A választási maraton a végéhez közeledik, és már nem egész három hét múlva a lengyelek elnököt választanak. Június 28.-án az Elnöki Palotáért fog küzdeni 10 jelölt, akik közül a legnagyobb esélye az újraválasztásért harcba szálló Andrzej Dudának és a főváros polgármesterének, a legnagyobb ellenzéki párt képviselőjének, Rafał Trzaskowskinak van. Ugyanakkor, a háttérben zajlik a küzdelem a járvánnyal és annak a cégekre és a munkavállalókra gyakorolt következményeivel. Miként boldogulnak ebben a helyzetben a lengyelek? Nézzük, mit írnak erről a témáról az újságok!
A járvány nyugtalanító alakulása
A múlt hétvégén Lengyelországban rekord mennyiségű fertőzés volt – a koronavírussal fertőzöttek száma 1151-mal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy bár a járvány nem bénította meg az egészségügyi rendszert, még mindig gócpontok jelennek meg országszerte.
"Elkezdődtek a gazdaságot és a társadalmi életet érintő lazítások. Működnek a mozik, az uszodák és az edzőtermek, valamint a gyerek játszóházak. 150 főig lehet esküvőket és összejöveteleket szervezni. Működnek az éttermek, a templomok tágra nyitották kapuikat a hívek előtt. Kérdés azonban, hogy nem túl korán került-e sor a lazításokra." – kérdezik az újságírók a "Rzeczpospolita" hasábjain. Mateusz Morawiecki miniszterelnök azonban arról biztosít, hogy Lengyelország óriási sikert ért el a koronavírussal való küzdelemben, és ennek a sikernek az atyja Łukasz Szumowski egészségügyi miniszter. Arról, hogy miként alakul a továbbiakban ez a helyzet, az elkövetkező hetekben fogunk meggyőződni.
Eközben a „Dziennik Gazeta Prawna” lapban azt olvassuk, hogy a szakértők szerint a hatóságoknak már azon kellene gondolkozniuk, hogy az új projekteknek köszönhetően hogyan élénkítsék a gazdaságot és mire adjanak ki pénzt, az Európai Unióból származót is. Jelenleg a kormány támogatja a vállalkozókat, hogy el lehessen kerülni a tömeges elbocsájtásokat, és segítse átvészelni a legnehezebb időszakot. A közgazdászok arra figyelmeztetnek azonban, hogy "a gazdaság újjáéledésének perspektívájából az egyensúlyhoz fontos lesz, hogyan fognak alakulni a befektetések a legközelebbi hónapokban." Különösen, mint azt a „Gazeta Polska” hasábjain Maciej
Pawlak kifejti, ha figyelembe vesszük, hogy a járvány még eltart egy ideig, hosszú idő fog eltelni, mielőtt gazdaságunk visszatér a normális működéséhez. Az Európai Bizottság előrejelzésének megfelelően, Lengyelország 2020-ban a közösség összes országa közül végig relatíve a legkisebb GDP visszaeséssel számolhat – írja Pawlak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Lengyelország helyzete jó, csak azt, hogy a többi európai országgal összevetve jól boldogul, a gazdasági válsággal való küzdelem pedig tart. Az újságok írnak a "koronavakációkról" is, vagyis a nyárra való készülődésről, egy olyan helyzetben, amikor nem tudni, hova és milyen kritériumok alapján lehet majd utazni. Az EU számos országa már megnyitja a határait – egyelőre azonban Lengyelország nem nyitja meg a határait a külföldiek előtt. – Remélem, hogy a hónap végéig a schengeni térségben visszaáll a teljes utazási szabadság – idézi az Unió belügyekért felelő biztosát, Ylva Johanssont a„Rzeczpospolita”. Nem tudjuk azonban, hogy ezek a tervek megvalósulnak-e, és ahogy a "Rz" újságírónője elemzi, változatlanul a legbiztonságosabb az országon belül tervezni a nyaralást. Különösen, ha, mint a "Do Rzeczy" hasábjain írja Łukasz Zboralski, Lengyelországban a fertőzöttek és a halálesetek relatíve alacsony száma az országban maradásra ösztönöz. "A biztonságnak ezt a szempontját a lengyel turisztikai szakma ki akarja majd használni,megmutatva a lengyeleknek, de a külföldieknek is, hogy idén érdemes a nyári szezont Lengyelországban tölteni" ̶ hangsúlyozza az újságíró.
A kampány célegyenese
A kampány utolsó napjaiban a jelöltek felülmúlják egymást az ígéretekben és választási jelszavakban. Az üdülőhelyek növekvő árai miatt, az újraválasztásáért küzdő Andrzej Duda turisztikai utazási utalványt ígér, gyerekenként 50 złotyt, amelyet az országon belül lehet majd elkölteni. Ahogy a köztársasági elnök magyarázza, az utalvány azoknak a családoknak járna, akik támogatást kapnak a "Család 500 Plus" program keretein belül. Ez az ígéret már ezen a nyáron megvalósulhat, ami többek között az elnök-kormány jó együttműködéséből következhet. Ezen kívül a köztársasági elnök állami beruházásokat jelentett be, amelyek segítenek a munkahelyek megtartásában. Andrzej Duda fő versenytársa – Rafał Trzaskowski utolsóként csatlakozott a választási versenyhez,és de facto csak néhány hete tart kampányt. A jelölt a hangos jelszavakon túl az ismertségének építésére összpontosít. „ Trzaskowski stábjának tagjai tudják, hogy a jelölt egyik fő problémája az, hogy jó eredményre leginkább a nagyvárosokban számíthat. Rosszabb perspektívák rajzolódnak ki vidéken, ahol Andrzej Duda van fölényben – olvassuk a „Dziennik Gazeta Prawna” napilapban. Az elnökségért folytatott küzdelemben nem adja meg magát az újságíró és televíziós személyiség Szymon Hołownia. "A kampány új jelszavai >>Ésszel és szívvel<< illetve új kampány jármű" – így hívja fel magát a választók figyelmére Hołownia, írja a "Rzeczpospolita". A jelölt hangsúlyozza, hogy politikai tapasztalatainak hiánya előny, és úgy tűnik, erről meg is győzi a választókat, mert a közvélemény kutatások szerint a 3. helyen áll.
Lengyelország az Európai Unióban
Eközben a „Do Rzeczy” hetilap hasábjain Konrad Szymański, az európai ügyekért felelős miniszter azt fejtegeti, mi történik a Varsó-Brüsszel vonalon. Ahogy a politikus hangsúlyozza, Lengyelország lesz az egyik legnagyobb haszonélvezője nemcsak az EU új költségvetésének, hanem a kiegészítő Újjáépítési Alapnak is. – Ezért elismertük, hogy az Európai Bizottság javaslata jó alap az új tárgyalások megkezdéséhez – magyarázza. A miniszter egyúttal azt fejtegeti, hogy a lengyel gazdaság relatíve jó helyzete és a kormány sikerei nem jelentik azt, hogy Lengyelország már biztonságban van. – Mi jól boldogulunk, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanazon a szinten vagyunk, mint a gazdag nyugati országok, akik nem pazarolták el a háború utáni éveket. A helyzet, amelyben az objektíve szegényebb országok fizetnek az objektíve gazdagabb országok fejlődéséért, különösen per capita, politikailag védhetetlen lenne – teszi hozzá a politikus. Az uniós szervek működéséről beszél a „Sieci” hetilap hasábjain a Jog és Igazságosság európai parlamenti képviselője, Zdzisław Krasnodębski professzor. Ahogy az EU parlamenti képviselője hangsúlyozza, jelenleg az erős nemzetek az EU intézményein keresztül saját politikájukat valósítják meg.. – Az európai gazdaság megmentésének tervét először a német és a francia vezetők jelentették be, és csak azután válaszolt az Európai Bizottság elnöke. – emlékeztet Krasnodębski professzor. – A Bizottság a két legerősebb ország által kialakított politikai akarat végrehajtójává válik. Ugyanúgy az Ukrajnával szembeni politika terén a Berlinből, Párizsból Moszkvából kialakított normandiai háromszög a meghatározó.
Az Európai Bizottság fénye visszatükröződő fény, akárcsak a hold fénye. Mindez azt eredményezi, hogy a követelésre, beleszólásra való hajlam különösen a gyengébbeknek tartott országokkal szemben érzékelhető – teszi hozzá az uniós lépviselő.