Sajtószemle a Visztula mellől 2020.május 11-17.
Május 18.-ára esik a lengyel pápa – II. János Pál születésnapja, és habár Lengyelország változatlanul a járvánnyal és a politikai harccal küzd, az újságok nagyobb része talált helyet arra, hogy megemlékezzen erről a fontos dátumról.
"Szabadság, emberi jogok, szolidaritás, közjó, dialógus ̶ ezek a szavak gyakran jelentek meg II. János Pál honfitársaihoz intézett üzeneteiben. Akkor tapssal és lelkesedéssel fogadták, ma csaknem elfelejtették e szavakat" ̶ mutat rá a lapjain a „Rzeczpospolita”. Az újságok felidézik Karol Wojtyła ̶ a későbbi II. János Pál ̶ életének történetét. Bár gyerekkorától kezdve istenfélő volt, fiatalon inkább pilótának, színésznek készült, kőbányában is dolgozott. 1946 novemberében szentelték pappá, 1978-ban, az I. János Pál pápa halála után összehívott konklávén a nyolcadik szavazáson Wojtyła bíborost választották pápává. A II. János Pál nevet vette fel. Megválasztása reményt adott a lengyeleknek a kommunizmussal való nehéz küzdelem idején, pápaságának 26 éve pedig azt eredményezte, hogy néhány évvel a halála után boldoggá, később pedig szentté avatták.
„Felsorolhatjuk ma a hibáit, pápaságának tökéletlenségeit, de senki, még a legádázabb kritikusai sem fognak vitatkozni azzal a tézissel, hogy megváltoztatta a világot. Ha pedig igen, akkor a szabadsághoz vezető lengyel út szintén, vagy talán elsősorban az ő érdeme. Később, amikor már miénk lett a szabadság, akkor nagy, és sajnos egyedüli tekintély volt, aki képes volt egyesíteni minket. Az egész lengyel politikai osztály rendszeresen bejelentkezett vatikáni termeibe, és a szülőföldjére tett pápai zarándoklatok a nagy nemzeti egység megnyilatkozásai voltak. – írja a „Rzeczpospolita” hasábjain a főszerkesztő Bogusław Chrabota.
Lengyelország küzd a koronavírussal
A fő helyet azonban az újságokban a koronavírussal való harc és az "új normalitás" foglalja el
– ahogy a kormány nevezi a gazdaság lassú kiengedését, amelyhez fokozott egészségügyi szigor társul. "A szülők visszatérnek a munkába, gyerekeik pedig az óvodába" – tájékoztat a "Dziennik Gazeta Prawna", leírva, hogyan nyitják meg lassan a legkisebbek számára létesített intézményeket. Az óvodák és bölcsődék már május 6.-án megnyithattak, de sok helyen még mindig tartanak a megnyitás előkészületei, mivel az intézményeknek speciális módon kell majd működniük.
„A kormányzati irányelveknek megfelelően egy óvodai vagy iskolai csoportba 12 gyerek járhat. Az intézményekben megfelelő eljárásmódokat fognak bevezetni, többek között csak meghatározott órákban fogják bevenni a gyerekeket a csoportokba. A gyerekeket behozó és elvivő személyeknek el kell takarniuk az orrukat és szájukat, fertőtleníteniük kell a kezüket, vagy egyszer használatos kesztyűt kell viselniük. A közös térben a szülők a legalább kétméteres távolság betartásával tartózkodhatnak. Az ott tartózkodási idejük a szükséges minimumra lesz korlátozva. A termeket óránként fogják szellőztetni, a gyerekeknek gyakran kell kezet mosniuk. A játszótereket fertőtleníteni fogják, a gyerekek kis csoportokban használhatják majd. Az óvodákban nem lesz semmilyen külön foglalkozás, vagy alkalmi rendezvény" – olvassuk a „DGP” hasábjain.
Hasonló problémával küzdenek a fodrászok és a kozmetikusok, akik csaknem két hónap után, május 18.-tól újra fogadhatnak vendégeket (szintén meghatározott egészségügyi szabályozással).
„A hajvágáshoz minden vendégnél hozzáadtam extra 10 percet az alapos takarítás érdekében. Minden embernek egyszer használatos pelerint adunk, a fodrász egyszer használatos maszkban és egyszer használatos kesztyűben dolgozik. Rá sem akarok gondolni, mennyi szemeteszsákot fogunk kivinni az első munkanap után – mondják a fodrászok a szalonok megnyitása előtt egy nappal"–
olvassuk a „Gazeta Wyborcza” hasábjain. Szintén ebben a napilapban olvashatunk az étteremtulajdonosok problémáiról, akik súlyos károkat szenvedtek a járvány, valamint az éttermek munkájának csak nem két hónapos korlátozása következtében. Ahogy Sylwester Cacek, néhány étteremlánc tulajdonosa előre jelzi, ennek következtében a helyiségek akár 20-30 százaléka is tönkremehet. – Már megjelentek az "eladó étterem", "eladó konyhai berendezések" hirdetések
– tájékoztat Cacek a „GW” hasábjain.
A "Gazeta Polska" hasábjain ugyanakkor Tomasz Łysiak a "világot iránytó virológusokról ír".
„Nemrég még senki sem ismerte őket, senki sem hallott róluk. Hirtelen, a koronavírus kapcsán ugrottak ki, akár a kalapból. és kezdték meghatározni nemcsak a járvánnyal való küzdelem irányát és módját, de tulajdonképpen hatással voltak a világ sorsára a következő években: virológusok, járványügyi szakemberek, fertőző betegségek specialistái, orvosok. Egyrészt hősök lettek, másrészt sajátos celebek, akik a saját területükön kívül fontos vonatkoztatási ponttá váltak az élet más területei, köztük a politika számára” – olvassuk. Amint az újságíró rámutat, az utolsó hetek egy olyan időszak, amikor a járvány miatt az országok vezetői a szakemberek tudására támaszkodnak, és a tudósok vitáit és az új oltás kidolgozásának munkálatait olyan figyelemmel kísérjük, akár egy futball mérkőzést.
Elhalasztott választások
Május közepén kellett volna lezajlania a lengyelországi elnökválasztásnak, ám biztonsági okokból nem került rá sor. Az elkövetkező napokban biztos végleges döntés születik a kérdésben, de valószínűleg június-július fordulóján fog sor kerülni rá. A választások időpontjának különleges jelentősége van a legerősebb jelölt ̶ az újraválasztásért küzdő Andrzej Duda elnök számára. Néhány nappal ezelőtt a kampány közepén a legfontosabb koalíciós csoport ugyanis megváltoztatta az elnökjelöltjét – a közvélemény kutatások szerint az utolsó helyen álló Małgorzata Kidawa-Błońska, a szejm alelnöke helyett a főváros főpolgármestere, Rafał Trzaskowski lett az elnökjelölt.
„Az elnökválasztás késleltetésével a Platform (Polgári Platform, a legnagyobb ellenzéki csoportosulás – a szerk.) növelni akarja Rafał Trzaskowski esélyét, hogy utolérje Andrzej Dudát a közvélemény kutatásokban" – elemzik a „Dziennik Gazeta Prawna” újságírói. „A vasárnapi konferencia során a legnagyobb ellenzéki párt jelöltje bejelentette, hogy ha győz az elnökválasztáson, az a PiS kormány végének a kezdetét fogja jelenteni" – olvassuk a „Rzeczpospolita” hasábjain.
Rafał Ziemkiewicz publicista a „Do Rzeczy” hetilap hasábjain felsorolja az ellenzéki pártok, köztük a legnagyobb, a Polgári Platform zavaros tevékenységeit. "A politikai kommentátorok képtelenek megérteni, miről van szó a Polgári Platformnál. Az ellenzék vezetője kijelenti, hogy a választás lebonyolítására történő kísérletek meghiúsítása a járvány idején az ő nagy sikere, és ugyanazzal a levegővétellel azt követeli, hogy büntessék meg azokat, akik megfosztották a lengyeleket az alkotmány által előírt időben történő választásoktól. Az elnökjelölt asszony hosszú ideig nem volt képes megmondani, hogy indul-e a választáson, ellenben rendszeresen ismételte, hogy Lengyelországban már nincs elnök, Alkotmánybíróság, Legfelsőbb Bíróság, demokrácia és jog – semmi sincs” – ismerteti az újságíró.
Az ellenzék tevékenységét ̶ ami gyakran a kormányzó többség által végzett munka késleltetésére, nem pedig a jogalkotásra koncentrál ̶ foglalta össze a "Gazeta Polska" számára adott interjúban a kormányzó PiS elnöke, Jarosław Kaczyński. – Minden eddigi esetnél radikálisabban mutatkozott meg, hogy (...) az ellenzékünk nem ismeri el a demokratikus szabályokat. Nem tartja tiszteletben a törvényesség alapelveit. Nem vonultak vissza a választások megakadályozásától, nagyon egyszerű oknál fogva ̶ súlyos vereséget szenvedtek volna. Kihasználták a koronavírus járványt (arról van szó, hogy az ellenzék elnyújtotta a választási törvény módosításának kidolgozását, ami végül a választások elhalasztásához vezetett – a szerk.) – magyarázza Kaczyński a „GP” hasábjain.
Világ kontra járvány
A "Rzeczpospolita" hasábjain Rusłan Szoszyn azt elemzi, milyen hatással volt a moszkvai vezetésre a járvány. "Moszkva két hete Spanyolországgal küzd a második helyért a járvány által legjobban érintett országok listáján" – emlékeztet az újságíró. Ahogy a Szoszynnal folytatott beszélgetésben Vlagyiszlav Inozemcev professzor, vezető orosz közgazdász említi, a gazdasági problémák Vlagyimír Putyin számára növekvő társadalmi feszültséget és problémákat jelentenek. Nemrég elfogadtak egy törvényt Oroszországban, ami lehetővé teszi, hogy interneten keresztül szavazzanak a választásokon. Ez pedig azt jelenti, hogy Oroszországban nem lesznek többé választások. Olyan eredményeket fognak adni, amilyeneket akarnak. A jelenlegi orosz vezetés legális megváltoztatására nincs lehetőség – hangsúlyozza Inozemcev professzor.
A keleti helyzetet elemezve Antoni Rybczyński a „Gazeta Polska” hasábjain arra hívja fel a figyelmet, hogy a járvány és a kőolaj árának csökkenése miatti nehéz helyzet ellenére „Putyin
ki tudja használni a válságot, erősítheti az autoriter államot, felléphet az elit nem lojális részével szemben és lecsendesítheti a számára legkevésbé kedvező társadalmi csoportokat." Ahogy Rybczyński hangsúlyozza, Putyin a "jó cár, rossz bojárok" elvét vallja.. „Ennek az elvnek megfelelően minden pozitív információt csak Putyin közölhet. Még ha be is dobják a biztosítékokat,, hogy az állam gazdasági segítséget nyújt az üzleti élet számára – de ezzel konkrétan már csak az állam foglalkozhat. Maga Vlagyimír Putyin valami egész másra koncentrál: saját hatalma megvédésére" – olvassuk.
Szintén a "Gazeta Polska" lapjain ír Maciej Kożuszek a Kínával kapcsolatos problémákról.
„Öt hírszerző ügynökség titkos jelentése, amely kiszivárgott a világsajtóba, nem hagy kétséget afelől, hogy a kínai vezetés felelősséggel tartozik a koronavírus járvány elterjedéséért. Egyre több minden mutat arra, hogy a vírus a vuhani laboratóriumból kerülhetett ki" – tájékoztat az újságíró.
Kożuszek leírja, hogy bár arra semmi sem mutat, hogy Kína biológiai fegyveren dolgozott volna, sikerre törekedve a veszélyes vírusokkal való harcban, a kínai tudósok az óvatosság hiánya miatt egy világjárvány kitörését idézték elő. „Kínát közvetlen felelősség terheli a koronavírus járvány miatt, mert az általuk tervezett széleskörű akció, amely a bizonyítékok megsemmisítésére, az adatok elrejtésére és a dezinformációra irányult, megfosztotta a világ többi részét, hogy az megfelelően felkészüljön a vírussal való harcra– magyarázza az újságíró.
Zofia Magdziak