Back to top
redakcja2 küldte be 03.11.2020 időpontban
Kooperáció vagy rivalizáció – Milyen jövő vár a Visegrádi Csoportra?
Kultura

Két hónapja zajlott a Gazdasági Fórum Karpaczban – Marek Natusiewicz írása erre az alkalomra készült…

Dr Marek Natusiewicz

A lehető legrövidebben: a szinergiáknak köszönhetően fényes jövő vár ránk, már amennyiben a négy ország „odateszi magát”, ami valódi gyakorlati munkát jelent! Ma nem igazán tudható, hogy a szükséges lépéseket 1) megléptük, 2) folyamatban vannak, 3) tervben vannak… Urbanistaként tudom, hogy bármilyen jövőbeni munkát a jelenben először a létező mai állapot leltározásával kell megkezdeni. Ez a V4 Csoport gyakorlatában 3 dolgot jelent: 1) a történelem ismeretét, 2) a kultúrák megízlelését 3) a valós helyzet felismerését.

Egy panelbeszélgetés azonban nem lehet fóruma annak, hogy kölcsönösen leírjuk, hogy mit miért nem lehet, azaz nem lehet egyfajta imposszibilizmus terepe.

Ha a V4-ek szerepét kizárólag egy gépezetre korlátozzuk, amely mindig leszállítja a közös álláspontot a brüsszeli politikai szalonok számára, az igen nagy pazarlásnak tűnik, kiváltképp arra az eszmére nézve, amely Engelmayer Ákos, a Visegrádi Csoport társalkotója gondolata mögött rejtőzik. E szerint, ha a Jagelló-eszmét politikai értéknek tekintjük, akkor az Anjou-eszmét intellektuális, civilizációs és kulturális értéknek kell tekintenünk. Ahogy a Jagelló-eszme a Jagelló-uralkodók életrajzában testesült meg, úgy az Anjou-eszme sem megérthető II. János Pál szavai nélkül, aki Hedvig királynő szentté avatásakor, 1997. június 8-án a következőket mondta: Rövid életének legmélyebb vonása, és egyúttal nagyságának mértéke a szolgálat szelleme. Teljes egészében odaadta társadalmi helyzetét, tehetségét, teljes magánéletét Krisztusnak, és amikor eljött az uralkodás feladata, életét szintén a reábízott nép szolgálatának adta.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke egy interjúban azt állította, hogy a V4 a legkedvesebb gyermeke, amelyikkel azonban néha nehéz szót érteni… Talán ma a Csoport óvodáiban a gyerekeknek mind a négy nyelvet meg kellene tanulniuk. A valószínűségek elmélete szerint egy ilyen „lisztből” „kenyérnek” kell lennie. Márpedig annál jobb lesz, minél korábban elkezdjük. Ez az egyik lehetőség arra, hogy a korábban említett nagy eszméket átkovácsoljuk mindennapi gyakorlattá. Következő lépés lehetne mondjuk az útjelzések, a helységnévtáblák, az autópályadíjak időtartamainak egységesítése… Ha a svájciak képesek 4 nyelvet használni, miért ne lenne képes a V4 Csoport eljutni hasonló helyzethez? Félre hát a beszéddel, jöjjenek a tettek!

Dr. Marek Natusiewicz – a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet Tanácsának tagja, építész, urbanista, 1978 óta a Lengyel Építészek Egyesületének tagja, 1997-2001 közötti a Wrocławi Városi Tanács Építészeti és Városfejlesztési Bizottságának szakértője, 2007 óta egyetemi tanár, könyvkiadó, és több mint 200 építészeti tudományos publikáció szerzője.