Egyes, a válságra nem elég gyorsan reagáló államok abban keresnek mentséget, hogy Brüsszellel osztják meg felelősségüket – jelentette ki Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter a polskatimes.pl internetes hírportálnak adott interjúban.

A koronavírus-járvány magyarországi, európai viszonylatban eredményesnek bizonyult kezelése szerinte az állam hatékonyságáról tanúskodik.  A világjárvány geopolitikai következményeit taglaló beszélgetésben a lengyel diplomácia vezetője úgy látta: a pandémia „a hidegháborús korszak befejezését jelentő 1989-as évhez hasonló politikai választóvonallá válik”. Czaputowicz szerint az áttörés ilyen pillanataiban kulcsfontosságú „a (politikai) vezetés, ennek rugalmassága, hatékonysága és cselekvési energiája”.

A leginkább számottevő tényező most a hatékony állam, az, hogy egyes országok milyen módon kezelik a járványt, és milyen tempóban győzik le a gazdasági válságot – fejtette ki a miniszter. Reagálva arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt bírálatok érik, amiért „rendeletek segítségével” kormányoz, Czaputowicz megállapította: az EU-ban más országok vezetői is rendeletek segítségével kormányoznak. „A járványügyi mutatókból látható, hogy Magyarország más országokhoz képest egészen jól kezeli a helyzetet, ez bizonyítéknak tekinthető az állam hatékonyságára” – fogalmazott.

Megváltoznak a nemzetközi viszonyok

Czaputowicz szerint a pandémia következtében megváltoznak a nemzetközi viszonyok, többek között „fény derült a tagállamok és az Európai Unió közötti valódi viszonyokra”. Kiderült, hol rejlik a szuverenitás, vagyis a fő hatalom, hiszen a veszély helyzetében „a tagállamok vállaltak felelősséget azért, ami a területükön történik” – szögezte le Czaputowicz, hozzáfűzve: ebben a tekintetben „nem sok helye maradt” az uniós intézményeknek.

A miniszter szerint a járvány európai kezelése túlmutat a tagállami hatáskörbe tartozó egészségügyi megoldásokon, olyan rendkívüli lépésekre is kiterjed, mint a határzárak vagy a karanténintézkedések. Úgy látta: a járvány gazdasági következményeinek legyőzésében szükség lesz Brüsszel „erőteljesebb szerepvállalására”. Ehhez viszont nagyobb uniós költségvetésre lenne szükség – hangsúlyozta a miniszter. Azon reményének adott hangot, hogy egyre több ország támogatni fogja a lengyel javaslatot a tagállami befizetések növelésére.

Forrás: MTI