Back to top
redakcja2 küldte be 21.10.2020 időpontban
A lengyel nemzeti sport
Kultura

Ha megkérdezünk egy lengyelt arról, melyik lenne az igazán lengyel nemzeti versenysport, lehet, hogy a focit mondja, elvégre ez a legszélesebb körben ismert sportág Európa-szerte. Szóba kerülhet a röplabda, hiszen az elmúlt években igen zajos sikereket arattak, és az is lehet, hogy a síugrásra voksol, amely húsz éve óta erős felszálló ágban van. Van azonban egy olyan sportág, amelyben a lengyelek egyaránt jól is szerepelnek és komoly, elkötelezett rajongótábora is van, ez pedig a salakmotor. Legutóbb zsinórban másodjára világbajnokságot nyertek benne.

 

De mikor is kezdődött? A salakmotorozás eredete a homályba vész, pontos dátumról nem tudunk, de annyi bizonyos, hogy a XX. század első évtizedében már játszottak hasonló versenyeket az Egyesült Államokban és Ausztráliában. Az első motorpálya az ausztráliai Maitland volt, itt 1923-tól biztosan rendeztek versenyeket. Azóta is Ausztrália, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia van a világ élvonalában, de a század közepétől felzárkózott hozzájuk Svédország, Dánia és a század közepétől lassan Lengyelország is.

 Salakmotor a Visztula mentén

A lengyelek úgy tartják, a lengyel salakmotorozás egyidős a nagyvilági játékok történetével. Igaz ugyan, hogy az ország még nem létezett, de a két keréken száguldásnak már hódoltak a megszállt területeken: az első versenyt 25 versztás távon 1903-ban rendezte a Varsói Kerékpárosok Társasága. Ekkoriban a 700 ezres városban még igen kevés motor járt – összesen 30 darabot tartottak nyilván. Természetesen akkor még elit sportnak számított motorozás, csak a varsói nagypolgárság kalandvágyó tagjai mulatták ezzel az időt. Az első pálya a varsói belvárosban, Dynasy néven működött, ma is így hívják az utcát, amely keresztülvezet a parkon, ahol egykor az épületek álltak. Ez a földborítású pálya messze megelőzte korát – ekkor még sem Angliában, sem más kontinensen nem szerveztek versenyeket hasonló pályán. Idővel a független Lengyelország megszületése után itt jelentek meg az első vetélkedni vágyó krakkói, lembergi, łódźi motorosok is.

1926-ban alakult meg a Lengyel Motoros Szövetség, amely összefogta a hobbi és versenymotorosok egyre szélesedő tömegét.  1930-ban született meg az első professzionális pálya ötlete, amelyet Myślowicében építettek fel. Októberben meg is tarották itt az első nemzetközi derbit, ahol Németországgal csaptak össze, rá két évre megtartották az első hazai bajnokságot is.

Ekkorra már több ideiglenes pályán gyakoroltak a versenyzők országszerte.  Létrejött az első motoros klub Varsóban, működött az AZS, különösen erős volt a Legia motoros szakosztálya, sőt, a zsidó Makkabi is rendelkezett ilyennel. A harmincas években Łódź volt a legnagyobb ellenfél, csak ebben a városban négy rivális klub működött, de ugyanebben az időben erősödött meg a poznańi és a bydgoszczi közösség is. 1939-ben a szövetségnek immár 65 klubja, és 3250 tagja volt, miközben egész Lengyelországban összesen 12601 motort tartottak nyilván.

 

A rohamosan  fejlődő sportágat, mint annyi minden mást, derékban megtörte a II. világháború. 1946-ban, Varsó romjain alakult újjá a sportág, Józef Docha vezetésével, erős emberhiánnyal, és általános szegénységgel küzdve, de annál nagyobb lelkesedéssel. Első körben a szövetség éppen a vaspapucsos sport fejlesztésére koncentrált – nagy nehézséggel, a tagok magánvagyonát is kockára téve beszerezték az első igazi salakmotorokat.

 

Végül aztán 1948-ra sikerült újjászervezni a sportágat, az első nemzetközi meccsen alaposan el is verték a cseh válogatottat. Ekkor állt fel az országos I. és II. liga is. Az ötvenes évek elején sokáig tartott a küzdelem a pártapparátussal, illetve azzal a hátránnyal, hogy alig érhetett a nyomába például a gazdag svéd kluboknak, de lassan sikerült megindulniuk előre.

1953-54-ben Rzeszówban elkészült Lengyelország első, és máig egyetlen speciális salakmotor-biciklije a FIS (a két konstruktőr, Tadeusz Fedke, és Romuald Iżewski valamint klubjuk, a Stal nevéből alkotott betűszó), amely majdnem a hatvanas évekig a lengyel salakmotorosok hivatalos járműve lett. 1956-ban felállt a salakmotorsport Főbizottsága, amely mind a mai napig felügyeli a sportéletet e téren.

 

Nemzetközi sikerek

1959-ben sikerült lengyel versenyzőnek bejutnia a világbajnokság döntőjébe – de ekkor Angliában 100 ezer néző előtt Mieczysław Połukard sajnos gyengén szerepelt, így csak a 17. helyig jutott. Az első világbajnoki érem azonban csak 1966-ban érkezett el – Göteborgban 4 lengyel versenyző, Stanisław Tkocz, Marian Kaiser, Andrzej Pogorzelski, és Antoni Woryna is rajthoz állhatott, közülük z utóbbi hozta el a lengyel motorsport első egyéni bajnoki címét, amelyet két évvel később Edward Jancarz közelített meg, ő a harmadik helyen végzett Wrocławban.

A hetvenes évekre jött el a csúcs - már valódi tömegsporttá vált a salakmotor – a chorzówi Sziléziai Stadionban Jerzy Szczakiel, a sportág egyik titánja többek közt négy honfitársával versenyezve a salakmotor világbajnoka lett, a versenyt százezer lengyel nézte végig a tribünről.

A hetvenes évek diadalmenetét közel húsz év lejtmenet követte – A kilencvenes évek végén lépett színre a korszakteremtő Tomasz Gollob, aki tíz év alatt három bronz- és két ezüst érmet szerzett, míg végül 2010-ben sikerült fellépnie a dobogó legfelsőbb fokára, míg mellette több lengyel sportoló is feltűnt a dobogó alsóbb szintjein. Gollob azonban edzés közben 2017-ben veszélyes balesetet szenvedett edzés közben, amelyből mind a mai napig nem épült fel teljesen.

Az új üstökös Bartosz Zmarzlik személéyben került a pályára, aki 2016-ban először harmadik lett, 2018-ban ezüstöt hozott, 2019-ben pedig első alkalommal arany érmet hozott haza, amit idén 2020-ban sikerült megvédenie. Legutóbb épp Morawiecki miniszterelnök gratulált neki:

 

A salakmotor ma

Ma Lengyelországban a csapatversenyben három osztály létezik, az Ekstraliga, az első, valamint a másodosztály, utóbbi kettő nevével ellentétben a másod-, és harmadosztálynak felel meg. A csapatversenyeken kívül rendeznek egyéni és páros versenyeket is. Nem véletlen tehát, hogy manapság a Visztula mentén ezres nézőszámmal látogatják a salakmotorversenyeket. Minden nagyobb város büszkélkedik saját csapattal, akik közül számtalan utánpótlás és ifjúsági bajnok tűnik majd fel a jövőben. A nézettséget tekintve csak egy adat – a tavalyi országos bajnokságot közel 8 millió néző követte figyelemmel a televízión keresztül.  És hogy mennyire nagyfokú, arra itt egy nyári példa Lublin városából: a szurkolókat a koronavírus korlátozások miatt nem mind engedték be a stadionba, ezért toronydarukat is bevetettek, hogy nézhessék a meccset.


 

KG

 

Források: zmarzlik.com, abtrans.pl, wikipedia, przegladsportowy.pl, wtc.waw.pl