Néhány nap múlva a lengyelek elnököt választanak a további öt évre. Lehet, hogy a döntéshez szükség lesz a választások második fordulójára, de nem egészen egy héttel a választások előtt egy dolog világos – a hangulat a végső határokig feszült. A politikusok a célegyenesben szinte teljes huszonnégy órában utazzák be Lengyelországot, az újraválasztásért küzdő Andrzej Duda elnök pedig szerdán a Fehér Házban találkozik az Egyesült Államok elnökével. Nézzük, mit írnak ezekről az eseményekről az újságok!
Egészség, iskola és kultúra – hogy boldogulnak a lengyelek a járvánnyal?
Kezdjük azonban a járvánnyal, mert bár Lengyelországban nem került sor az olaszországi vagy spanyolországi tragikus események megismétlésére, változatlanul magas a fertőzöttek száma.
– A vírus továbbra is veszélyes, az emberek egy része változatlanul belehal a vírus által előidézett betegségbe – figyelmeztet a hétfői "Gazeta Polska Codziennie" c. lapban Łukasz Szumowski egészségügyi miniszter. – A lengyelek nem tapasztalták meg azt a tragédiát, amely néhány országban megtörtént, ahol emberek tízezrei haltak meg, és mindenütt jelen volt a halál. Nálunk szerencsére sikerült elkerülni ezt a helyzetet, és a lengyelek bizonyára ezért is vannak arról meggyőződve, hogy ez a járvány nincs és soha nem is volt. – magyarázza a politikus. A járvány azonban tart, ami különösen erős hatással volt a lengyel gazdaság helyzetére. A lengyel vállalkozók problémáira adott válaszul a parlamentben már a negyedik módosítása zajlik a "Válság elleni Pajzsnak" – a kormány által előkészített csomagnak, amelynek védenie kell az államot és az állampolgárokat a koronavírus járvány által előidézett válságtól. Mit tartalmaz a "Pajzs 4.0"? Ahogy a "Dziennik Gazeta Prawna" hasábjain olvassuk, további, a munkáltatók adómentességére, vagy a szerkezetátalakításra vonatkozó könnyítések vannak benne. Szintén a gazdaságról vitáznak az uniós országok vezetői, akik igyekeznek megértésre jutni az uniós helyreállítási terv ügyében, amelynek a koronavírus járványban meggyengült államokat kell támogatnia. „A 27 főváros egyetértésétől függ az, hogy milyen gyorsan jut majd el a pénz a koronavírus miatt károsult gazdaságokhoz. Az Európai Bizottság, amely előkészítette a helyreállítási tervet, arra számított, hogy júliusban megszületik a megállapodás, hogy az első programok még ebben az évben elindulhassanak. Ezt szorgalmazzák a déli országok,amelyek számára a legtöbbe kerülhet a gazdaság bezárása" – elemzi a „DGP” hasábjain Magdalena Cedro. Ahogy az újságíró hozzáteszi, az uniós vezetők pénteki videó konferenciája azonban megmutatta, hogy gyors megállapodásban inkább ne reménykedjünk. A tárgyalások lelassulásával nem foglalkoznak az ún. takarékos négyek országai – Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia, amelyek úgy tartják, hogy többek között változtatni kell azokon a kritériumokon, amelyek alapján az Európai Bizottság felosztotta a helyreállítási terv pénzeit – tájékoztat Cedro.
Eközben az Oktatási Minisztérium nem zárja ki, hogy a gyerekek szeptembertől folytatni fogják a távoktatást. Minden a járványügyi helyzettől függ, de amint a "Sieci" hetilap hasábjain Dorota Łosiewicz írja, "egy ilyen forgatókönyv ingerültséget vált ki a szülőkből, és a tanárok sem lelkesek érte". Ahogy az újságíró magyarázza, különösen nehéz elképzelni a távoktatást azoknak a gyerekeknek, akik egy új fejezetet kezdenek az iskolában – mint amilyen például az általános vagy középiskola első osztálya. „Az Oktatási Minisztérium azonban készít egy B tervet, mert nehezen lehet elképzelni az egészségügyi szabályok betartását a nagy létszámú osztálytermekben, az iskolák többségében pedig egyszerűen kivitelezhetetlen a délelőttös és délutános oktatás" – pisze Łosiewicz. Az újságíró ugyanakkor hozzáteszi, hogy a távoktatásba nem csak a szülők fáradtak bele, de a tanárok is (akiktől az internetes órák vezetése nemegyszer sokkal több munkát igényel), valamint a diákok is, akiknek már hiányoznak az osztálytársaik, és gyakran nehézségeik vannak az otthoni tanulással.
A „Do Rzeczy” hetilap hasábjain azonban Zbigniew Zapert arról beszélget a számos díjjal kitüntetett színésszel, Henryk Talarral, hogy túléli-e a színház a járványt. – A színházban szintén kihívás, erőpróba lesz mindannyiunk számára az elkövetkezendő időszak. Tapasztalatból tudom,hogy a fájdalmat el kell fogadni, a közösségi fájdalomból is megszülető új erőt, új szemléletet mindenkinek meg majd találnia a saját magányában – magyarázza a művész, biztosítva arról, hogy a színházak a nehéz körülmények ellenére sem adják fel, és megpróbálnak működni az új valóságban. – A helyzetnek, amely elviselhetetlennek tűnik, útjelzőnek, nem pedig végzetnek kell lennie számunkra. Eljön majd az új építésének az ideje.– hangsúlyozza Talar.
A kampány célegyenesében
A járványtól függetlenül tart még a választási kampány, amely – ahogy azt a közvélemény kutatások mutatják – nem fog véget érni a választások első fordulójával. A felmérések többsége szerint lesz egy második forduló is, amelyben az Elnöki Palotáért fog küzdeni Andrzej Duda és a Polgári Koalíció jelöltje, Varsó polgármestere, Rafał Trzaskowski. De mit gondol a kampány végéről az újraválasztásért küzdő köztársasági elnök? – A következő nemzedékek érdekében akarok győzni. Csak 48 éves vagyok, a Köztársaságot szolgálom a megtisztelő elnöki hivatal betöltésével. Álmaim is vannak. Az az álmom, hogy egy jól berendezett, gazdag,tehetős, boldog országban éljünk. Egy olyan országban, ahol a szegénységről szóló történetek éppoly abszurdnak hangzanak, akárcsak az én nemzedékem üres üzletekről szóló történetei, amelyeket a gyerekeink nem nagyon hisznek el – magyarázza Andrzej Duda a „Sieci” hetilap számára adott interjúban. Az elnök az újságírókkal folytatott beszélgetésben szól azokról az értékekről is, amelyek számára fontosak, és amelyekért küzd az elnöki poszt betöltésével. – A modern állam nem az az állam, amely elvesztette saját hagyományait és kultúráját. Ezt nem tehetjük meg! Hiszen volt úgy is, hogy elvesztettük az államunkat, és ennek ellenére fennmaradtunk, a tradíciónak és kultúrának köszönhetően. Fennmaradt az erőnk, megőriztük azt a családokban – hangsúlyozza az elnök.
Jó kapcsolatok a Varsó-Washington vonalon
Eközben az elnökválasztási kampány utolsó napjaiban Andrzej Duda találkozik az Egyesült Államok elnökével, Donald Trumppal. Ahogy a múlt héten a Fehér Ház megerősítette, Lengyelország és Amerika vezetői megvitatják a védelem, a kereskedelem, az energia és a távközlési biztonság területén való további együttműködés megszilárdítását. Mivel egy héttel ezelőtt az amerikai elnök hangsúlyozta a szándékot, mely szerint 25 ezer fővel csökkenti az amerikai katonák létszámát Németországban, a média egy része azt találgatja, hogy Duda látogatása a Fehér Házban összefüggésben van a katonák esetleges, Németországból Lengyelországba történő áthelyezésével.
A „Do Rzeczy” hetilap számára adott interjújában Georgette Mosbacher, Amerika lengyelországi nagykövete elismeri, hogy növekedni fog az amerikai hadsereg jelenléte. – Tudom,hogy több katona fog érkezni Lengyelországba – ezt megerősíthetem. 1000 fős kontingensről van szó, de hogy mikor
– annak dátuma még nincs meghatározva. Szintén nincs meghatározva – mint azt már hangsúlyoztam – annak a helye, ahonnan majd áthelyezik őket. Ebben a pillanatban gyalogságról beszélünk, de ezzel kapcsolatban nem árulhatok el részleteket – magyarázza a diplomata.
Mosbacher az interjúban beszél a nemrég befejeződött "Defender-Europe 20" hadgyakorlatról, amely a NATO európai keleti szárnya biztonságának megerősítésére irányuló amerikai terv része volt. – Mindenkinek, aki ma azt mondja, hogy Amerika nem elkötelezett a NATO és saját szövetségesei iránt, meg kell néznie a „Defender” hadgyakorlat méreteit, valamint azoknak az eszközöknek a számát, amelyeket a világ másik felére szállítottak. Az amerikai adófizető épp azért fizetett a manőverekért, hogy megmutassuk a professzionalizmusunkat és felkészültségünket
– biztosít az amerikai nagykövet.