Május 10-én Lengyelországban meg kellene tartani az elnökválasztást, ám a járvány miatt nem tudni, mikor és milyen formában kerül rá sor. Ez a téma, bár különböző változatban, ott van minden újság első oldalán, mivel a veszélyes vírus nem kis zavart okozott a Visztula mentén.
Választások, választások, választások
A választásokkal kezdve, a lapok e probléma különböző aspektusát elemzik. A Szejm elnöke döntésének megfelelően az elnökválasztásnak május 10.-én kell lezajlania, de biztonsági szempontból a kormány azt javasolta, hogy levélben történjen a választás. A választási törvény megváltoztatásának javaslatát a Szejm már jóváhagyta, de az ellenzéki többségű Szenátus elhúzza ennek a megoldásnak a megvizsgálását, és csak néhány nappal a választások előtt szavaz a tervezetről. A szenátorok nagy valószínűséggel elvetik a tervet, és ebben a helyzetben a kormányzó Jog és Igazságosság pártnak nagyon kevés ideje lesz, hogy megszerezze a többséget, ami lehetővé teszi a Szenátus döntésének leszavazását, és életbe léptesse a változtatást.
„Ha a PiS elveszti a szavazást, a helyzet még bonyolultabb lehet. Mert a választásokat se a régi, se az új szabályok szerint sem lehet majd lefolytatni" ̶ elemzik az újságírók a „Dziennik Gazeta Prawna" napilap hasábjain.
A kormányt kritizáló "Gazeta Wyborcza" újságírói azonban a PiS-t támadják, azt állítva, fogy a kormány minden lehetséges módot megpróbál, hogy elfogadtassa a levélszavazás tervét.
„Pozíciók a kormányban és az állami tulajdonú vállalatokban, valamint a kormány adminisztrációban alkalmazottakhoz közel állók listái ̶ a PiS a mézesmadzag és virgács módszerével szervezi magának a május 7.-i szavazáson a többséget" ̶ írja Agata Kondzińska és Iwona Szpala. Eközben tart az elnökválasztási kampány. "A május eleji ünnepek alatt Andrzej Duda köztársasági elnök és elnökjelölt megszervezte a maga választási fellépését, amelyen közzétette új bejelentéseit, többek között a munkanélküli segély felemelésének valamint egy három hónapos szolidaritási segélynek a javaslatát azok számára, akik a járvány miatt vesztették el a munkájukat” – olvassuk a „DGP” hasábjain.
Andrzej Duda "nagylelkű" indítványairól ír a "Rzeczpospolita" napilap is. Ahogy az újságírók felsorolják, a köztársasági elnök bejelentette, hogy az un, Válságellenes Pajzs kb. 400 milliárd złoty,
a PiS által bevezetett támogatásokat pedig nem fogják elvenni. A politikus azt is megígérte, hasonlóan mint öt évvel ezelőtt, hogy harcolni fog a lengyel gazdák számára adott magasabb közvetlen támogatásokért. A „Gazeta Wyborcza” emlékeztet azonban, hogy az elnök további összegeket jelentett be a rákellenes küzdelem nemzeti programja számára (6 milliárd złoty), valamint bejelentette egy egészségügyi alap létrehozását, amely a nagyon ritka egészségügyi esetek gyógyításával foglalkozó intézmények finanszírozásával foglalkozna (3 milliárd złoty).
Miként boldogul a választások előtt a többi jelölt? Ahogy arról az újságok beszámolnak, az ellenzéki politikusok, bár kritizálják a május 10.-i választás menetét, nem csökkentik az aktivitásukat és szintén kampányt folytatnak. A legrosszabb helyzetben az egész a közelmúltig Andrzej Duda fő ellenjelöltjének számító Małgorzata Kidawa-Błońska van. A legnagyobb ellenzéki párt – a Polgári Platform – Polgári Koalíció (PO-KO) politikusa néhányszor megváltoztatta a véleményét, de jelenleg azt állítja, hogy nem fog részt venni a választáson, ha arra májusban kerül sor. Ám továbbra is sajtókonferenciákat szervez és aktívan működik a közösségi oldalakon, miközben a legutóbbi közvélemény kutatások szerint távoli helyet foglal el. „A Platform teljes zavart keltett a saját választói körében. Olyannyira, hogy a dezorientált PO választó nem tudja, kire kell szavaznia. Ez Kidawa látványos bukásához kellett hogy vezessen. Olyan vereséghez, amely bizonyára kedvezőtlenül befolyásolja az egész PO helyzetét és támogatottságát, amire egyébként az egész maradék ellenzék számít” – foglalja össze a helyzetet a "Gazeta Polska" hetilap hasábjain Dawid Wildstein. „Felmerül a kérdés, miből fakad Kidawa ilyen fokú veresége? (...) A beszéd és a gondolatok helyes megfogalmazásának evidens problémáiból? Vagy talán a választók észrevették a bármiféle pozitív program hiányát, amelyet a teljes agresszió és a kormány kritikája helyettesített a politikai pavlovi reflex alapján? Bizonyára mindezek az elemek lényegesek, nem magyarázzák azonban a támogatás ilyen fokú visszaesését. Ebből az következik, hogy még a Platform legkeményebb választói is elfordultak Kidawától. (...) Kidawa nem a nyilvánvaló hibái miatt fog veszíteni. Saját pártjának tisztán politikai hibái miatt fog veszíteni” – értékel a továbbiakban az újságíró.
Lengyelország a járvány idején
A következő téma, amely szerepel minden újság első oldalain, a koronavírus járvánnyal való küzdelem. "Sem márciusban, sem áprilisban nem növekedett drasztikusan a halálesetek száma Lengyelországban, mint ahogy azt más országokban feljegyezték" – tájékoztat a "Rzeczpospolita". „A járvány kezdete óta megjelentek a találgatások, hogy a kormány titkolja a betegek és a halálesetek valódi számát. Az egész világon a koronavírus által megbénult egészségügyi ellátás (a műtétek és beavatkozások elhalasztása) lehet az oka a tragikus statisztika növekvő számainak. Lengyelország azonban nem mutat magas növekedést" – olvassuk a továbbiakban.
A ""DGP" hasábjain azonban az egészségügyi miniszterhelyettes ,Janusz Cieszyński arról biztosít, hogy az egészségügyi ágazat minden, a COVID-19-re kiadott fillért "be fog vallani". És már nem kevés pénzt adtak ki. – Ha magának az Egészségügyi Minisztériumnak a személyes védelemre, az eszközökre ̶ lélegeztetőkészülékek, pulzusszám mérők, tesztek ̶ történt kiadásairól van szó, az több mint 600 millió złoty. Az Egészségügyi Minisztérium az első vásárlásokat még februárban bonyolította le– mondja Cieszyński az interjúban.
A "Dziennik Gazeta Prawna" hasábjain a lengyel gazdaság fokozatos kiolvasztásáról olvasunk. Ettől a héttől kezdve a lengyelek újra látogathatják a bevásárlóközpontokat és használhatják a sportlétesítmények egy részét. Hamarosan kinyitnak a bölcsődés és óvodák is. Ezen a héten kezdődik ugyanis a korlátozások feloldásának II. szakasza, aminek lehetővé kell tennie vállalkozók által elszenvedett veszteségek minimalizálását. Lengyelországban változatlanul zárva maradnak az éttermek, a fodrászüzletek, az edzőtermek, a színházak és a mozik, a gyerekek változatlanul távoktatási formában tanulnak. "A kapkodó és nem tökéletes szabályokra panaszkodnak a (...) szállodások (...). Az éttermek beüzemelésének tilalmáról van szó. – Nem tudom, hogy fognak enni a vendégeim. A szobáinkban nincs tűzhely, a frizsiderek pedig kicsik. A legközelebbi vendéglátó ipari egység néhány kilométerre van, de hát az is zárva van – mondja az egyik kelet-lengyelországi szálloda tulajdonosa" – olvassuk a „DGP-ben”. Épp a szállodák és a fodrászüzletek vesztenek a legtöbbet a járvány és a szigorítások miatt. ̶ Ha a turizmusról, a szállodaiparról, a fitnesztermekről és a fodrászüzletekről van szó, akkor a kis és közepes vállalkozások ingatag helyzetben vannak. Különösen, mivel a Válságelleni Pajzsból csak most kezdenek befolyni a pénzek. Sokan sötéten látják a helyzetüket már csak azért is, mert még mindig nem lehet tudni, mikor lesz vége ennek a helyzetnek, esetleg eltart-e másfél évig. Ezzel kapcsolatban a vállalkozók egyre gyakrabban jutnak arra a meggyőződésre, hogy ha másfél évig nem tudnak pénzt keresni, akkor nem fogják tudni fenntartani magukat és a cégüket, még akkor sem, ha Pajzstól segítséget kapnak ̶ magyarázza a "Gazeta Polska" beszélgetésében Adam Abramowicz, a kis és közepes vállalkozások szóvivője.
"Lengyelország kiszáradása"
A "Sieci" hetilap hasábjain Konrad Kołodziejski azonban a szárazságról ír, ami szintén komoly problémát jelent Lengyelország számára. "Az idén ránk váró katasztrofális szárazságról szóló információk már januárban megjelentek, ám hosszú ideig nem jutottak el a köztudatba, mivel azt elhomályosította a koronavírus járvány és a szüntelen politikai forrongás. Csak a nem régi, a Biebrza Vizes Élőhelyeken történt tűzvész tudatosította egyesekben a fenyegetettség mértékét" – magyarázza Kołodziejski. Az 1993-ban létrehozott Biebrza Nemzeti Park a legnagyobb olyan park Lengyelországban, ahol az erdős területeken és tőzegmocsáron megmaradtak az országban és Európában ritka, veszélyeztetett és eltűnő növény fajták, madarak és állatok. Az áprilisi tűzvész következtében a park felszínének csaknem 10 százaléka a tűz martaléka lett. „Kiszáradnak a kis tavak és folyók, a föld sok helyen hamura kezd emlékeztetni. Ugyanez történik az avarréteggel. Lengyelországban a tűzveszélyes helyek térképe – nem számítva a Balti-tenger partjának vékony csíkját ̶ teljesen piros. Az Állami Erdők információi szerint az év elejétől április második feléig körülbelül 2,7 ezer tűz gyullad ki az erdőkben, ezek több mint 75 százaléka áprilisban. Az erdők, amelyekbe nemrég a járvány miatt volt tilos bemenni, most újra le vannak zárva" ̶ tájékoztat Kołodziejski.
"A Nyugat tragikus tévedése"
Az Európai Unió országainak hibáiról és e hibák következményeiről ír a "Rzeczpospolita" napilapban Jędrzej Bielecki. "Valószínűleg több tízezer embert meg lehetett volna menteni, ha a régi Unió vezetői hasonlóan gyorsan reagáltak volna a járványra, mint Közép-Európa" – magyarázza
az újságíró. Példa erre a határok lezárása, amelyet már a járvány kezdetén elhatározott néhány ország – köztük Lengyelország és Magyarország. „Lengyelország, az Unió nyolc más országával együtt, március 15.-én lezárta a határforgalmat. Két héttel később éles kritikát kaptak ezért az Európai Bizottság elnökétől, Ursula von der Leyentől” – írja Bielecki. – Az Európai Bizottság ellenvetése azért, mert Ausztria, Lengyelország, Csehország és más közép-európai országok lezárták a határaikat, teljes tévedés volt. Az első dolog, amit a járvány kitörése után Tajvan, Dél-Korea és Szingapúr tett, az a Kínából érkezők ellenőrzése volt. Ez a járvány megfékezésének kulcs eleme volt – kommentálja a "Rzeczpospolita" napilapnak ” Thomas Czypionka, a bécsi Institute for Advanced Studies (IHS) egészségpolitikai osztályának vezetője.
Az Európai Unión belüli megosztottságról beszél a „Gazeta Polska” interjújában George Friedman professzor, a Geopolitical Futures elnöke és a geopolitikai előrejelzések kérdésének szakértője. Ahogy Friedman magyarázza, az egyik folyamat, amit felgyorsított a koronavírus járvány, az az Unió széttagolódása. – Abba az irányba tart, mint amit előre láttunk, de az egész folyamat felgyorsult – magyarázza. – A járvány minden európai népnek megmutatta, hogy nem európaiak, hanem németek, olaszok, lengyelek. Visszatértek a határok, az euró övezetben a monetáris politika pedig szüntelenül a németek, nem pedig, például, az olaszoké igényeihez van igazítva. Emlékezni kell arra, hogy minden politikai szervezetet annak alapján fognak értékelni, hogyan reagál a válságra ̶ mondta a szakértő a interjúban. Ahogy Friedman magyarázza, a mostani válság, hasonlóan, minta 2008-as, teszt az Európai Unió számára. A Közösség ez idáig nem a legjobban boldogul ezzel a teszttel.– Világos, hogy az Unió működése nem volt eredményes, a koronavírus esetében pedig egyáltalán nem működött. A bürokraták most elkezdenek találkozókat tartani, ami lényegében az EU válasza bármilyen válságra – találkozókat tartanak. A gyakorlat megmutatta, hogy amikor az olaszok nagy szükséget szenvedtek, akkor a németek lezárták a határokat, az EU pedig semmit sem tett. Nem mondhatod magadról, hogy fontos szervezet vagy, ám ugyanakkor nem teszel semmit, ha kirobban egy komoly válság. Milyen jelentéktelenek tűnnek ebből a szempontból azok a problémák, akár a jogállamiság kérdése Lengyelországban, amelyekkel Brüsszel foglalkozott – magyarázza Friedman.