Beszélgetés prof. Andrzej Nowakkal „A Gonosz Birodalmának kudarca” című legújabb könyvéről
(...)
Könyvének címe igen erős érzéseket kelt, a szkeptikusok viszont mondhatják, hogy „ csak marketingfogás”. Nem túlzás kicsit a Gonosz Birodalma megnevezés, valóban a Gonosz Birodalma volt 1920-ban a szovjetek állama?
A címben található megnevezés 1983-ból származik, ebben az értelemben tehát anakronizmus, azonban ez a megfogalmazás, amelyet Ronald Reagan elnök használt az orlandói evangélikusok éves gyűlésén elmondott beszédében, később nagyon fontos megfogalmazásként került be a történelembe, bár akkor 1983-ban némiképp túlzásnak, gőgös kijelentésnek tűnt. Azonban a „Gonosz Birodalma” kifejezésnek, már maga az indoklása is fontos, amellyel Ronald Reagan állt elő, erről hosszasan írok a könyv bevezetőjében is, amelyben magyarázatot adok a címre, és megválaszolom az ilyen kétségeket, amelyet most szerkesztő úr is nagyon helyesen megfogalmazott. A „Gonosz Birodalma” fogalmának magyarázatakor egészen a kommunista ideológián alapuló kommunista rendszer lényegéhez, és ahhoz az erkölcsi értékítélethez jutunk el, amely a jó és a rossz közötti különbségtételre ösztönöz minket. Ezen értékítélet eltörlése és az erkölcsi értékítélet előjeleinek megfordítására tett kísérlet alapvető helyet foglalnak el a kommunista ideológiában. Ronald Reagan beszédében a nagy angol író, C. S. Lewis gondolataira utalt, akit a legtöbb olvasó valószínűleg a „Narnia krónikáinak” köszönhetően ismer, de igen ismert a „Csűrcsavar levelei” is, amelyből Reagan idézett. Ebben a műben Lewis a gonosz vízióját mutatja be, amely nem akkor kel életre, amikor már látható fomát ölt, mint például Auschwitzban vagy a katyńi gödrökben, hanem a hatalom csendes irodáiban születik meg. Az ideológiai hatalom irodájában, amely tömegével küldi halálba az embereket valamilyen csodálatos eszme nevében. Csodálatos idézőjelben vagy a nélkül. Ideológia – magyarázat a tömeges erőszakra.
(...)
A birodalom szó magyarázatát a latin forrásszónál, az imperiumnál kell keresni, amely egyszerűen annyit jelent: parancsolni másoknak. Ez egy katonai szó, amely az ókori Róma hagyományait idézi fel, és amely átkerült a későbbi államok, birodalmak berendezkedésébe is, amely struktúra lehetővé tette a központok számára a periferikus területek feletti uralkodást.
(...)
Azt írja, hogy hazánk geopolitikai környezete vonakodva figyelte a függetlenségét frissen visszaszerzett államot. Még akiket a szövetségeseinknek tartunk, a nyugati szövetséges hatalmak vagy az Egyesült Államok sem nézték túlságosan jó szemmel a lépéseinket. Tulajdonképpen csak egy ország, egy kis ország igyekezett nekünk segédkezet nyújtani – Magyarország.
Valójában úgy volt, hogy Lengyelországot a Bécsi Kongresszustól kezdve mint a „Kongresszusi Királyságot” kis, csonka képződményként az Orosz Birodalomhoz csatolták, és az orosz cárok uralma alatt létezett száz éven keresztül Lengyel Királyság néven. Ez a 120 ezer négyzetkilométerre visszaszorított Lengyelország, esetleg még hozzászámolva Nyugat-Galíciát, vagyis Krakkó környékét, valami olyasmi volt, ami nem különösebben zavarta volna a szomszédainkat.
(...)
Lengyelországnak fel kellett vállalnia a konfliktust, amelyben Magyarország végül mellé állt. Rendkívül jelentős segítség kaptunk 1920 nyarán, egy nagyon fontos pillanatban, amikor Magyarország, amely maga is nagyon nehéz helyzetben volt, óriási lőszer- és fegyverszállítmányt küldött, amelyet a bolsevikokkal folytatott háború végső, kulcsfontosságú pillanataiban fel is tudtunk használni.
A beszélgetést Marcin Bąk készitette a Radio Warszawa számára, itt teljes egészében meghallgatható lengyel nyelven: Lengyel adás