Miközben a keleti határon tovább folytatódnak a tiltakozások, Lengyelországban politikai viták zajlanak, amelyek akár előrehozott választásokhoz is vezethetnek.
Kavarodás a politikai színtéren
Az elmúlt néhány napban a lengyel média mindenekelőtt az állatvédelmi törvény miatt megosztott kormánytábor helyzetével foglalkozik. Az utóbbi napokban ugyanis a koalíció legnagyobb pártja – a Jog és Igazságosság ̶ át akarta erőltetni a többek között a haszonállatok tenyésztésének körülményeivel és a szőrmeállatokra épülő iparral kapcsolatos intézkedéscsomagot. A koalíciós partnerek egy része nem támogatta azonban a PiS által javasolt megoldást, ami az Egyesült Jobboldalon belül zajló eddigi súrlódásokkal együtt komoly válsághoz vezetett, aminek következménye pedig a koalíció szétesése és előrehozott választások lehetnek. A helyzet valószínűleg néhány napon belül tisztázódik, az ellenzék zárja sorait, és néhány egymást követő vereség után arra számít, hogy talán most sikereket hoznak számára az esetleges választások. Ahogy azonban a néhány napja publikált közvélemény kutatások mutatják, a Jog és Igazságosság – a koalíciós partnerekkel vagy nélkülük – nagy valószínűséggel megtartja a hatalmat. – Most villámgyors változásokat lehet végrehajtani a politikai sakktáblán. A közvélemény kutatások a PiS számára nagyon kedvezőek, az ellenzék pedig szétesőben – kommentálja a „Rzeczpospolita” hasábjain a politológus, Dr. Olgierd Annusewicz.
Ez már a második hullám?
A "Dziennik Gazeta Prawna" c. napilap azonban azt elemzi, miként néz ki a jelenlegi járványügyi helyzet Lengyelországban – ahol az utóbbi hétvégén rekordszámú COVID-19 fertőzés, több mint ezer eset volt. „A háttérben azon küzdenek, milyen elvek szerint gyógyítsák a betegeket a járvány idején. A probléma az, hogy egyrészt csökken a kezelések száma, másrészt nő a panaszok száma, amelyekkel a paciensek a betegjogi biztoshoz fordulnak" – olvassuk. Ugyanakkor az új egészségügyi miniszter, Adam Niedzielski az interjúkban és a sajtókonferenciákon megnyugtatja a lengyeleket, elmagyarázza, hogy a tárca az őszre előkészítette a járvánnyal való harc tervét. Ráadásul, a tárca vezetője biztosít róla, hogy bár a közeljövőben várhatóan folytatódik a trend, miszerint közel ezer új napi megbetegedés lesz, ez a normális élethez való visszatérésből következik – a gyerekek visszatértek az iskolába, a felnőttek a munkahelyekre.
Szintén a "DGP" hasábjain ír Grzegorz Kowalczyk arról, miként hat a járvány arra, ahogy az emberek az állam szerepére tekintenek a járvány idején. „A lengyel állam hatékonyan működhet, megszervezve a gazdasági és társadalmi életet – mondta áprilisban Mateusz Morawiecki miniszterelnök. És valóban, a járvány alatt az állam nemcsak szabályozta, de egyenesen magára vette a karantén idején a gazdasági élet súlyának megtartását a Nemzeti Gazdasági Bankon és a Lengyel Fejlesztési Alapon keresztül, a válság következményeivel való harcra kb. 200 milliárd złotyt szán. Ez Lengyelország gazdaságának léptékében példa nélküli csomag" – mondja az újságíró. Ahogy egyébként a szakértők egybehangzóan állítják, ez az év nem a takarékoskodás éve.
Nyugaton nyugtalanul
A lengyelek és a lengyel média szorosan követik a keleti helyzetet, mivel Fehéroroszország elnöke,
Alekszandr Lukaszenko ismét támadásai célpontjába állította a varsói vezetést. A múlt csütörtökön Lukaszenko bejelentette a lengyel és litván határ lezárásának "szükségességét". – Rá vagyunk kényszerülve, hogy visszavonjuk a katonaságot az utcáról, a fél hadsereget fegyverbe állítsuk, és lezárjuk a nyugati államhatárt. Mindenekelőtt a litván és lengyel határt, tájékoztatott a politikus a minszki Nő Fórum során rendezett találkozón. Fehéroroszország elnöke ugyanis következetesen állítja, hogy Lengyelország, a balti államok – és tágabban értelmezve minden nyugati állam – megpróbál hatást gyakorolni a fehérorosz helyzetre és ártani az ő vezetésének. A NATO és EU tagállamok támadásának célja a fehéroroszok integrálása és egy külső fenyegetettség látszatának megteremtése. Ahogy a „DGP” hasábjain Michał Potocki írja, a határátkelők azonban egyelőre a szokásos módon működnek. „Lengyelország egyre gyakrabban játssza a vezetés hivatalos retorikájában annak az államnak a szerepét, amely beleavatkozik Fehéroroszország belügyeibe és veszélyezteti a biztonságát. Ez bizonyos változást jelent a választási kampány idejéhez képest, amikor a propaganda inkább az orosz szálakat emelte ki, így győzve meg a nyugatot, hogy az ellenzék esetleges támogatása egyenértékű a Kreml forgatókönyvének megvalósításával" – írja Potocki.
De mi a helyzet Fehéroroszországban? Vasárnap immár hatodik alkalommal mentek ki a tüntetők Minszk utcáira, sorozatos letartóztatásokra került sor. Az utcákon megjelent a hadsereg és a páncélozott járművek. – Hazám polgárait megverhetik, üldözhetik, börtönbe zárhatják. A rezsim azt tehet velük, amit csak akar. De az akaratukat nem tudja megtörni, mert a fehéroroszok már soha többé nem lesznek olyanok, mint korábban – kommentálja a Lukaszenko ellenes ellenzék vezetője, Szvetlana Tyihanovszkaja a „Do Rzeczy” hetilapnak adott interjúban. Amint arról egyúttal biztosít Tyihanovszkaja, Fehéroroszország nem akar a Nyugat és Oroszország "között" lenni, hanem "Európával i és Oroszországgal is" akar lenni. – Értem az összes politikai szándékot, de napjainkban a nemzetközi kapcsolatoknak nem így kellene kinézniük, hogy darabokra szednek minket és vagy valamelyik oldalra kell állnunk, vagy az ellenséges oldalak között kell közvetítenünk. Csak békét akarunk – hangsúlyozza az ellenzéki politikus.