Back to top
redakcja2 küldte be 27.04.2020 időpontban
Óriási kihívások és lehetőségek előtt áll régiónk
Ekonomia


Szeretnénk áthelyezni a befektetések súlypontját Nyugat-Európából a mi, nagy gazdasági potenciállal rendelkező régiónkba – mondja Beata Daszyńska-Muzyczka, a Lengyel Fejlesztési Bank (Bank Gospodarstwa Krajowego – BGK) elnöke és a Három Tenger Alap Felügyeleti Tanácsának vezetője a Mateusz Kosińskinek adott interjúban.

Milyen feladatok megvalósítására jött létre a Három Tenger Alap?

Az Alap elé világos célt tűztünk ki, a Három Tenger régió infrastrukturális beruházásainak anyagi támogatását. Az Alap a régiónk észak-déli tengelyét összekötő közlekedési, energetikai és digitális projektekben fog részt venni. Azt szeretnénk, hogy a közép-európai út-, vasút- és digitális hálózat minősége – a balti államoktól Lengyelországon, Csehországon és Szlovákián keresztül a Balkán országaiig – összehasonlítható legyen a nyugat-európai infrastruktúrával.

A Három Tenger Kezdeményezés egyes ambíciózus, az infrastruktúra-fejlesztést érintő céljainak megvalósításához elengedhetetlen a magántőke bevonása. A Lengyel Fejlesztési Bank a Három Tenger országainak más fejlesztési bankjaival együtt kezdeményezte egy befektetési alap – a Három Tenger Alap – létrehozását, amely kiegészíti az említett projektek magán- és uniós forrásait. Az Alap alapító okiratát 2019 májusában írtuk alá Luxemburgban.

Lényeges, hogy ez az Alap egy gazdasági kezdeményezés, és üzleti alapon működik. Hasznot fog hozni a befektetőknek.

Miért szükséges a régiónk országai közötti kapcsolatok szorosabbra fonása?

A régiót, beleértve Lengyelországot és Magyarországot, összeköti a közös múlt és a 20. századi történelem. A politikai berendezkedés miatt éveken keresztül nem tudtunk úgy fejlődni, mint Európa más országai. Amikor a lengyelek vagy a magyarok Nyugat-Európába utaznak szabadságra, megtapasztalják, milyen gyorsan lehet közlekedni a nyugati országok között. Mondok egy példát:  míg Göteborgból Barcelonába (2500km) 24 óra alatt el lehet jutni autóval vagy vonattal, addig az egymástól ugyanekkora távolságra fekvő Tallinn és Konstanca között autóval 32 óra, vonattal pedig három és fél nap az út.

A Három Tenger államai hasonló gazdasági modell szerint működnek, hasonló problémákkal és kihívásokkal néznek szembe. A közös befektetésekkel megvalósított gazdasági együttműködés lehetővé teszi a hatékonyabb kooperációt az olyan válsághelyzetekben is, mint a mostani koronavírus-járvány.

Hozzájárul a különbségek kiegyenlítéséhez a Három Tenger Alap?

Régiónk az infrastrukturális hiányosságok felszámolásának nehéz feladata előtt áll, a hiányosságok ugyanis az EU-alap és az Európai Beruházási Bank jelentős befektetései ellenére továbbra is fennállnak. E feladat hatékony megoldása nagy kihívás országaink kormányai és államháztartásai számára. A Három Tenger Alap csökkenteni kívánja a mi társadalmaink és a nyugat-európai társadalmak életszínvonala közötti különbséget. Az Alap az európai uniós alapok és az állami közpénzek kiegészítéseként fog működni.

Miben más a Három Tenger Alap más befektetési alapokhoz képest?

Kétségkívül a tevékenységének volumenét és kiterjedését tekintve. Ahogy már említettem, a Három Tenger Alap egy nemzetközi befektetési alap, amely a nemzetközi pénzügyi jog alapelvei szerint működik. Üzleti célú kezdeményezés, amely – más befektetési alapokhoz hasonlóan – megtérülő befektetésekbe kíván beruházni. Olyanokba, amelyek hasznot hoznak a részvényeseknek. Külsős befektetési tanácsadó szakembereket vontunk be, akiknek feladata a befektetési projektek megfelelő értékelésének biztosítása, valamint az Alap független irányítása. Úgy működünk, mint számos más piaci befektetési alap. Ugyanakkor a Három Tengerhez tartozó államok kormányainak nagyon szorosan együtt kell működniük egymással, hogy biztosítottak legyenek a gyors adminisztrációs döntések a határokon átnyúló, az Alap által finanszírozandó intfrasrtukturális projektek számára.

Milyen a kapcsolat az uniós strukturális alapokkal?

A Három Tenger Alap az eddig az EU infrastrukturájának kiépítésére és korszerűsítésére létrehozott európai uniós alapok és projektek kiegészítésére és erősítésére jött létre. Ki fogjuk egészíteni egymást, és a régió fontos befektetéseinek pénzügyi forrásait. Hangsúlyozom, hogy a kezdeményezésünk teljességgel élvezi Brüsszel támogatását, mert mindannyian tudjuk, hogy Európa ezen részének infrastruktuális fejlesztése az egész Európai Uniót erősíti. A Három Tenger Kezdeményezés minden országa tagja az Európai Uniónak is. Az elmúlt években a régiónk, az uniós forrásoknak is köszönhetően, nagyon gyorsan fejlődik. Ugyanakkor azt láthatjuk, hogy még mindig igen nagy a különbség a nyugat-európai és a kelet-közép-európai országok közötti összeköttetések minőségében. Ezért szeretnénk az infrastrukturális befektetések súlypontját áthelyezeni Közép-Európába, a Három Tenger régióba. Hisszük, hogy az Alap pénzügyi forrásai az egyes országok saját hozzájárulásaival és az uniós alapokkal együtt elősegítik régiónk fejlődését.

A Fejlesztési Bank szempontjából milyen szerepet játszik a Három Tenger Alap?

A Három Tenger Alap céljai összhangban vannak a Fejlesztési Bank küldetésével. Több mint száz éve támogatjuk Lengyelország fejlődését, építjük a közlekedési, energetikai és digitális infrastruktúrát. Olyan projektekben veszünk részt, amelyek növelik a lengyel emberek életminőségét az ország minden régiójában. Felhívnám a figyelmet, hogy a Három Tenger Alap nem az első alap, amelyet támogatunk – 2017 óta a BGK a Marguerite II alap befektetője, 2018 óta pedig Marguerite I.-ben, egy másik nemzetközi befektetési alapban is részt veszünk. Ez utóbbi alap befektetői csak Lengyelországban 2 milliárd zloty (kb. 155 millárd forint) értékű infrastrukturális projektet valósítottak meg. Örömmel tölt el, hogy a Három Tenger Alap, amelynek kezdeményezői és társalapítói vagyunk, lesz a következő platform, amely hozzájárul Lengyelország további fejlesztéséhez és a lengyelek életminőségének javításához.

Eddig Románia csatlakozott a Három Tenger Alaphoz. Mi a helyzet a többi országgal?

Szeretném hangsúlyozni, hogy a Három Tenger Alapot Lengyelország Romániával együtt hozta létre a 2019 májusában Luxemburgban aláírt alapító okirattal. A többi állam a döntéshozatal fázisában van. Tudomásunk van róla, hogy Észtországban és Lettországban előrehaladott vita folyik, és folyamatban van a döntés meghozása. A Három Tenger más országaival is folynak a tárgyalások. Az Alap vezetőségét jelenleg Lengyelország, Románia, Lettország, Csehország és Észtország fejlesztési intézeteinek képviselői alkotják. Az Alap azonban úgy van felépítve, hogy amint a Három Tenger országainak további bankjai megkapják a belső engedélyt az Alaphoz való csatlakozásra, akkor azt bármelyik pillanatban végrehajthatják.

Ezenfelül az Alap további pénzügyi forrásokat is keresni fog, mint például a magánbefektetők vagy a nemzetközi pénzintézetek – Európai Beruházási Bank, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vagy a Világbank – hozzájárulásait, de Európán kívüli befektetőkkel való együttműködéssel is számolunk – figyeljük az USA-t, Dél-Koreát, Japánt és Ausztráliát is.

Mekkorára nőhet a Három Tenger Alap költségvetése?

A Három Tenger Alap forrásainak célkitűzésünk szerint a 3–5 milliárd eurót kell elérniük. Ezek a források az uniós alapok és a Három Tenger-országok költségvetésének kiegészítéseként szolgálnak, mert régiónk infrastrukturális szükségletei határozottabban magassabbak. Annak érdekében, hogy Közép- és Kelet-Európa az infrastruktúra szempontjából felzárkózzon Nyugat-Európához – csak három területen: közlekedés, energetika és digitális hálózatok – már most nagyjából 570 mrd eurós kiadásra lenne szükség. A közlekedési beruházások becsült értéke a Három Tenger országaiban 290 mrd euro – ebből 165 utakra, 105 mrd pedig vasutakra. Az energetikai hálózat szükésges beruházásai nagyjából 87 milliárd eurót tesznek ki. A digitális hálózat, azaz az információs-kommunikációs fejlesztések beruházásainak becsült szükséglete pedig 160 milliárd euro. Ez világosan mutatja, hogy az általunk kitűzött 3-5 milliárd euró csak a szükségletek kis része. Összesen viszont 100 mrd euróval szeretnénk részt venni a projektekben.

Az az Alap célja, hogy az európai beruházások rendszerének kelet-nyugati, Kelet-Közép-Európát Nyugat-Európával összekötő tengelyét, egy észak-déli, a balti államokat Közép-Európával és a Balkánnal összekötő tengelyre változtassa?

Azt szeretnénk, hogy régiónk infrastrukturális fejlődése összehasonlítható legyen a nyugat-európai országokkal. Nagy gazdasági potenciállal rendelkezünk. Amikor a Három Tengerről beszélünk, 12 országról beszélünk – Ausztriáról, Bulgáriáról, Horvátországról, Csehországról, Észtországról, Litvániáról, Lettországról, Romániáról, Szlovákiáról, Szlovéniáról, Magyarországról és természetesen Lengyelországról. Ha Ausztriát, amely nem érdekelt az Alapba való beruházásban, leszámítjuk, a régió lakosságszáma akkor is meghaladja a 100 millió főt. A Három Tenger országai együttesen magasabb gazdasági fejlődést mutatnak, mint a fejlett piacok, ami a feltörekvő piacok jellegzetessége, intézeti szinten viszont sokkal stabilabbak vagyunk, mint a tipikus feltörevő piacok.  A Három Tenger országainak GDP-je 2030-ig 35 százalékkal növekedhet 2018-hoz viszonyítva, a régió részesedése az Európai Unió teljes GDP-jéből pedig 11 százalékról 13-ra emelkedhet.

Az államaink közötti infrastrukturális összeköttetés a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek gyors leküzdését is lehetővé teszi. Az egész világot, de az Európai Uniót mindenképpen, érintő nyilvánvaló gazdasági visszaesés idején fontos a befektetések, főleg az infrastrukturális jellegűek, élénkítése. Ez alkalmat nyújt számos, az ún. PPP, azaz a köz- és magánegyüttműködések keretében megvalósuló befektetések számára is. Ezenkívül hozzájárul a gazdaságban, különösen a munkaerőpiacon érezhető negatív hatások enyhítéséhez is.

Lengyelországot és Magyarországot összekötő beruházás is megvalósul az Alapnak köszönhetően?

Az elképzelés az, hogy az Alap olyan beruházásokat hajt végre, amelyek összekötik a Három Tenger országait, és pozitív hatással vannak azok gazdaságaira. A konkrét intrastrukturális projektek megvalósításáról azonban egy külsős, ún. Investment Advisor fog dönteni. Február végén az Alap arról döntött, hogy ezt a szerepet az Amber Infrastructure cég fogja betölteni. Emlékeztetnék, hogy az Alap üzleti jellegű, és egy független irányítói testülettel rendelkezik, amely minden potenciális projektet gazdasági szempontból és a remélt haszon tekintetében fog értékelni.

Az Alap stratégiája azonban feltételezi, hogy minden infrastrukturális beruházás legalább két országot érint, azaz feltételezi az észak-déli tengely erősítését. Ebbe a stratégiába beleilleszkedik a Lengyelország és Magyarország közötti – közlekedési, energetikai, illetve digitális – kapcsolatok építése is.

Milyen az együttműködés az MFB-vel, a Magyar Fejlesztési Bankkal?

A Három Tenger országainak több fejlesztési intézetével is állandó kapcsolatban vagyunk, így a Magyar Fejlesztési Bankkal is. Illetve információnk van róla, hogy a Három Tenger Alapban való részvétel iránt a magyar Eximbank is érdeklődik. 2019 vége óta a Három Tenger Alap mini-konferencia ciklusokat szervez, amelyek célja a kezdeményezés keretében meglátogatott egyes országok informálása. 2019 végén volt az első találkozónk Bukarestben, ebben az évben pedig már Varsóban és Rigában is megrendezésre került. A tervek között szerepel Budapest is, bár a koronavírus-járvány terjedése miatt ezt a konferenciát át fogjuk tenni az év második felére.

Lassíthatja a koronavírus-járvány a Három Tenger Befektetési Alap növekedését?

Arra számítunk, hogy épp ellenkezőleg hathat. Amint elmúlik a járványveszéy, az egyes országok minél hamarabb megpróbálják majd a gazdasági veszteségeiket pótolni. Ebben nagyon fontos szerepe lesz a regionális együttműködésnek. A befektetési alapok egyfajta modern Marshall-terv szerepét tölthetik majd be, amelynek köszönhetően – mint tudjuk – a II. világháború után is újjáépült Európa. Ezek az üzleti célú befektetési alapok, mint amilyen Három Tenger Alap is, a legjobb formái jelenleg a tőkebefektetéseknek.

Elnökasszony, bár továbbra is a nemzetközi területen maradva, de váltsunk némileg témát. A Lengyel Fejlesztési Bank egyike az öt legnagyobb EU-s fejlesztési banknak,  példaként szolgálhat más fejlesztési bankok számára is a régiónkban – például a románoknak, cseheknek, magyaroknak. Az Ön vezetése alatt a bank a külföldi piacokon is növekszik...

A lengyel gazdaság támogatásának egyik módja a lengyel gazdaság és pénzügyi szektor külföldi pozícióinak erősítése, és a lengyel vállalkozók külföldi tevékenységeinek – a terjeszkedés és az export – támogatása. Ebből a célból nyitjuk bankunk külföldi képviseleteit. Az elsőt 2018 szeptemberében nyitottuk Brüsszelben, majd ezt követően 2019 májusában Frankfurtban és 2019 januárjában Londonban. És ezzel nincs vége, a közeljövőben további képviseletek megnyitását tervezzük: Amszterdamban – amely tevékenységét már meg is kezdte –, Milánóban, valamint más kontinenseken, az USA-ban és Szingapúrban is.

Milyen céljai és feladatai vannak ezeknek az irodáknak?

A BGK azért nyit külföldi képviseleteket, hogy közeli kapcsolatokat építsen ki a pénzügyi és befektetési piacokon, de azért is – például a brüsszeli képviselet esetében –, hogy közel legyen azokhoz a szabályozó intézményekhez, amelyek a legnagyobb befolyással vannak a bankok és a gazdaság működésére. A képviseletek ilyen módon is jelentős támogatást nyújtanak a lengyel vállalkozók számára.

Érdemes fenntartani a londoni irodát Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése után?

Annak ellenére, hogy Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, London a világ egyik pénzügyi központja marad. Lengyelország és Nagy-Britannia között a gazdasági kapcsolatok nagyon jók, és azok is maradnak. A BGK londoni képviseletének egyik célja a lengyel vállalkozások külföldi terjeszkedésének támogatása, valamint a brit befektetők Lengyelországba csábítása.  A képviselet Lengyelországot a brit üzleti szférában is promotálja, például a magántőke szektorban, valamint a helyi „think-tankek” és lobbisták között.

A londoni iroda feladatai közé tartozik a kapcsolatok létesítése és fenntartása a nagy-britanniai pénzügyi intézetek, illetve a brit piacon jelen lévő lengyel cégek között, valamint a BGK és Lengyelország jó hírnevének kialakítása is.