Iga Świątek nyerte a French Open teniszbajnokság női egyes versenyét, ez a hír állt az első helyen a legfontosabb lengyel médiákban, háttérbe szorítva a közelgő Európai Uniós csúcstalálkozót.
A fiatal lengyel lány nagy sikere
A 19 éves teniszező győzelme a French Open fináléjában a következő ok a büszkeségre a sportvilágban.
Iga Świątek elképesztő játékáról tudósítanak a lengyel és a külföldi médiák. "Ez a siker a Varsó melletti Raszynból érkezett lánynak ugrást jelent egy másik világba, Párizsban már több mint 1,6 millió eurót keresett. Van még egy, globális szinten felismerhető sportcsillagunk Robert Lewandowski mellett" – dicséri a teniszezőt a „Rzeczpospolita” újságírója.
A 19 éves versenyzőnek gratulált már Mateusz Morawiecki miniszterelnök és Andrzej Duda köztársasági elnök. „Hihetetlen történet, amit ez a fiatal lány írt a Roland Garros stadion pályáin! Párizs ma lengyel!" – írta szombaton a kormányfő a Twitteren.
Erős Lengyelország a weimari háromszögben
Adrzej Bielecki a "Rzeczpospolitában” a francia, német és lengyel diplomácia vezetőinek megbeszéléseiről ír. "Négy év után találkoznak a három ország külügyminiszterei Párizsban. Franciaország már tudja, hogy Lengyelország nélkül az Unióban nem sokat tehet. A csütörtöki megbeszélések a kormányfők csúcstalálkozóját fogja előkészíteni" – tudósít az újságíró. Ahogy Bielecki magyarázza, három évvel azt követően, hogy Macron nagyon negatívan áll a lengyel és a magyar kormány tevékenységéhez, a francia vezetés átállt a másik oldalra. „A váltás a francia politikában már ez év elején megtörtént. Februárban a miniszterelnök végre Lengyelországba látogatott – ez volt az egyik utolsó ország az Unióban, amit útba ejtett (...) Párizs ezt a vonalat folytatja. Annál is inkább, mert Andrzej Duda újraválasztása megmutatta, hogy a PiS továbbra is hatalomban marad" – magyarázza az újságíró. Azon kívül Lengyelország a legnagyobb ország Kelet-Közép-Európában, amely egyre fontosabbá válik, tekintettel Nagy-Britannia kilépésére az EU-ból, valamint az Unió déli országait meggyengítő gazdasági válságra. Miként hat ez Franciaország és Németország vezetőnek döntésér? A következő hónapban kiderül.
A klíma megosztja Európát
A „Dziennik Gazeta Prawna" a klímaválsággal való küzdelmet érintő uniós vitákról tájékoztat. "Az Európai Parlament 60 százalékkal akarja csökkenteni a széndioxid kibocsájtást 2030-ig. Még ha nem is megy keresztül ez a projekt, gyorsabban kell elbúcsúzni a széntől, mint ahogy azt a bányászoknak ígérték" – írja a „DGP" újságírója, leírva, hogyan fogadták el az unós parlamenti képviselők az Európai Bizottság által tervezettnél ambiciózusabb éghajlatvédelmi célkitűzéseket. Az Európai Parlament javaslatát most elemzik az EU tagországok kormányai, és a végső döntés feltehetően a legközelebbi hónapokban meg fog születni.
"Az energetikai ügyekért felelős uniós miniszterek legutóbbi találkozója során a lengyel Adam Guibourgé-Czetwertyński klímaügyi miniszter-helyettes azt mondta, hogy Lengyelországot aggasztja a nagyobb mértékű csökkentés megvalósítása. – Az EU átalakításának költségeit nem viselhetik a legszegényebb régiók és állampolgárok, a célkitűzések megemelése nem vezethet az energiaszegénység növekedéséhez" – olvassuk a „DGP-ben”. „Függetlenül az egész Európára vonatkozó kibocsájtási céltól, Lengyelországot klíma-tárgyalások várják az Európai Bizottsággal azzal kapcsolatban, hogy milyen saját tervei vannak a következő évtizedre" – prognosztizálja a napilap. Szeptemberben ugyanis a kormány aláírt a bányászokkal egy megállapodást, amely az utolsó bánya bezárását 2049-re teszi – ezt a tervet azonban még jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak.