​

Nem egész két hét múlva – augusztus 6.-án  – Andrzej Duda leteszi az esküt a szejmben az országgyűlés előtt, és  immár a második ciklusban a Lengyel Köztársaság elnökének hivatalába lép. A Visztula partján lassan elcsitulnak a választás utáni viták, és úgy tűnik, hogy az ellenzék megbékélt az újabb vereséggel. Mivel foglalkoznak  most a lengyelek és a lengyel média?

Mi van a gazdasággal?

A koronavírus járvány árnyékában a lengyel kormány a munkahelyek megtartásáért küzd, és a legutóbbi felmérések szerint a munkaerőpiacon nem rossz a helyzet. Ahogy a Diagnoza.PLUS projekt  elemzői rámutatnak, júniusban kb. 5,4% volt a munkanélküliségi ráta.  „A nyilvántartási adatok szerint növekedik a munkanélküliség, mivel emelkedik azoknak a száma, akik  munkájuk elvesztése után a munkaügyi hivatalban jelentkeznek. A munkakeresés aktivitása is növekedik. A hivatalos statisztikák, ha azok meg tudnák ragadni az április és június közötti különbséget, a munkanélküliség és az un. munkaerő-állomány párhuzamos növekedését jeleznék" – olvassuk az elemzésben. A pénzügyminiszter,  Tadeusz Kościński ugyanakkor azt fejtegeti a  „Dziennik Gazeta Prawna” hasábjain, hogy a kormány igyekszik élénkíteni a gazdaságot, még a nagyobb költségvetési hiány árán is.  – Ha azért akarnánk növelni a hiányt, hogy kaszinóba menjünk, az nem lenne okos ötlet. De mi a gazdaságot segítjük – magyarázza a politikus.   Kościński hozzáteszi az újságírókkal folytatott beszélgetésben, hogy a minisztérium "ügyel arra, hogy az államháztartás mennyit bír el". – A kormány el fogja dönteni, milyen eszközöket alkalmazzon, hogy az a leginkább hasznos legyen a társadalom számára és a gazdaság is növekedjen  – magyarázza a politikus. Lengyelországnak pedig, egész Európával együtt, lehetősége van arra, hogy előnye származzon a járványból, amely erősen meggyengítette az amerikai gazdaságot.„Az a nézet, hogy Európának lehetősége van átvenni a világ vezetőjének szerepét a járványban meggyengült Amerikától, kezd érződni a piacokon" – írja a „DGP”. „Az  elemzők néhány napja az euró emelkedését és a dollár esését figyelik meg. Mindenki rámutat, hogy milyen komoly növekedés serkentő lesz az európai gazdaság számára az újjáépítési alap, és milyen pozitív hatással kell annak lennie a globális gazdaságra.– Lehet, hogy a dollár több éves emelkedő árfolyama a végére ért” – magyarázza a Merk Investments elnöke, Axel Merk, akit „ a DGP” idéz.

A járvány nem hagyja, hogy megfeledkezzünk róla

Mindeközben az egészségügyi Minisztérium nyugtalanító híreket közöl a lengyelországi koronavírusos megbetegedések számának növekedéséről. Az utóbbi napokban csaknem rekord számú  megbetegedés volt, és a minisztérium  tart az őszi második hullámtól. "Lehetséges – habár nincs rá közvetlen bizonyíték – hogy ez összefüggésben van az elnökválasztással. A  második forduló két héttel ezelőtt volt. Ennyi idő kell a tünetek  megjelenéséhez a vírussal való találkozás után. Az emberek egy része megfertőződhetett a szavazás során, és tovább adhatta a vírust "  – olvassuk a  "DGP" hasábjain.  A minisztérium azonban rámutat, hogy a legnagyobb járvány kitörésekért a bányászat valamint az ünnepségek (elsősorban a lakodalmak,  ahol sok ember, gyakran az ország különböző részeiből találkozik) a felelősök. A szakértők arra is rámutatnak, hogy a megbetegedések második hulláma egybeeshet az influenza szezonnal. Ezzel a veszéllyel kapcsolatban sok város megelőző oltás programot tervez. „Habár nincsenek egyértelmű kutatások, amelyek azt bizonyítanák, hogy az influenza elleni oltás védelmet nyújthat a koronavírus ellen, a szakértők rámutatnak, hogy az tisztán pragmatikus szempontból is fontos"  – olvassuk. Ahogy az újság   hasábjain az egyik  kórház igazgatója magyarázza, ha olyan beteg kerül az orvoshoz, aki be van oltva, akkor könnyebb  lesz diagnosztizálni, hogy egyszerű influenzáról van-e szó, vagy koronavírusról. Ahogy azonban a  „Rzeczpospolita” napilap által idézett szakértők magyarázzák, a  már így is nagy számú megbetegedés növekedése újabb karanténra  kényszerítheti a kormányt, ami tovább gyöngítheti a gazdaságot. „Ha a lengyelek nem kezdik el betartani a távolságtartási szabályokat és nem fognak maszkot hordani, és a rendőrség és a népegészségügyi szolgálat nem kezdi el érvényesíteni a tilalmakat, a fertőzések száma folyamatosan  növekedni fog.” – olvassuk.

A jogállamiság témája "el lett túlozva"

Lengyelországban nem csitul a jogállamiságról szóló vita, amelynek az ellenzék szerint hatása lehet az uniós alapok kifizetésére Varsó számára. Emlékeztessünk,   az EU  utolsó csúcstalálkozója után a kormánynak sikerült kialkudni Lengyelország számára  több  mint 700 milliárd złotyt, amiből több mint  620 milliárd złoty dotáció lesz, és több mint 150 milliárd złoty kedvezményes kamatozású kölcsön a Többéves Pénzügyi Keret és az Európai Újjáépítési Eszköz keretein belül. Az európai politikusok  egy része azonban össze akarja kötni az EU alapok kifizetési mechanizmusát a jogállamisággal. – Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kialkudott megállapodást még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek. Aggodalommal tölt el az a fő irányvonal, amerre Európa fejlődik. Történelmi, vagy  historiozófiai perspektívából ítélve ezt a folyamatot, kevés okunk lehet az optimizmusra. –  magyarázza a PiS európai parlamenti képviselője,  Zdzisław Krasnodębski professzor a  „Do Rzeczy” hetilap számára adott interjúban. Ahogy a politikus fejtegeti, Lengyelországnak nincs problémája a jogok tiszteletben tartásával, de a varsói vezetés nem ért egyet azzal, hogy beavatkozzanak a lengyel belügyekbe, amelyek közül sok nem tartozik az uniós szerződés hatálya alá. Ellenezzük az un. jogállamiságnak a  radikálisan interpretált európai értékekkel való  kiterjesztésének kísérleteit. Az európai baloldal így próbálja ráerőltetni Lengyelországra a saját ideológiai megoldásait. – hangsúlyozza  Krasnodębski professzor. A "Rzeczpospolita" hasábjain a jogállamiság  és az uniós költségvetési tárgyalások témáját kommentálja    a szlovén külügyminiszter,  Anže Logar, aki felhívja a figyelmet arra, hogy nemcsak Lengyelország és Magyarország ellenzi e két terület összekapcsolását. 

 – Több ország sem támogatta azt az elképzelést, hogy ezen keresztül fékezzék az uniós   forrásokból végrehajtott beruházásokat bármely országban. Abban is kételkedem, hogy az Európai Bizottság emellett volna.  – állítja  Logar, aki a  „Rz” újságírójával folytatott beszélgetésben hozzáteszi, hogy  a média „eltúlozza” ezt a témát. – Ismétlem: kétlem, hogy a bizottság olyan tervet akarna elfogadni, ami az EU forrásait  egy tagország döntésétől tenné függővé, mivel az a bizalom hiányát eredményezné az EU-ban meghozott döntések, valamint  a 30 ezer embert foglalkoztató  Európai Bizottság működése iránt – magyarázza a szlovén külügyminiszter. Szintén a „Rz” hasábjain hangsúlyozza   Varga Judit, Magyarország igazságügy minisztere,  hogy amikor megítéljük  a jogállamiságot, akkor emlékeznünk kell arra, hogy  minden országnak némiképp eltérő a rendszere és a maga módján alakítja az alkotmányos  hagyományait és az igazságszolgáltatási rendszerét".

 – Vegyék figyelembe, hogy vannak európai országok, amelyeknek egyáltalán nincs olyan intézménye, mint az alkotmánybíróság, és senki sem veti a szemükre a jogállamiság hiányát. Ezért nehéz ebből a szempontból  összehasonlítani a különböző  európai országokat, mert egyszerűen nincsenek objektív kritériumai egy ilyen összehasonlításnak – hangsúlyozza Varga, biztosítva az újságíróval folytatott beszélgetésben, hogy a magyaroknak "nincsenek problémáik a jogállamisággal".