Back to top
redakcja2 küldte be 14.10.2020 időpontban
Heti lapszemle a Visztula partjáról
Polityka

Iga Świątek nyerte a French Open teniszbajnokság női egyes versenyét, ez a hír állt az első helyen a legfontosabb lengyel médiákban, háttérbe szorítva a közelgő Európai Uniós csúcstalálkozót.



A fiatal lengyel lány nagy sikere

A 19 éves teniszező győzelme a French Open fináléjában a következő ok a büszkeségre a sportvilágban. 

Iga Świątek elképesztő játékáról tudósítanak a lengyel és a külföldi médiák. "Ez a siker a Varsó melletti Raszynból érkezett lánynak ugrást jelent egy másik világba, Párizsban már több mint  1,6 millió eurót keresett. Van még egy, globális szinten felismerhető sportcsillagunk Robert Lewandowski mellett" – dicséri a teniszezőt a  „Rzeczpospolita” újságírója.

A 19 éves versenyzőnek gratulált már Mateusz Morawiecki miniszterelnök és Andrzej Duda köztársasági elnök. „Hihetetlen történet, amit ez a fiatal lány írt a Roland Garros stadion pályáin! Párizs ma lengyel!" – írta szombaton a kormányfő a Twitteren.

 

Erős Lengyelország a weimari háromszögben

Adrzej Bielecki a "Rzeczpospolitában”  a francia, német és lengyel diplomácia vezetőinek megbeszéléseiről ír. "Négy év után találkoznak a három ország külügyminiszterei Párizsban. Franciaország már tudja, hogy Lengyelország nélkül az Unióban nem sokat tehet. A csütörtöki megbeszélések  a kormányfők csúcstalálkozóját fogja előkészíteni"  – tudósít az újságíró. Ahogy Bielecki magyarázza, három évvel azt követően, hogy Macron nagyon negatívan áll a lengyel és a magyar kormány tevékenységéhez, a francia vezetés  átállt a másik oldalra. „A váltás a francia politikában már ez év elején megtörtént. Februárban a miniszterelnök végre Lengyelországba látogatott – ez volt az egyik utolsó ország az Unióban, amit útba ejtett (...) Párizs ezt a vonalat folytatja. Annál is inkább, mert Andrzej Duda újraválasztása megmutatta, hogy a PiS továbbra is hatalomban marad" – magyarázza az újságíró. Azon kívül Lengyelország a legnagyobb ország Kelet-Közép-Európában, amely egyre fontosabbá válik, tekintettel Nagy-Britannia kilépésére az EU-ból, valamint az Unió déli országait meggyengítő  gazdasági válságra. Miként hat ez Franciaország és Németország vezetőnek döntésér? A következő hónapban kiderül.

A klíma megosztja  Európát

A „Dziennik Gazeta Prawna"  a klímaválsággal  való küzdelmet érintő uniós vitákról tájékoztat.  "Az Európai Parlament 60 százalékkal akarja csökkenteni a széndioxid kibocsájtást 2030-ig. Még ha nem is megy keresztül ez a projekt, gyorsabban kell elbúcsúzni a széntől, mint ahogy azt a bányászoknak ígérték" – írja a  „DGP" újságírója, leírva, hogyan fogadták el  az unós parlamenti képviselők az Európai Bizottság által  tervezettnél ambiciózusabb éghajlatvédelmi célkitűzéseket.  Az Európai Parlament javaslatát most elemzik az EU tagországok kormányai, és a végső döntés feltehetően a legközelebbi hónapokban meg fog születni.    

"Az energetikai ügyekért felelős uniós miniszterek legutóbbi találkozója során a lengyel Adam Guibourgé-Czetwertyński klímaügyi miniszter-helyettes  azt mondta, hogy Lengyelországot aggasztja a nagyobb mértékű csökkentés  megvalósítása. – Az EU átalakításának költségeit nem viselhetik a legszegényebb régiók és állampolgárok, a célkitűzések megemelése nem vezethet  az energiaszegénység növekedéséhez" – olvassuk a „DGP-ben”. „Függetlenül az egész Európára vonatkozó  kibocsájtási céltól, Lengyelországot klíma-tárgyalások várják az Európai Bizottsággal azzal kapcsolatban,  hogy milyen saját  tervei vannak a következő évtizedre" – prognosztizálja a napilap. Szeptemberben ugyanis a kormány aláírt a bányászokkal egy megállapodást,  amely az utolsó  bánya  bezárását 2049-re teszi – ezt a tervet  azonban még jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak.