Budapesti gyors

2020. május 11–17.

Budapesten is lazulnak a korlátozások

A kormányközeli média által előre beharangozva, szombat délután FB-videóban jelentette be Orbán Viktor, hogy Budapesten is feloldják a kijárási korlátozásokat. A lényeges információ az, hogy a járványnak jobban kitett magyar főváros (jelenleg az aktív esetek 45%-a budapesti) mindig két hét csúszással fogja követni a vidéki intézkedéseket.

Bel- es külpolitika összefonódása

Kedd hajnalban egy 64 éves szerencsi férfit őrizetbe vettek és kihallgattak a rendőrök, rémhírterjesztés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt; estére már hazaengedték. Az öregúr még április 28-án tett közzé egy bejegyzést a FB-n, amiben a kormány intézkedéseit kritizálta a járványtetőzés kérdésében, a miniszterelnököt diktátorkent említve és még több megbetegedést jósolva, ha enyhítések fognak történni. A baloldali médiumok hosszasan foglalkoztak a kérdéssel, külföldön is elmélkedve a magyar jogállamiságról. A jobboldali média inkább csendben maradt.

Csütörtökön már más szinten értekeztek a magyar jogállamiságról: az Európai Parlamentben. Varga Judit igazságügyi miniszterasszony még szerdán, az állami Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában nyilatkozva fejtette ki, továbbra is kérdéses, hogy hozzászólhat-e majd a magyar koronavírus-törvényt érintő csütörtöki plenáris vitához az Európai Parlamentben. Oda eredetileg Orbán Viktort hívták meg, de ő ezt járványügyi és -védekezési kötelezettségeire hivatkozva lemondta, maga helyett Varga Juditot küldve, akinek felszólalását végül az  EP elnöke, David Sassoli nem tette lehetővé.

A konzervatív Magyar Nemzet így már csütörtök reggel közölte Varga el nem mondott vagy betiltott beszédét, ebből egy rövid idézet: “Magyarországgal szemben hónapok óta példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlik. Nagyítóval kell keresni a józan hangot, az objektív értékelést és az elfogulatlan véleményt. Ilyen körülmények között politikai bátorság kell ahhoz, hogy valaki kimondja: Magyarország nem sértett uniós jogot a koronavírus-törvény elfogadásával. Ezúton is szeretném elismerésemet kifejezni Vĕra Jourová alelnök asszonynak, hogy ezt több alkalommal is megtette.” A Magyar Nemzetben azt is hangsúlyozták, hogy a vitának nem lesz politikai következménye.

A baloldali-liberális 444.hu már többet foglalkozott a valóban lezajlott vitával, ahol Varga köszönetnyilvánítása ellenére Jourová megismételte, hogy aggasztónak tartja a magyar felhatalmazási törvényt; de nem indítanak kötelezettségszegési eljárást. Közben a Fidesz védelmére nem a néppárti, hanem a konzervatív és eurokritikus frakciók keltek. A konzervatív frakcióban ülő lengyel Elżbieta Rafalska is felszólalt, aki szerint Magyarország és Lengyelország a két áldozata a jelenlegi helyzetnek. 

Közben Heiko Maas német külügyminiszter a Bundestagban bejelentette, hogy a német EU-s elnökség támogatni fogja a lengyelországi és a magyarországi helyzet miatt elindított 7-es cikkely szerinti eljárások lefolytatását. Berlin támogatja, hogy az EU-s támogatások feltétele a jogállami elvek tiszteletben tartása legyen.

Gazdaság és járványhelyzet

Szalay-Berzeviczy Attila korábbi tőzsdeelnök adott interjút a centrumot képviselő Azonnalinak, amiben azt hangsúlyozta, hogy a 2008-as válság alatt szerzett tapasztalatoknak köszönhetően eddig jól teljesít a világ. A kapitalista piacgazdaság ciklikusságának értékelése közben Szalay-Berzeviczy arra jutott, hogy “ha a koronavírus 2016-ban, a növekedési ciklus közepén jött volna velünk szembe, akkor 2016-ban lett volna ez a krízis.” A nyugati országokban a költségvetési fegyelem megtörését említi, míg Magyarország esetében azt mutatja be, hogy a magyar kormány megpróbálja elkerülni a költségvetési hiány és az adósságállomány megugrását, ezzel kizárva a pénzügyi leminősítés lehetőséget.

Az ellenzéki helyezkedésű Index Győrffy Balázzsal, a Fidesz agrárpolitikusával készített interjút – itt a járvány által a magyar mezőgazdaságra gyakorolt hatásokról értekeztek, az idénymunkások hiányáról. Győrffy szerint nem a budapesti, állását vesztett pincér fogja leszedni a spárgát vagy a szamócát, de legalább az idénymunkán kívül nincs akkora probléma a munkaerőhiánnyal. Győrffy viszont keményen jegyezte meg: nem omolhat össze a magyar élelmiszer-gazdaság azért, mert a lengyel és annak felvevő piacai összeomlottak, Magyarország nem válhat Lengyelország élelmiszeripari lerakatává.

Magyar figyelem a lengyel kérdésekben

A héten különleges figyelmet érdemelt Magyarországon az elmaradt vagy elhalasztott lengyel elnökválasztás, hétfőn az ellenzéki Index jelentetett meg egy írást A bolygó legtébolyultabb választása (nem) volt Lengyelországban címmel, ahol az elmúlt hónapok lengyel belpolitikai eseményei lettek összegezve. Szombaton arról is beszámolt a magyar média, hogy új ellenfelet kapott Andrzej Duda az elnökválasztáson. Mint ellenzéki főpolgármester, Rafał Trzaskowski megmozgatta az újságírók fantáziáját, akit rögtön a második fordulóba jósoltak. Bukovics Martin az Azonnalin több lengyel megszólalást mutatott be a témában, a Jagelló Klubtól a Sieci-ig, Szymon Hołownia esélyeit is latolgatva.

A korábbi Magyar Nemzet hagyományait ápoló, szláv-orientált (egyesek szerint oroszbarát) moszkvater.com oldalon a május 12-i évforduló okán jelent meg egy rövid tudományos-ismeretterjesztő cikk B. Molnár Lászlótól Piłsudski politikai szerepéről – a cikk alapkérdése az, hogy diktátorként vagy az egységes lengyel állam megteremtőjeként kell-e tekinteni Piłsudskira. A szerző a cikk végén arra jut, hogy a nemzeti hős sírhelye a Wawelben, a nemzet nagyjainak emlékhelyén megérdemelt.

Vallások Magyarországon

A zsidó tematikájú Szombat és a novekedes.hu gazdasági szaklap is beszámolt arról az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) közleménye alapján, hogy a kormánytámogatásban részesült csengelei kóser vágóhíd európai fontosságú lett a koronavírus-járvány idején. A kétszáz főt alkalmazó vágóhídon 2020 végéig közel 1 millió baromfit fognak levágni kóser módon, ez a teljes európai kóser piac közel 40 százalékát teszi ki - áll az EMIH közleményében.

A jobboldali, kormányközeli médiumok (Magyar Nemzet, Magyar Hírlap) vasárnap nagy elánnal emlékeztek meg a 100 éve született II. János Pál pápáról, aminek keretében a Nézőpont Intézet friss felméréséről számoltak be: a négy visegrádi államban legalább a polgárok háromnegyede jó véleménnyel van a lengyel pápáról, aki “ma már Közép-Európa szentje.”

A Magyar Hírlap teljes változatában közölte Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek, bíboros FB-posztját, amiben bejelentette: “május 18-tól, hétfőtől kezdve ismét tarthatunk nyilvános szentmiséket és más liturgikus cselekményeket templomainkban vagy alkalmas szabadtéri környezetben Főegyházmegyénk egész területén.” A magyar egyházfő az állami előírások betartására is felhívta a figyelmet.

Kultúra

Május 13-án már ötödik alkalommal adták át a Libri irodalmi díjakat, amelyet a hasonnevű kiadó szervez meg évente. Egy tíz könyvből álló rövidlistáról a szakmai zsűri választja ki a nyertest, de egy könyv a közönségdíjat is kiérdemli, online szavazás alapján. Idén Láng Zsolt nyerte az irodalmi díjat Bolyai János matematikusról szóló regényével, míg a közönségdíjat Grecsó Krisztián Vera című regénye érdemelte ki – utóbbi egy lány beavatástörténete, egy tinédzser szerelmet bemutató mű, amivel sokan megtalálhatják a közös pontot saját tapasztalataik vagy emlékeik alapján.

Biro Bence