A kampány kimerítő hetei után, június 28.-án a lengyelek szavaztak az elnökválasztáson. De mint azt a „Dziennik Gazeta Prawna” hasábjain összegezték, ezzel még nincs vége, mivel „a lengyelek úgy döntöttek: hosszabbítás lesz". A választások első fordulóját határozott többséggel nyerte meg az újraválasztásért küzdő Andrzej Duda elnök (a szavazatok kb. 43 százalékával), a másik jelölt – Varsó polgármestere, a legnagyobb ellenzéki párt politikusa, Rafał Trzaskowski a szavazatoknak kb. 30 százalékát kapta. Ez még két hét kampányt jelent, valamint a politikusok küzdelmét a szavazótáboruk kibővítéséért. A választások II. fordulójára július 12.-én kerül sor. „Ádáz küzdelem lesz. A stábok egyetlen hibás döntése meghatározhatja a sikert vagy a vereséget" – olvassuk a „Rzeczpospolita” hasábjain.
A választások után
A választások lebonyolításáért felelős Nemzeti Választási Bizottság már tájékoztatott, hogy az elnökválasztás legnagyobb nyertesei a lengyelek, akik oly nagy számban járultak a választóurnákhoz, hogy azzal rekordot döntöttek. A jogosultak 64,4 százaléka adta le szavazatát.
– Meg kell köszönni a választók milliónak, hogy a járvány, az árvíz, a hőség ellenére elmentek a választóhelyiségekbe, vagy levél útján adták le a szavazatukat, és ezzel részvételi rekordot értek el a III. Lengyel Köztársaságban – magyarázta hétfő reggel a Bizottság elnöke. Számos településen a szavazás valóban problémák között zajlott. A járvány miatti speciális biztonsági intézkedések mellett Lengyelországban hetek óta szinte minden nap viharok, heves esőzések vannak, amelyek sok helyen áradásokat és komoly pusztításokat okoztak.
Járvány a vakáció idején is
A lengyelek továbbra is küzdenek a járvánnyal, és ahogy a médiák tájékoztatnak, a vírus erős hatással van a hétköznapjainkra. „A virológusok arra hívják fel a figyelmet, hogy lehet, épp a járvány következő szakaszába lépünk. Most, hogy az emberek biztonságban érzik magukat és figyelmen kívül hagyják a biztonsági intézkedéseket, a vírusnak ismét megfelelő körülményei vannak a terjedéshez. Alapvető kihívás annak megismerése, miként hat a koronavírus a szervezetre, milyen pusztításokat végez, és hogy egyes emberek miért vannak jobban kitéve neki, míg mások kevésbé. Arra a kérdésre is válaszolni kell, hogy a már meggyógyultak védettsége tartós-e, vagy csak időleges" – elemzi a „Sieci” hetilap hasábjain Konrad Kołodziejski. Ugyanakkor, ahogy a "Rzeczpospolitában" olvassuk, sokba kerülhet a biztonsági intézkedések elhanyagolása. Habár a zárt helyeken – üzletek, közlekedési eszközök, hivatalok, bankok – kötelező a száj és az orr eltakarása, sokan ezt nem tartják be, ennek következtében elindultak a rendőrségi és polgárőrségi ellenőrzések. „Ha valaki nyilvános helyen nem fedi el az arcát és orrát, 500 złotyig terjedő büntetést kockáztat. A fegyelmezetlen polgárt a közegészségügy is megbüntetheti – 30 ezer złotyra.” – emlékeztet a "Rz" újságírója."
A járvány másik oldaláról ír – szintén e napilap hasábjain – Joanna Ćwiek, aki felhívja a figyelmet arra, hogy az oktatás áthelyezése az internet világába azt jelenti, hogy a gyerekeknek kevesebb valódi kapcsolatuk van a kortársaikkal és több időt töltenek a mobiltelefonnal. Ráadásul a karantén idején a gyerekek kevesebbet mentek el otthonról és játszottak a szabad levegőn. „Szeptembertől is távoktatás lesz? Habár megjelentek ilyen hangok, és néhány iskola már igyekszik felkészülni egy ilyen eshetőségre, a kormány ennek határozottan ellenáll. Azt állítja, hogy szeptember elsején a diákok visszatérnek az iskolákba, október elsején pedig a hallgatók is az egyetemekre.” – olvassuk. Közben a "Do Rzeczy" hetilap a koronavírus járvány pozitív következményéről ̶ a biciklik iránti óriási keresletről ír! "A vírustól való félelem miatt kerüljük a tömegközlekedést és az edzőtermeket. Helyettük inkább a biciklit választjuk. Az eladók hatalmas fellendülésről beszélnek. Ez a nyár a bicikliseké lesz." – írja az újságíró. Biciklis kirándulásokhoz ideális területből pedig nincs hiány Lengyelországban – Kasubiában, Podkarpacie vagy Mazuria területén.
A lengyel gazdaság helyzetéről azonban optimista hangvételben ír Maciej Pawlak a "Gazeta Polska" hetilap hasábjain. "A helyzet ellenére, amelyben – az Eurostat módszere alapján – a HICP (fogyasztói árindex) infláció ez év májusában Lengyelországban volt a legmagasabb az egész Európai Unióban, nincs ok az idegességre. Valamivel 3 százalékkal emelkedett a tavaly májusihoz képest. Egyúttal az Eurostat statisztikájában a 27 ország közül 14-et érintett a defláció (negatív infláció), ebben a legmagasabb Észtországban volt (-0,8 százalék), Luxemburgban (-0,9 százalék), valamint Cipruson és Szlovéniában (-1,4 százalék). Ez az állapot természetesen egyrészt a koronavírus járvány által előidézett helyzet utóhatása, másrészt az EU országainak többségében a COVID-19 járvány előtt is gyenge gazdasági fejlődés tükröződése” – magyarázza az újságíró, és hozzáteszi: „Hazánk gazdasági helyzete, habár szintén koronakrízist élünk át, mindennek tükrében relatíve jónak mondható. Bár sok gazdasági szakértő még a járvány kitörése előtt is deflációt jósolt aországunknak, most úgy gondolják, hogy ez a jelenség nem fenyeget minket.”.
Lengyel látogatás a NATO nevében
A lengyel médiák még mindig Andrzej Duda elnöknek a Fehér Házban tett látogatásáról szólnak. Fontos látogatás ez nemcsak Lengyelország, de az egész NATO, különösen pedig Kelet-Közép Európa számára. A lengyel elnök amerikai látogatása során nemcsak arról beszélt, hogy további amerikai egységeket hoznak a Visztula mentére, de mindenekelőtt arról, hogy feltétlenül Európában kell azokat tartani. Szerencsére – ahogy azt megjegyzi a „Gazeta Polska” újságírója, Antoni Rybczyński – Donald Trump adminisztrációjának egyik célja Oroszország elrettentése, valamint egy katonai potenciál kiépítése Európában. A katonák lehetséges áthelyezése Donald Trump által összefügg a Németországban állomásozó amerikai katonák számának 25 ezerrel való csökkentésével. Egy részük – ahogy a média spekulál – Németországból átkerülhetne Lengyelországba – Bizonyára lesznek viták ezeknek a katonai erőknek a finanszírozásával és elhelyezésével kapcsolatban – ez a folyamat néhány hónapig, talán néhány évig is eltart. Arra nincs lehetőség, hogy egy ilyen rövid találkozón az elnökök ilyen részletes megoldásokat is megvitassanak – kommentálja a Fehér Házban tett találkozót Witold Waszczykowski, a PIS európai képviselője. Jelenleg több mint 5 ezer amerikai katona állomásozik Lengyelországban.
Andrzej Duda Fehér Házban tett látogatása alatt "új fejezetet" hirdettek Amerika és Lengyelország energetikai együttműködése területén, az elnök pedig bejelentette, hogy a közeljövőben sor kerül egy atomerőmű tervezésével kapcsolatos szerződés aláírására. Ahogy azonban felhívják a figyelmet a "DGP" újságírói, ezektől a szavaktól a megvalósításig még hosszú út vezet, mivel egy atomerőmű építése egy évtizedig is eltart, és legalább tízegynéhány milliárd dollárba kerül".