deportálás után, és azután, hogy megpróbálták kiirtani a lengyelséget, a lengyel hazafiak katonai és diplomáciai erőfeszítései végre meghozták a várva várt eredményt: Lengyelország visszanyerte a függetlenségét és visszatért Európa térképére" – idézi fel a „Do Rzeczy” hetilap. „Az, hogy Lengyelország visszanyerte a függetlenségét, remek példa a történelem nyújtotta lehetőség jó kihasználására. Az I. világháború, amely során eljött az alkonya a korábban Európát megrengető világhatalmaknak, épp egy ilyen lehetőség volt” – írja a „Polska Metropolia Warszawska” hasábjain Witold Głowacki. Hogy fognak ünnepelni a lengyelek? A "Független Himnusz" akció keretében november 11.-én pontban délben mindenki csatlakozhat a közös himnusz énekléshez – ebben az órában a nagyobb rádió és tévé állomások a Dąbrowski-Mazurkát fogja közvetíteni. A lengyelek, mint minden évben, kiteszik az ablakokba a nemzeti zászlókat, amelyekkel a városok utcáját is díszítik. A közmédiában oktató és történelmi programokat is fognak közvetíteni.
„Szót ért Lengyelországgal”
"Hej, Joe", "Szót ért Lengyelországgal" és "Trump vesztett" – ilyen címekkel tudósítanak a lengyel újságok első lapjai az amerikai elnökválasztásról. A Fehér Ház lakója megválasztásának ugyanis nagy jelentősége van a varsói vezetés számára, mivel Washington Lengyelország egyik stratégiai partnere. Ahogy a „Rzeczpospolita” írja, „ a geo-stratégiai érdekek azt diktálják Amerikának, hogy fenntartsa a szoros politikai, katonai és energetikai együttműködést Lengyelországgal", még ha az új amerikai adminisztrációval való kapcsolat nem is lesz olyan közeli, mint Donald Trump elnöksége idején. A napilap egyúttal emlékeztet, hogy a Szövetségi Választási Bizottság (FEC) még nem mutatott rá a győztesre, ezt majd csak akkor teszi, amikor a három utolsó állam (Georgia, Észak-Karolina és Alaszka) összeszámolja a szavazatokat, és a bíróságok végleg elutasítják a Donald Trump által a szabálytalanságok miatt benyújtott perkereseteket.
Ahogy a „Dziennik Gazeta Prawna” hasábjain olvassuk, ha beigazolódnak az amerikai elnökválasztás nem hivatalos eredményei, az új elnök adminisztrációja különböző forgatókönyveket mérlegel majd Varsóval kapcsolatban. Ahogy azonban az amerikai külügyi szakértők megnyugtatnak, "egyszerűen visszatérnek majd a Trump előtti hagyományos diplomáciához." „Egyetlen amerikai adminisztráció sem mond le a milliárd dollárban mérhető megállapodásokról. Többek között az amerikai F-35-ös vadászgépek megvásárlásáról van szó, cseppfolyósított földgáz (LNG) eladásáról Lengyelország számára, valamint a nukleáris technológiák átadásáról" – olvassuk.
Hogyan tovább Fehéroroszország?
A lengyelek változatlanul nyugtalanul tekintenek Fehéroroszországra, ahol három hónapja tartanak az Alekszander Lukaszenko elnök elleni tiltakozások. A politikus, akit újraválasztottak az Európai Unió által nem elismert augusztusi választások során, a hadsereg segítségével harcol az ellenzékkel."Már az egymást követő 14. vasárnap, amikor a tömegek az 1994-től hatalmon levő Alekszander Lukaszenko távozását követelik. Az OMON újra beavatkozott, és az emberjogi aktivisták nem tudták megszámolni, hány embert vertek meg és tartóztattak le."– írja a "Rzeczpospolita" hasábjain Rusłan Szoszyn. „Ma már a fehérorosz ellenzék szinte minden vezetője vagy börtönben ül, vagy külföldre menekült, és onnan támogatja harcoló honfitársait. Lukaszenko pedig de facto már bevezette a hadiállapotot” – közli az újságíró.
Vajon az Európai Unió és Lengyelország tud segíteni a fehérorosz demokrácia párti aktivistáknak? Ahogy a Lengyel Külügyi Intézet (PISM) elemzésében olvassuk, jelenleg az EU számára nehéz feladat segítséget nyújtani a fehérorosz független csoportoknak, mivel új és informális polgári csoportokhoz kellene eljutni, valamint azért, mert a nemzetközi segítséget kapó szervezeteket korlátozza a fehérorosz vezetés. „E korlátozások megszüntetésének érdekében az EB nagyobb mértékben összehangolhatja a segítséget a polgári aktivisták és a helyi közösségek kapcsolatának támogatásra Fehéroroszországban.” – mutatnak rá a PISM elemzői. Az ellenzéki csoportoknak pedig szükségük van segítségre, mivel, ahogy a „Rzeczpospolitában” olvassuk, a tiltakozók nem akarják feladni. „Addig megyünk utcára, amíg eredményt nem érünk el. Nem akarunk Majdant, mert az vért és háborút jelent. Nem akarunk háborút. Forradalmunk békés, és távozásra akarjuk kényszeríteni a diktátort"– magyarázza az egyik interjúalany.