Október 19.-én esküt tett az új oktatásügyi miniszter, Przemysław Czarnek, ami a talán néhány évre a változások befejezését jelenti a lengyel kormányban. A médiák a hét elején sorra kerülő Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójáról is tájékoztatnak.
A Három Tenger Kezdeményezés országainak ereje
Hétfőn Tallinban találkoztak a Három Tenger Kezdeményezés 5. csúcstalálkozójának résztvevői. A járványhelyzetre való tekintettel a találkozó részben távformában zajlott, de Lengyelország és Bulgária elnökei, Andrzej Duda és Rumen Radev személyesen megjelentek Észtországban. A találkozó súlyára való tekintettel, távformában vett rész többek között Frank-Walter Steinmeier német államfő, valamint Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter. – Ha valóba fontos számunkra, hogy a kezdeményezés hozzáadott értéket jelentsen a régió számára, akkor a régió befektetéseit a mi alapunkon keresztül kell megvalósítani – hangsúlyozta a „Dziennik Gazeta Prawna” lapnak adott interjúban Kersti Kaljulaid észt elnök. Krzysztof Szczerski, a lengyel köztársasági elnök kabinetfőnökének véleménye szerint, a már említett Három Tenger Kezdeményezés Befektetési Alapja az egyik legnagyobb eredménye ennek a Közösségnek. – A Kezdeményezés alapjainál az EU keleti országainak az a meggyőződése áll, hogy az együttműködés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy gyorsabban ledolgozzuk az életszínvonalbeli különbséget az EU nyugati és keleti része között, és térségünkben szükség van az észak-déli integrációra. A politikai aspektusnak is ereje van. A Kezdeményezés megmutatja, hogy a megcsontosodott Európában is van helye az új eszméknek és politikai terveknek (...). A Három Tenger Kezdeményezés végre nagyon konkrét, és reális eszközökkel megépíthető terveket alkot –magyarázta Szczerski a „Polski Przegląd Dyplomatyczny” számára adott interjúban. A Három Tenger Kezdeményezés partnerei közötti reális együttműködést és bizalmat mutatja a mostani EU csúcsértekezlet. Mateusz Morawiecki miniszterelnök a karantén miatt nem tudott Brüsszelbe utazni, Lengyelország álláspontját Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, valamint Andrej Babiš, Csehország miniszterelnöke képviselte. Mint a Lengyel Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalának közleményben hangsúlyozták, a kormányfő állandó kapcsolatban volt Andrej Babišsal és Orbán Viktorral, akik megkapták az ülés napirendi pontjaira vonatkozó lengyel álláspontokat.
Atom Washingtonból a Visztula partjára
A tallini csúcstalálkozón egyébként egy, Lengyelország számára nagyon fontos döntés is született. A Visztula menti atomenergia és polgári nukleáris ipari program fejlődését érintő lengyel-amerikai szerződés aláírásáról van szó. Mivel az amerikai energetikai miniszter Dan Brouillette távolról írja alá a szerződést, még ezen a héten, amikor a dokumentum eljut Varsóba, a lengyel fél is aláírja. „A megállapodás az ezt a tényt alátámasztó diplomáciai jegyzék aláírásával lép életbe. A szerződésben leírták, hogy a lengyel-amerikai aláírást követő másfél évben közösen készítik el a jelentést, amelynek alapján Varsó döntést hoz az atomerőmű építés partnerének végső kiválasztásáról. Ebben az időben a szektor vezető amerikai polgári cégei elvégzik az előkészületi és tervezései munkákat" – tájékoztat a „Dziennik Gazeta Prawna”.
Az amerikai változások jelentősége Európa számára
A „Rzeczpospolita” napilap azt elemzi, hogyan alakulnak majd az USA-Kelet-Közép Európa kapcsolatok, ha változások történnének a Fehér Házban. Ugyanis már két hét múlva új elnököt választanak az amerikaiak, és a közvélemény kutatások azt mutatják, hogy a Fehér Ház jelenlegi gazdája elveszíti a pozícióját a Demokrata Párt jelöltjével – Joe Bidennel szemben. „2016-ban Orbán Viktor volt az első európai vezető, aki a kampány során Trumpot támogatta. Most a>>Magyar Nemzet<< c. napilapban azt mondta: >>Jól ismerjük a demokrata adminisztrációt, amely a morális imperializmusra épül. Nem akarjuk ezt újra megtapasztalni. <<” – emlékeztet a „Rz” újságírója. „Az ilyen deklarációt azonban kerüli a lengyel köztársasági elnök, a miniszterelnök vagy a külügyminiszter. Tudják, hogy hamarosan új partnerük lehet Washingtonban. Információinkból kiderült, hogy az amerikai lengyel nagykövet, Piotr Wilczek megpróbált kapcsolatot teremteni, ha nem is Bidennel, de valaki fontos személlyel a környezetéből. Eredménytelenül. A demokrata jelölt nem kedvez Lengyelországnak a kampány végén” – teszi hozzá Jędrzej Bielecki felidézve a lengyel vezetéssel szembeni kritikát Biden megnyilatkozásaiban, amelyek gyakran fake news-okra támaszkodnak. Az újságíró egyúttal biztosít róla, hogy az Egyesült Államok számára a Kínával való küzdelem a prioritás, így függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a novemberi választásokat, "országunk számára nem jelent túl sok változást".
A keleti határon túl
A lengyel médiák és kutatóintézetek változatlanul szorosan figyelik a fehéroroszországi eseményeket, ahol a helyzet nem stabilizálódik, és a fehérorosz ellenzék bejelentései a konfliktusok éleződését jelenthetik Lengyelország keleti határainál. „Megbénult főváros, tiltakozó tömegek és rengeteg fegyveres funkcionárius. A fehéroroszok számolják a napokat a >>nép ultimátumának<< lejártáig” – tájékoztat a legutóbbi fehérorosz eseményekről Rusłan Szoszyn a "Rzeczpospolitában". Október 25.-ére, szombatra jelölték ki ugyanis az ellenzéki vezetők a "határidőt mindazoknak, akik benne vannak Lukaszenko rendszerében". „Ez jelzés minden fehérorosznak: vagy most, vagy távol kerül a szabadság perspektívája és Fehéroroszország hosszú időre a tiltakozásokba ragad, amelyek során embereket tartóztatnak le és nyomorítanak meg.– fejti ki a „Rz”-val folytatott beszélgetésben a Szvetlana Tyihanovszkajával, a fehérorosz ellenzék vezetőjével együttműködő Franak Wiaczorka. Ahogy Tyihanovszkaja elmondta, október 25.-ig Lukaszenkónak le kell mondania, fel kell hagynia az elnyomással és ki kell engednie a politikai foglyokat. Ha a köztársasági elnök nem egyezik bele ezekbe a feltételekbe, akkor az ellenzék az egész országban általános sztrájkot és tiltakozásokat hirdet.
Zofia Magdziak