Dr. Marcin Strzelec ezredest, a Kriminológiai és Börtönpszichológiai Főiskola (WSKiP) rektor-parancsnokát kérdeztük a fejlődési lehetőségekről és arról, mi emeli ki ezt az intézményt a számos lengyelországi iskola közül.
A Büntetés-végrehajtásnál folyamatban van az Igazságügyi Minisztérium által bejelentett és megvalósított, a börtönök hivatásos személyzetének képzési modelljét és szakmai fejlődését érintő modernizáció. Hogyan lehet ösztönözni a fiatalokat, hogy Lengyelország legfiatalabb, egyben a lengyel büntetés-végrehajtás több mint száz éves történetének első tiszti iskolájában tanuljanak?
Igen, ez így van. Az Igazságügyi Minisztérium jelenlegi vezetése már évek óta sokrétű tevékenységet folytat, amelynek célja a lengyel büntetés-végrehajtás színvonalának és a Büntetés-végrehajtás társadalmi megítélésének javítása. A folyamatosan megújuló büntetés-végrehajtásban különös helyet foglal el a képzési modell és a börtönszemélyzet szakmai továbbképzésének korszerűsítése.
A toborzás és a Büntetés-végrehajtás személyzetének képzési rendszerében a varsói Kriminológiai és Börtönpszichológiai Főiskola létrehozása által bevezetett átfogó változások célja a Büntetés-végrehajtás tisztjei és munkatársai képzési minőségének javítása, valamint a megfelelő jelentkezők kiválasztása. Ez fontos a Büntetés-végrehajtás tevékenységének szempontjából, hisz ez a szervezet a rendvédelem és a közbiztonság érdekében tevékenykedik.
Hosszabb távon az új képzési forma határozottan javítani fogja büntetés-végrehajtási személyzet szakmai színvonalát, ez pedig szervezetünk működésének nívóját is növeli. A börtönpszichológia szakirány nappali tagozatos képzés létrehozásának célja a büntetés-végrehajtási tisztek felkészítése a Büntetés-végrehajtásról szóló törvényben foglalt feladataik megvalósítására többek között a biztonságtudomány, a jogtudomány, a pedagógia, a pszichológia, a reszocializáció, az elítéltek társadalmi újrabeilleszkedése és a társadalmi bűnmegelőzés kérdéseinek területén szerzett gyakorlati és elméleti tudásuk által.
Mitől vagyunk többek? Mindenek előtt a képzéshez való gyakorlati hozzáállás, az országos szinten is különleges szakterületek, valamint a magasfokú nemzetköziség által. Diákjaink személyesen kerülhetnek kapcsolatba kiváló előadókkal, illetve gyorsan és rugalmasan reagálunk szükségleteikre és elvárásaikra. A foglalkozások jelentős része gyakorlati és műhelymunka jellegű.
Az eredmény? Végzett diákjaink számára kiváló felkészítést garantálunk, és elhelyezkedési lehetőségeket a Büntetés-végrehajtás szervezeti egységeinél egész Lengyelország területén.
Milyen jelentkezőkre van ma szüksége a WSKiP-nek, és tágabban a Büntetés-végrehajtásnak mint egyenruhás szervezetnek?
Minden olyan személyt szívesen felveszünk iskolánkba, akik komolyan gondolnak a haza szolgálatára. Történelmünk nehéz pillanataiban a büntetés-végrehajtás tisztjei és munkatársai mindig tanúbizonyságot tettek bátorságukról, hősiességükről, szorgalmukról és becsületükről, nem egyszer életüket adván a Haza szolgálatában. Személyes véleményem, hogy érdemes az Első és a Második Köztársaság hagyományaihoz kötődni, és ilyen szellemben keresni a jelölteket, ilyen szellemben előkészíteni a képzés programját. Hogy kicsit újszerűbben lássunk azokat a példákat követve, amelyeket az imént említettem, hogy olyan képzési és nevelési modellt találjunk, amely a tiszti és tágabban nézve az állami tisztviselői modellt építi ki, és amely összhangban van az állam, ezáltal pedig a Büntetés-végrehajtás és az igazságszolgáltatás szükségleteivel.
A Kriminológiai és Börtönpszichológiai Főiskola viszonylag új intézmény. Mi a legfontosabb jelenleg a fejlődése szempontjából?
Helyesen mondta, hogy a WSKiP „fiatal” szervezeti egység, azonban sok lehetőséggel és világosan meghatározott fejlődési perspektívával rendelkezik. Az eddigi több mint egy éves működésünk a tudományos-oktatási személyzetünk fejlődésének időszaka volt; összeegyeztettük a képzés programot és kínálatot a formális követelményekkel és az egység szükségleteivel; fejlesztettük a tudományos tevékenységünket, beleértve együttműködési kapcsolatok létesítését számos hazai és külföldi tudományos intézménnyel.
Tudományos programunk egyik alapvető célja jelenleg, hogy nemzetközi együttműködési kapcsolatokat létesítsünk, és nemzetközi kutatócsoportokban végezzünk tudományos kutatásokat. A következetesen megvalósított tudománypolitika, a kutatási-tudományos infrastruktúra – mint amilyennel a kaliszi tisztképző Kampus is rendelkezik –, de az ambíciók és a munkatársak tudományos eredményei is, mind-mind hozzájárulnak a fejlődéshez nemzetközi színtéren is.
A felsőoktatás és a tudomány hatékonyabb működése a humán- és társadalmi tőke minőségi fejlődésének feltétele. Ez pedig az intézmény kutatásfejlesztési projektek megvalósítására irányuló fejlődési innovációs stratégiájának létrehozása által tűnik lehetségesnek.
Ezért is tervezési tevékenységeink keretében igyekszünk minél jobban meghatározott feladatokat megvalósítani az interdiszciplináris tudásanyag és a különböző szakképzettségű egységek mukaképességének megfelelő felhasználása mellett.
A tavalyi évben a WSKiP delegációja látogatást tett a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). Mi volt a magyarországi látogatás célja, terveznek együttműködést a magyarországi büntetés-végrehajtási képzőintézményekkel? Ha igen, hogy fog kinézni a jövőbeli lengyel-magyar közös munka?
Igen, így van, a tavalyi évben a romániai National Correctional Officers Training Schoolnál tett látogatás során nemzetközi együttműködést kezdtünk a European Penitentiary Training Academies Network – „EPTA” – keretében. Az EPTA keretében évente megszervezett találkozók lehetővé teszik a tapasztalatcserét és az európai büntetés-végrehajtási szervek szakoktatás területén felmerülő problémáinak megoldását szolgáló vitákat. Örülünk, hogy a magyarok érdeklődnek a főiskolánkkal való együttműködés iránt.
Meghívást kaptunk prof. dr Ruzsonyi Pétertől, az NKE dékánától. A találkozó során megismerhettük az tanlaboratóriumokat, valamint a gyakorlati képzést előtérbe helyező oktatási-képzési infrastruktúrát, amely lehetőséget ad az itt folyó munka közvetlen, beavatkozás nélküli megfigyelésére. Lehetőségünk volt a magyarok által végzett kutatásokról, azok minőségjavítási terveiről is beszélni, amelyek célja kiemelkedő színvonalú eredmények elérése.
Meg vagyok győződve, hogy a jövőbeli együttműködés pozitívan fog hatni a partnerintézmények oktatási folyamataira, különösen az újszerű iskolai modellre , valamint a lengyelországi és magyarországi büntetés-végrehajtási szakképzés megszervezésére is.
Ehelyütt szeretnék figyelmet fordítani más, külsős érdekelt felekkel létesített együttműködésre is, amely közös és sokoldalú elgondolásokat valósít meg a tudományos-kutatási tevékenységek kérdés körében. Az előző évben például a lillestrømi University College of the Norwegian Correctional Service (KRUS) norvég büntetés-végrehajtási akadémiával is aláírtunk egy együttműködési szerződést, amely érinti az oktatási és kutatási tevékenységet, tudományos és képzési csereprogramok bevezetését, valamint a két intézmény diákjai, egyetemi oktatói és tudományos dolgozói közötti akadémiai kapcsolatok fejlesztését.
Intézményünk varsói központjában vendégül láttuk a texasi Igazságszolgáltatási Tanszék (Sam Houston State University) képviselőit is. Az amerikaiak érdeklődtek legközelebbi kutatási és képzési együttműködési terveinkről. Úgy hiszem, hogy ez az együttműködés szintén sok előnnyel fog járni mindkét fél számára.
Az idei évben pedig a Műszaki Katonai Akadémiával kezdtünk együttműködésbe, amely főleg a belbiztonság területét érintő közös tudományos kutatásokat fogja felölelni, de képzési része is van, a diákok számára felkínált állás- és gyakorlati lehetőségek által.
Természetesen ezek csak kiemelt példák a főiskolánk fejlődése érdekében végzett tevékenységeink közül...
Rektor úr, úgy hallottam, hogy a Főiskolán fontosnak tartják, hogy a diákok megfelelő állampolgári és hazafias magatartásának alakítására is figyelmet fordítsanak. Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
A főiskola egyik alapvető célja – az oktatás mellett – a nevelés...
A magatartásra később hatással levő emberi értékrendszerek formálása konkrét társadalmi környezetben történik. Minden bizonnyal a család az a temészetes környezet, amely lényeges módon hat előbb a gyermek, majd a már felnőtt ember értékvilágára, bár nyilvános vitákban többször hallani a családok válságáról, amelynek alapja a család alapvető funkcióinak eltűnése...
Meg vagyok győződve, hogy a főiskolánkra jelentkező fiatalok személyiségének, különösen pedig a különböző kölcsönhatási viszonyok alatti átalakulásra való hajlamnak a formálása, kiindulási alapot képezhet azon axiológiai jellegű oktatási formák kivitelezéséhez, amelyek később a szabadságvesztésre ítélt emberekkel, vagyis az olyan személyekkel folytatott munka minőségében köszön vissza, akiknél előfordulhatnak bizonyos rossz értékrendből származó hiányosságok.
A társadalomtudományban általánosan elfogadott, hogy az axiológiai tevékenység lehetővé teszi az emberek és teljes társadalmak viselkedésének magyarázatát és előrejelzését a rájuk jellemző értékrendszerek azonosítása által. A hazafias értékekre nevelés során az állampolgári erények - azaz az olyan viselkedés, amelyben kifejezésre kerül a haza iránti aggodalom és a nemzeti szimbólumok tisztelet – fejlesztésének folyamatos szükségességét figyeljük meg. Ebből a célból a főiskola számos hazafias nevelési kezdeményezést köt össze. Az intézményünk által nyújtott segítség eddig többek között a Drawsko Pomorskiében rendezett Egyenruhás Iskolák Országos Bajnoksága, valamint a „Kiátkozott Katonák – Megtörhetetlen Hősök” Országos Verseny következő kiírásának szervezésében és a logisztikai személyzetnek nyújtott segítségben nyilvánult meg.
Úgy tudom, hogy a WSKiP által szervezett egyik legfontosabb rendszeres esemény az a tudományos rendezvénysorozat, amelyeken kiváló hazai és külföldi szakemberek világítanak rá a büntetés-végrehajtási rendszer és az annak működésével kapcsolatos tudományok aktuális problémáira és kihívásaira. Mi köze ennek a büntetés-végrehajtási személyzet továbbképzéséhez?
A jelenlegi világban mélyreható, sokrétű és dinamikus átalakulások mennek végbe. Ezek tempójára való tekintettel a büntetés-végrehajtási rendszer és a működésével kapcsolatos tudományok aktuális problémáinak és kihívásainak területén a tudományos elemzés igen fontos feladatot jelent. A tudományos tevékenység a kezdetektől fogva működésünk egyik legfontosabb eleme. Személyzetünk tevékenyen részt vesz szemináriumokon, szimpóziumokon, konferenciákon, valamint más nemzetközi innovációs projektekben is.
Számunkra fontos a végzett diákjaink magas képzettségi szintje és a szakmai karrierre való megfelelő felkészítésük, ezért a WSKiP interdiszciplináris szakokat is indított, amelyek figyelembe veszik a kutatási eredmények nemzetközi színtéren jelentkező fokozott megismertetésének szükségességét azokon a területeken, amelyeken az iskolánk már biztosította saját pozícióját.
Idén februárban a Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem Pedagógiatudományi Karával és a „Patronat” Büntetés-végrehajtási Egyesülettel együtt szerveztük meg a „Társadalmi tevékenység a fogvatarottakért és családjaikért” elnevezésű nemzetközi tudományos konferenciát. A rendezvény tiszteletbeli védnöke Zbigniew Ziobro, igazságügyi miniszter volt. A fogvatartottakért és családjaikért végzett társadalmi tevékenységek problematikájának témakörében előadásokat hallhattunk a kutatások aktuális eredményeiről, illetve sor került a segítségnyújtás közvetlen formáiban nap mint nap tevékenykedő elméleti és gyakorlati szakemberek vitájára is.
Egész Lengyelország a koronavírus-járvánnyal küzd jelenleg. A WSKiP közössége szintén szembe kell nézzen ezzel a nagyon fontos kihívással. Mi a helyzet a diákokkal?
2020. március 14. és 2020. április 13. között felfüggesztettük az oktatási foglalkozásokat a diákok számára a távoktatás formájában megtartott órák kivételével. Elhalasztottunk minden rendezvényt, a konferenciákat, az előadásokat és a képzéseket is. Felfüggesztettük a külföldi szolgálati utakat, valamint a főiskola munkatársai és hallgatói számára a konferenciákon való részvételt, illetve a külföldi vendégek fogadását is. Bezártuk a Központi Büntetés-végrehajtási Könyvtárat is.
Ebben a kétségkívül mindenki számára nagyon nehéz időszakban az Igazságügyi Minisztérium, az Egészségügyi Főfelügyelőség és a Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium iránymutatásaihoz és aktuális közleményeihez alkalmazkodunk.
Rektor úr, a reszocializáció a lengyel börtönben, csak legenda?
A 2010. április 9-i Büntetés-végrehajtásról szóló törvény feljogosítja a büntetés-végrehajtási egységek igazgatóit, hogy megválasszák tevékenységük formáit és módszerét, ez nemcsak a védelem és az alárendelt szervezeti egységek védelmének előkészítésére vonatkozik, hanem rendelkezik a szabadságvesztésre ítélt személyekkel szembeni reszocializációs tevékenység szükségességéről is. Az utóbbi időben a társadalmi vitákban azonban felmerülnek olyan hangok, hogy nem láthatók e tevékenység pozitív hatásai. Felmerülnek olyan hangok, hogy a dolgok jelenlegi állásának egyik oka a büntetés-végrehajtási egységek működését és a szabadságvesztésre ítélt személyek „kiszolgálását” minden szinten érintő túlzott bürokrácia. Ez megnyilvánul többek között a nevelési programok mesterkéltségében, ahol a statisztikák készítése és a Büntetés-végrehajtás tisztjeinek számos további feladata mellett a tevékenység alanya – maga a rab – elvész.
Ezek a tények kétséget ébreszthetnek a büntetés-végrehajtási és a nevelési folyamatok elvégzésének hatékonysága iránt...
A fenti gondolatok hátterében szükségessé válik az alábbi kérdés felvetése: mit tehetünk, hogy a büntetés-végrehajtás szervezeti egységeiben folytatott reszocializációs tevékenység az elítéltek szempontjából hatékony folyamat legyen?
Úgy tűnik, hogy ahhoz, hogy a büntetés-végrehajtási folyamatok hatékonyabbak legyenek az elítéltek szempontjából, le kell rombolni az elmúlt években a lengyel büntetés-végrehajtás körül kialakult sztereotípiákat. Mivel a büntetés-végrehajtási egységek elsődleges feladata a reszocializáció, ennek a büntetés-végrehajtás struktúrájában is meg kellene jelennie. Jelenleg a nevelési munka minden hiányosságáért a védelmi és a büntetésvégrehajtási részleg dolgozóit és tisztjeit teszik felelőssé...
Hiszem, hogy az Igazságügyi Minisztérium által a Büntetés-végrehajtásnál bevezetett reform hozzájárul, hogy a szervezet még professzionálisabbá váljon. A 2017 óta megvalósuló modernizációs program kereteiben a Büntetés-végrehajtást folyamatosan korszerű felszerelésekkel (mellények, védősisakok, bilincsek), fegyverzettel látják el, továbbá a büntetés-végrehajtási intézeteket felszerelték komplex elektronikus biztonsági rendszerrel, csomag átvilágító-, kábítószerjelző-, mobiltelefonjelző-, tűzjelző-, és kulcstároló rendszerekkel, stb. A tisztek munkakörülményei biztosan hatni fognak az elítéltekkel szembeni nevelési tevékenység minőségére is.
Az a média által közölt hír, hogy az új előírások értelmében húszezer rab kap elektromos nyomkövetőt, és így hazamehet, nem igaz. Mi a véleménye az ilyenfajta információkról?
Tény, hogy a koronavírus-járvány hatására rengeteg hamis hír terjedt el az interneten, amelyek gyakran alkalmasak voltak pánikkeltésre, vagy meggondolatlan cselekedetekre ösztönözhettek. Ami ezt az információt illeti, bevallom, nyugodt vagyok – az Igazságügyi Minisztérium a Büntetés-végrehajtás szervezeti egységeiben folyamatosan figyeli a helyzetet, és folyamatosan intézkedéseket hoz, hogy az igazságszolgáltatás a rendkívüli helyzetekben is megfelelően működhessen.
Az igazságügyi tárca által nyújtott információk alapján maximum tizenkétezer személy lehet azok köre, akiket ez a büntetésletöltési forma érinthet, közülük a jelenlegi előírások alapján kilencezren kerülhetnek be az Elektronikus Megfigyelési Rendszerbe (SDE). A még kidolgozás alatt álló projektbe bekerült az a módosítás, amely szerint azok az elítéltek, akiknek a büntetésük nem haladja meg a tizennyolc hónapot, kérvényezhetik az SDE-be való felvételüket. A jelenlegi szabályzat alapján az SDE a legfeljebb egy éves büntetések esetén alkalmazható. A döntést minden esetben a bíróság büntetés-végrehajtási csoportja hozza meg.