Ruszinok – egy kis létszámú csoport a vallási felekezet és a nemzetiség között félúton, öt ország határán és a tengeren túl is: például Andy Warhol is ruszin volt. Ez a magyarországi vallási és nemzetiségi kisebbségeket bemutató sorozatunk harmadik darabja.
Az 1918 és 1920 előtt az Osztrák-Magyar Monarchiában élt ruszinok leszármazottjai több jelenlegi ország állampolgárai: Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szerbia – de területi és történelmi szétszakadásukat egyéb problémák is megelőzték: a megnevezésük. Csak a magyar nyelvben, exoním módon voltak ők oroszok, kisoroszok, rutének, ruszinok, a szocialista állam a korban politikailag korrekt kárpátukrán megnevezést is használta a nemzeti eszme és irodalmi nyelv hiányában létező népre. A 19. század közepén Duchnovits Sándor (Alexander Duchnovič) görögkatolikus pap kezdett egy szótár és nyelvtankönyv megírásába, egyik verse (Kárpátaljai ruszin népem…) a ruszinok himnuszává vált, míg egy másik verse többek között az intézeti könyvtárunkban már szereplő Ruszin voltam, vagyok, leszek nemzetiségi olvasókönyv címét ihlette. A ruszin önmegnevezés, de kisebb csoportjaik falu és kistérség alapján is megkülönböztethetőek.
A ruszinnak nevezett verhovinaiak (hegyvidékiek: lemkók, bojkók, huculok) és dolisnyákok (síkvidékiek) néprajzilag és nyelvjárásilag meglehetősen különbözőek, mivel magterület hiányában mindenhol, nyugaton szlovák-magyar, keleten magyar-román, az Ukrajnához tartozó Kárpátalján ukrán hatás alatt, etnikai-nyelvi határon élnek továbbra is. Keleti szláv nyelvüknek elsőként a szerbiai Vajdaságban alakították ki irodalmi változatát, összetartozásuk tudatát az 1945 utáni erőszakos ortodoxizáció ellenére is sokszor görögkatolikus vallásuk és a templomban az egyházi ószlávhoz való ragaszkodásuk jelentette.
A ruszinok Szerbia és Magyarország mellett Szlovákiában intézményesültek a leginkább, jelentve, hogy a nemzetiségi önkormányzat szintjén elkülönülhetnek az ukránoktól. A ruszin nyelv emellett Lengyelországban és Csehországban is hivatalos státusszal rendelkezik. Az országok között a ruszin nyelv írásmódja a legnagyobb különbség: míg Szlovákiában a latin, Magyarországon és Szerbiában a cirill ábécét használják. A két világháború között nyelvüket mind Csehszlovákia, mind Magyarország propagálta – míg Csehszlovákia megtartani, Magyarország megszerezni kívánta a Kárpát-medence ruszinok által is lakott északkeleti régióját.
Szlovákiában nemrég, június 12-én ünnepelték a Ruszinok Napját (Deň Rusínov Slovenska) – ami szerencsétlen módon egybeesik az Oroszországi Föderáció állami ünnepével, de nem arra utal: 1933-ban ezen a napon állították fel Duchnovits szobrát Eperjesen. Magyarországon a Rákóczi-szabadságharc zászlóbontása, május 22-e az ünnepnapjuk, de a ruszin nemzetiségi önkormányzatok máskor is tartanak megemlékezéseket, ünnepségeket – gyakran ugyanúgy azt a II. Rákóczi Ferencet helyezve középpontba, aki 1711-ig tartó szabadságharca során a ruszinokat gens fidelissima-nak, leghűségesebb népének nevezte. A ruszinok egyházi jelenléte egyre inkább felértékelődik a magyar görögkatolikus egyházon belül, részben a személyes gyökerek, részben az egyház által is felkarolt sajópálfalai búcsú alkalmával. (A borsodi Sajópálfalán a 18. századból ismert egy könnyező Mária-kép.) Bár ma 99%-ban magyarok lakják a 800 lelkes települést, Sajópálfala jelentős ruszin és görögkatolikus hagyománnyal rendelkezik.
A két legfontosabb ruszin település Magyarországon a zempléni Komlóska és a borsodi Múcsony, ahol óvoda és iskola is működik a ruszinság igényeinek kiszolgálására. Az Országos Ruszin Önkormányzat Budapesten és Debrecenben tart fenn központot, egy Ruszin Világ című magazint is megjelentetnek.
A magyarországi ruszinság jövőjét a tudatos nyelvtanulás jelenti, főleg olyanok részéröl, akiknek görögkatolikus vallásuk vagy családi hagyományaik, emlékezetük része a ruszinság.
Egy ruszin pincenap molinója a máriapócsi Szűzanyával és II. Rákóczi Ferenccel, Szikszó. (rusyn.hu)
Dr. Orosz Atanáz miskolci püspök áldja meg az agapét az általa is kezdeményezett sajópálfalai ruszin búcsú után. (rusyn.hu)
Folklórműsor a Ruszin Művészet Remekei rendezvényen, a budapesti Stefánia-palotában. (rusyn.hu)
Koszorúzás és ruszin ünnep, Gyöngyös. (Czímer Tamás / Heves Megyei Hírlap, heol.hu)
Štefan Štec Szlovákiában élő és alkotó ruszin énekes, aki tévés szereplésein keresztül képes volt betörni a szlovák köztudatba.
A lengyel Ecolinguist egy Youtube-videóban a ruszin, a lengyel és a cseh nyelvek közötti kölcsönös megértést vizsgálta.
Bence Biró