Back to top
redakcja2 küldte be 29.04.2020 időpontban
Heti lapszemle a Visztula partjáról
Polityka


Lengyelországban az április vége  a választásra való készülődéssel, valamint változatlanul a koronavírus járvány következményeivel való küzdelemmel telik. Csaknem két hónappal az első lengyelországi megbetegedés regisztrálása óta a kormány a gazdaság kiolvasztásának következő szakaszait vezeti be, valamint koordinálja az egészségügy munkáját és tervezi az iskolai vizsgákat. Nézzük, mit írnak minderről az újságok!


Lengyelország a járvány idején

Szinte minden újság  a járványnak, illetve annak a lengyel társadalomra gyakorolt következményeinek szenteli első oldalait. A jobboldali „Sieci” hetilap a "Küzdöttem minden lélegzetvételért" című cikkben leírja, hogyan néz ki az orvosok küzdelme, akik a fertőzöttek egészségéért és életéért harcolnak. "Ha az emberek látnák, hogyan küzdenek a COVID-19  betegek minden lélegzetvételért, kerülnének minden  veszélyes viselkedést. Így gondolják azok, akik  nehezen estek át a fertőzésen. Minél többet tudunk a koronavírusról, annál inkább van rá okunk, hogy féljünk tőle" – olvassuk az újság lapjain. Maja Narbutt leírja, hogy a 29 éves környezetvédelmi miniszter Michał Woś megbetegedése miként tudatosította a lengyelekben, hogy nemcsak az idősek, de a fiatalok és erősek is megbetegednek. "Úgy vélték, hogy a koronavírus elsősorban az idős, más betegségekben is szenvedő emberekre veszélyes. Ettől kezdve sok minden megváltozott. Woś miniszter meggyógyult, és mint lábadozó vérplazmát adott, aminek segítenie kell a fertőzéssel küzdő embereknek. Egyre általánosabb annak az ismerete, hogy a koronavírus halálos veszélyt jelenthet minden korosztály számára" –   írja le az újságíró.

A "Dziennik Gazeta Prawna" viszont azokról a nehézségekről ír, amit a távoktatás jelent a gyerekeknek. A járvány miatt ugyanis március 12-től az iskolákban felfüggesztették a tanítást, a gyerekek otthon tanulnak, a tanárok pedig interneten keresztül tartják az órákat. „Minden negyedik lengyelnek az a véleménye, hogy a távoktatás jobban megterheli a diákokat, mint a hagyományos oktatás. (...) Ennek ellenére a megkérdezett gyerekek 63  százaléka úgy véli, hogy jó ez a fajta tanulás. Leginkább azért, mert egyáltalán van"

hangsúlyozza az írásban Klara Klinger és Patrycja Otto. „ A legnagyobb hátrányok között azt emlegetik a lengyelek, hogy nőtt a gyerekek terhelése az oktatásban, ezt figyelte meg a kérdezettek 25 százaléka. Egyötödük viszont az eszközök hiányáról beszél"–  elemzik a felmérést az újságírók.

A  "Gość Niedzielny" hasábjain mindeközben a miniszterelnök-helyettesi posztra nemrég kinevezett Jadwiga Emilewicz beszél a további  kormányprogramokról, amelyek a cégek támogatását, a lakás kérdésre  és a gyógyszergyártásra  vonatkozó csomagot, valamint azt a lehetőséget érintik, amit a lengyel gazdaság számára teremtett a vírus.

 A korlátozások feloldásának első fázisa nem közvetlenül a gazdaságra vonatkozik. Új szokások kialakítására tanít, arra, hogy megtanuljunk együtt élni a koronavírussal, az új normalitásban, vagyis, hogy maszkban járunk, kezet mosunk, és megfelelő távolságot tartunk a többi embertől. Csak a következő szakaszokban fogják a gazdaságot közvetlenül érintő korlátozásokat feloldani  ̶  először a kereskedelem, azután a tágan értelmezett szolgáltatások, végül a szabadidővel kapcsolatos infrastruktúra területén  ̶  magyarázza Emilewicz  miniszter az interjúban. A miniszterelnök-helyettes szólt a következő törvénycsomagokról is, amelyeknek  a vállalkozókat kell támogatniuk a válság idején (eddig két ilyen csomagot vezetett be a kormány).

– A válságellenes pajzs harmadik részében különböző csoportokhoz szóló megoldás csomagokat akarunk bevezetni. A vállalkozók számára lesz egy új kamattámogatás alap az Országos Fejlesztési Bankban, amely azoknak a cégeknek segít, amelyeknek nehézségeik vannak a hitelek fizetésével kapcsolatban. A másik eleme az önkormányzatok támogatása lesz (...) Olyan mechanizmusokon is dolgozunk, amelyeknek meg kell védeniük  a nagy lengyel cégeket attól, hogy azokat külföldi alapok vegyék át  ̶   elemzi a miniszterelnök helyettes.

A  "Gazeta Polska"  napilapban  Maciej Kożuszek azonban azt  boncolgatja,  miként boldogul az Európai Unió a járvány válsággal.  "Habár az európai intézményeknek a koronavírus járványra adott válasza sok kívánnivalót hagy maga után, az Európai Bizottság hivatalnoka, élükön Vera Jourovával találtak időt arra, hogy kioktassák Lengyelországot a jogállamiságról, és arról, hogyan  kezeljük a járványt"–  fejti ki az újságíró. Kożuszek ezt követően  arra hívja fel a figyelmet, hogy hiányzik a reflexió az uniós hivatalnokok körében. Ha valaki tréfás kedvében lenne, azt mondhatná, hogy ha nem lennének a soron következő, Lengyelországot  utasító és elmarasztaló kijelentések, akkor sok európai elgondolkodhatna, egyáltalán működnek-e még az európai intézmények a koronavírus járvány alatt. Az már kevésbé nevetséges, hogy úgy tűnik, Brüsszel körül van véve egy várárokkal és az ideológiai makacsság és monoton formulák  vastag falával, amelyek változatlanok,  függetlenül attól, történjen bármi is kint. A pesszimista következtetés ez: ha már a járvány, és a vele kapcsolatos óriási válság nem változtatott   az uniós centrum hozzáállásán és retorikáján, akkor nehéz feltételezni, hogy a lengyel kormány részéről bármilyen cselekvés vagy a  párbeszéd szándéka változtatna rajta"  ̶   hangsúlyozza az újságíró.

 

Választások és az ellenzék bojkottja
A lengyel médiában fő téma az elnökválasztás, amely ebben a már amúgy is nehéz időszakban további konfliktusforrást jelent. Az uralkodó Jog és Igazságosság ugyanis, az alkotmány értelmében májusban akarja lefolytatni az elnökválasztást. A biztonság szempontjából azonban levélszavazás felé hajlik. Ebbe a megoldásba azonban nem egyezik bele az ellenzék, amely kritizálja a PiS-t  a választás lefolytatásáért, és annak módját keresi, hogyan lehetne  elhalasztani a szavazást, a lengyelek érdekeivel érvelve.

Nincs rá bizonyíték, hogy a levélszavazás növeli a koronavírus megbetegedés kockázatát  ̶  győz meg ugyanakkor a "DGP" beszélgetésében  Łukasz Szumowski egészségügyi miniszter. Magyarázata szerint a hagyományos, teljesen biztonságos választásokra csak két év múlva kerülhet sor, de az ellenzék elveti ezt a javaslatot.  – Ebben a helyzetben biztonságosabb módja a választásnak a levélszavazás, és úgy vélem, nehéz ezzel vitázni – teszi hozzá Szumowski. A politikus egyúttal megjegyzi, hogy ha a választásokat el kell halasztani, akkor  meg kell változtatni az alkotmányt, vagy az alkotmányban előírt egyik vészhelyzetet kell bevezetni. Ez utóbbi lehetőség azonban korlátozott. – Hiszen nem fogunk minden pillanatban vészhelyzetet bevezetni és folyamatosan meghosszabbítani. Ez nem igazán komoly– hangsúlyozza a  miniszter. Miként látja a levélválasztás lebonyolításának elképzelését az a társaság, amely nagyrészt felelős lesz érte?

"30 millió választási csomag kézbesítése nem haladja meg a lehetőségeinket – mondják a „Do Rzeczy

újságírójának a Lengyel Posta szakszervezetének  ̶  amely a legnagyobb szakszervezet  ̶  vezetői. Felhívják azonban a figyelmet a káderhiányra, a logisztika és az előírások hiányára. Véleményük szerint a legnagyobb ellenfél az idő" – olvassuk a hetilap hasábjain. A logisztika kérdése azonban az érem egyik oldala, a másik a kézbesítő biztonsága. „A Lengyel Posta sajtószóvivőjének tájékoztatása szerint eddig  a Posta dolgozói több mint 128 ezer  30 ml-s kézfertőtlenítő gélt, közel 260 ezer 100 ml-s kézfertőtlenítő gélt, több mint 64 ezer liter kéz- és tárgy fertőtlenítő folyadékot, több mint 1,5 millió pár egyszer használatos kesztyűt, közel 230 ezer többször használatos, mosható  maszkot és több mint 400 ezer egyszer használatos maszkot kaptak – írja le  Wojciech Wybranowski újságíró.  Ehhez jönnek még a technikai kérdések  ̶   mi van akkor, ha megsérül a postaláda, vagy megsérül a választási csomag? E kétségek megoldására a kormánynak alig két hete van. Ugyanakkor  a  "Gazeta Polska"  "Bojkott kontra a bojkott bojkottja" című cikkében Piotr Lisiewicz elemzi a választási zűrzavar másik aspektusát, mégpedig az ellenzék hozzáállását. A legnagyobb ellenzéki párt  ̶  a Polgári Koalíció  ̶   jelöltje, Małgorzata Kidawa-Błońska a választások bojkottjára szólított fel, de nem vonta vissza saját jelöltségét. A bojkott bojkottját hirdette meg a Lengyel Néppárt és a Baloldal. Miközben  Szymon Hołownia  (újságíró, független jelölt - a szerk.) ismerősei közzétettek egy felmérést, amelyből kiderül, hogy ő fogja megnyerni a választásokat. A választ arra, hogy hisz-e ebben maga Hołownia, megkapták a lengyelek, amikor azt mondta, még ha meg is nyerné, a választások érvénytelenítését követeli. Ezt a káoszt nem tudta elviselni Roman Giertych (jogász, politikus, közel áll a Polgári Koalícióhoz  - a szerk.), aki közös  tervet vázolt fel  az ellenzék számára – érvénytelenítsék a választásokat, ha a jelenlegi elnök, Andrzej Duda nyer, de ne érvénytelenítsék, ha veszít –   írja le a helyzetet  Lisiewicz,  felsorolva az ellenzéki politikusok kaotikus viselkedésének számos példáját.

 

A köztársasági elnök: a lengyel családokra koncentráltunk

Különös figyelmet érdemel az Andrzej Duda köztársasági elnökkel készült interjú, ami a "Gazeta Polska"  hasábjain jelent meg.

Mindenkinek meg kell értenie, aki azt mondja, hogy a választások veszélyesek a lengyelek számára, hogy a választások hiánya veszélyes, mert annak következményei megbénítják az országot. Új szabályokra lesz szükség, amelyek nélkülözhetetlenek a járvány,  illetve a  járvány által előidézett válság elleni küzdelemhez,  új támogató intézkedésekre lesz szükség,  de nem lehet majd életbe léptetni őket. A választások nemcsak a demokrácia ünnepét jelentik, hanem mindenekelőtt kötelességünk az állam hatékony működésének biztosítása. Ha nem választunk elnököt, akkor az ország káoszba merül. Lehet, hogy az ellenzéknek tetszik ez a perspektíva, de az állampolgároknak, az átlagembernek ez drámai lesz –  magyarázza a köztársasági elnök az újságírókkal folytatott beszélgetésben. Ahogy az interjúban hangsúlyozza Andrzej Duda, véleménye szerint az ellenzéki pártok politikusai a mai napig sem békéltek meg azzal, hogy 2015-ben  elvesztették a hatalmat, elvesztették az elnökválasztást és a parlamenti választásokat.  – Öt éven keresztül az egyetlen politikai programjuk a harc volt az Egyesült Jobboldallal. Semmilyen  ajánlatot nem nyújtottak a lengyeleknek. Ugyanebben az időben az Egyesült Jobboldal megvalósította a programját. Arra koncentráltunk, hogy lelkiismeretesen  megvalósítsuk az ígéreteinket, amelyek többségét a lengyel családoknak címeztük, arra irányultak, hogy emelkedjen az életminőségük. És egy nagymértékben sikerült. A lengyelek ezt megérezték, éltek a társadalmi programjainkkal, amelyek megváltoztatták az életüket. Igazán büszke vagyok erre – hangsúlyozza a politikus.

 

Fake news járvány

A "Rzeczpospolita" azonban az Európát elöntő  "fake news járványról ír". "Oroszország és Kína széleskörű dezinformációs akciót folytat a járványról  ̶   derül kis az uniós diplomácia dokumentumaiból, amelyhez hozzájutott a >>Rzeczpospolita<<" – olvassuk. Ahogy Anna Słojewska írja, a jelentést a Stratcom, az Európai Külügyi Szolgálat  különleges egysége  ̶  amelynek célja a dezinformációval való küzdelem  ̶  készítette. "A dokumentumból  kitűnik, hogy a Kreml által támogatott médiák azt a narrációt építik  Európában, amelynek azt kell bizonyítania, hogy az Unió képtelen megbirkózni a járvánnyal és a szétesés fenyegeti – (…) Az EU-ban jelenleg itt lévő orosz médiák által terjesztett másik szál pedig magának a járványnak a természetéről szóló  hamis információk, amelyek célja a félrevezetés, a tudósok és a kormány utasításai értelmének kétségbevonása"  ̶  olvassuk. Az  "orosz kiberdezinformáció a Visztulánál” című cikkben szintén a  "DGP" hasábjain ír  Maciej Miłosz, felidézve a Varsói Katonai Műszaki Akadémia ellen a múlt héten elkövetett  hekker támadást. A Varsói Katonai Műszaki Akadémia oldalán megjelent egy, a parancsnokokhoz és katonákhoz címzett levél,  amelyet állítólag az egyetem rektora, Ryszard Parafianowicz írt. Mi állt a dokumentumban? Kritikát fogalmazott meg a NATO és az USA felé. "Megtörtént az önkéntesnek nevezett, ám számunkra kényszert jelentő  amerikai megszállás"  –  állt a levélben "Ez a legutóbbi példa arra, hogyan keltenek zavart az oroszok a Lengyel Hadseregben. Az eszközök egyszerűek de a következmények nagyon komolyak lehetnek" – tájékoztat az újságíró.

 

Remény az egyházban

A "Gość Niedzielny” hasábjain Szymon Babuchowski  arról ír, miként segít a lengyel egyház a járvánnyal és a következményeivel való küzdelemben. „Országszerte egyre több  egyházi kezdeményezés van a szükséget szenvedők segítésére – tájékoztat az újságíró, és felsorolja „Száz lélegeztetőkészülék és 10 ezer védőöltözet, amit a Caritas rendelt a lengyel kórházaknak a "Hálásak az Orvosoknak" akció keretén belül, az egyházmegyei Caritasok együttműködése a helyi intézményekkel és cégekkel az időseknek való sígítség nyújtásban, a katowicei egyházmegye papjainak nagyböjti adakozása, aminek köszönhetően 400 ezer złotyt adtak a sziléziai kórházak javára,  Grzegorz Ryś érsek saját érseksége forrásaiból ajánlott fel és gyűjtést rendezett lélegeztetőkészülékek megvásárlására, Józef Kupny érsek kezdeményezése, hogy hozzanak létre egy  >>plébániai válságellenes pajzsot<<,  a domonkos nővérek, akik elmentek Bochniába, hogy segítsék a Szociális Otthon lakóit, akik között COVID-19  vírusfertőzés lépett fel – mindez csak néhány példa, miként van jelen az egyház a segítségre szorulók között a járvány idején” – olvassuk. „És az anyagi segítség mellett ott van a lelki segítség, ami kevésbé látványos, és egy olyan helyzetben nyújtják, ami komoly mérlegelést és olykor kreativitást is igényel"– teszi hozzá az újságíró, egyúttal ráirányítva a figyelmet arra a számos közegre, amely mindezek ellenére azért  kritizálják az egyházat, mert hiányoznak a segítő kezdeményezések.

 

 

Az 500 év után felfedezett Fehér holló

Szintén a  „Rzeczpospolita” hasábjain  ír Marek Kozubal  arról, hogy megtalálták azt a latin művet, amelyből a legrégebben nyomtatott lengyel nyelvű  könyvet fordították.. „A latinul kiadott Salamon Király >>Ecclesiastes<<   Przemysław J. Bloch  New York-i ügyvéd találta meg. A könyv 1522-ben jött ki Krakkóban  Hieronim Wietor nyomdájából. Bloch egy internetes aukción talált rá erre a kiadásra, Magyarországról kapta meg az irodalmi emléket – írja le az újságíró. A mű eredetiségét igazolták a Varsói Nemzeti Könyvtár  tudósai. „A legrégebbi teljes lengyel könyv Salamon Király >>Eklezjastes<< a Wieluńból származó Hieronim (Hieronim z Wielunia)  fordításában 1522.-ből. Az előszóban Wietor megemlíti, hogy korábban latinul adta ki a könyvet, és a tartalom szépsége késztette arra, hogy lefordítsa lengyelre. Ez a megjegyzés volt az egyetlen nyom a fordítás alapján. A Nemzeti Könyvtár igazgatója, dr Tomasz Makowski úgy véli, hogy ez a felfedezés gazdagítani fogja a reneszánsz Lengyelországról meglévő tudásunkat. Dr Anna Lenartowicz-Zagrodna a  Łódzi Egyetemről hozzáteszi, hogy most nyomon követhetjük, hogyan dolgozott a lengyel fordító, és milyen mértékben hatott a lengyel nyelv fejlődésére" – számol be Kozubal.

 

Magyar barátainkhoz: Tusknak kell bocsánatot kérnie

Mindeközben a  „Sieci” lapjain megjelent egy levél, amely az Európa Tanács korábbi elnökének, Donald Tusknak a magyar kormánnyal szembeni, nagy port kavaró  viselkedését kommentálta. Lengyelország volt miniszterelnöke botrányos kijelentésében Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a nácizmus egyik létrehozójához – Carl Schmitthez hasonlította. A válaszban a magyar médiák emlékeztettek Donald Tusk családjának nehéz múltjára, benne a politikus nagyapjára, aki a Wehrmachtban szolgált. A magyarok ezzel arra hívták fel a figyelmet, hogy Tusknak nem kell ilyen típusú hasonlítgatásokhoz  fordulnia. Az egyik lengyel újság ezért felszólította a magyar újságírókat, hogy kérjenek bocsánatot Tusktól azért, mert  információt szolgáltattak a családi múltjáról. Ezzel a véleménnyel nem ért egyet a „Sieci” főszerkesztője, Jacek Karnowski,  aki azt magyarázza, miért a lengyel politikusnak kell bocsánatot kérnie a magyaroktól.

 „A wPolityce.pl portál szerkesztősége a szolidaritását akarja kifejezni a magyar barátai felé. Megállapítjuk, hogy a német alapítású bulvárlap tevékenysége arra való kísérletet jelent, hogy elfordítsa a figyelmet a valóban botrányos ügytől, vagyis Donald Tusk olyan kijelentéseitől,  amelyekben közvetett, de egyértelmű analógiákat von a jelenlegi magyar vezetés és a III. Birodalom között.  Ez megengedhetetlen, manipuláción alapuló  nyelvezet, amely lényegében megalázza  a náci Németország áldozatait. Hangsúlyozzuk, hogy Donald Tusk  elszigetelt az álláspontjával" – biztosít  Karnowski a „Sieci” hasábjain, és a  wPolityce.pl. internetes oldalon.