Lengyelország a járvánnyal és az egész Európát veszélyeztető gazdasági válsággal küzd. A háttérben az elnökválasztásról szóló vita zajlik, amelyre az alkotmány értelmében már május 10.-én sor kell hogy kerüljön. Nézzük, mit írnak erről a helyzetről a lengyel lapok!
Politika és nem csak
"Az üzleti élet beindult a védőpajzs nyomán" – tájékoztat a "Rzeczpospolita" napilap az első oldalán. "A cégek több mint 70 százaléka kíván élni a járvány-válsággal való küzdelemben segítő kormánycsomaggal, habár annak alkalmazhatóságát számos hiányosság és eljárási mód akadályozza"– írja Anita Błaszczak, amikor a vállalkozókat támogató kormányprogram jó és rossz oldalát elemzi. A nagyon gyorsan bevezetett "Válságellenes Pajzsnak" vannak ugyan hibái, amelyeket hamarosan korrigálni fognak a kormány által elfogadott módosítások. "A következő napokban, amikor a válságellenes pajzs 2.0 kibővíti a támogatási kört és elindul a Lengyel Fejlesztési Alap által működtetett pénzügyi pajzs, gyors növekedésnek fog indulni azoknak a cégeknek a száma, amelyek abban fogják keresni a menedéket a járvány következményeitől" – magyarázza Błaszczak. Mi fog változni? A legfontosabb változások arra vonatkoznak, hogy kibővül a társadalombiztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés lehetősége, valamint mentesíteni fognak az un. leállási juttatás utáni járulék megfizetési kötelezettsége alól (a juttatás a gazdasági tevékenységből származó bevételek elvesztésének rekompenzálására szolgál. – Megelégedéssel fogadom a bevételi limit eltörlését az önfoglalkoztatottak szociális terheinek kedvezményei tekintetében, mert ez leegyszerűsíti és meggyorsítja a támogatás nyújtását. A pajzs számos eleme nincs pontosítva, de a kormány védelmére azt mondhatjuk, hogy nagyon rövid idő alatt készítették el, azért, hogy minél gyorsabban elindulhasson az üzleti élet támogatása. – kommentálja a Rzeczpospolitának Cezary Kaźmierczak, a Vállalkozók és Munkaadók Szövetségének elnöke. Aleksandra Ptak-Iglewska ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a az idei veszélyek listájához hamarosan még hozzájön a víz és a szezonmunkások hiánya. "Ebben az évben még kevesebb a csapadék, mint az előző szezonban. A szakemberek és a gazdálkodók már figyelmeztetnek, hogy évek óta most van a legrosszabb helyzet. A növényeknek nem lesz elég vizük, hogy gyökeret eresszenek és növekedjenek, az éghajlatkutatók pedig azt jósolják, hogy júniusig inkább nem fog esni. A kiszáradó folyók nyáron hatalmas problémát fognak jelenteni a villamos erőművek számára, amelyeknek vízre van szükségük a hűtéshez. A mezőgazdaságban máris hiány van az idénymunkásokban. Az ukránok hazamentek, a lezárt határok pedig megnehezítik, hogy visszatérjenek. Egész Európa keresi a megoldást, Lengyelországban a gazdálkodók azt akarják, engedjék vissza a szomszédokat." – mondja Ptak-Iglewska. Danuta Walewska az olcsó repülő járatokról ír, amelyeket a lengyelek feltehetően május 3.-ától igénybe vehetnek. "Májustól Európában a legtöbb légitársaság kísérletképpen elindítja a járatai egy részét, és a Ryanair elnöke, Michael O’Leary árháborút jósol. Egyelőre nem jönnek majd szóba a hosszú távú járatok, és változatlanul sokan félni fognak repülőre szállni. Ennek eredményeképpen Európában felére fog csökkenni a forgalom" – olvassuk.
Charles Michel , az Európa Tanács elnöke ugyanakkor elismeri, hogy az Európai Unió bizonyos késéssel reagált a koronavírus járvány által előidézett krízisre. – "Elismerem, hogy kezdetben nem mindenki, nem mindenhol és nem rögtön értette meg, hogy milyen komoly a veszély. De emlékszem, hogy a válsághelyzetben március 10.-én volt az első Európa Tanács ülés, azután bizonyos országok nagyon gyorsan, koordináció nélkül hoztak döntéseket. Ezért próbált ennek valamilyen irányt adni az Európai Bizottság, hogy bizonyosak legyünk abban, hogy végszükség esetén nem akadályozzuk meg az állampolgárok mozgását, valamint hogy biztosítjuk az áruforgalmat. És sikerült: Néhány nap alatt kialakították a "zöld folyosókat", amelyek egyensúlyt biztosítanak a járvánnyal kapcsolatos korlátozások valamint az áruforgalom fenntartása között " – magyarázza Michel. Arra a kérdésre, hogy Európának erőteljesebben önellátónak kellene-e lennie, mint jelenleg, a politikus azt felelte: "Lehet, hogy néha túl naivak voltunk. Például európai cégek gyártanak Kínának olyan gépeket, amelyeken a kínaiak gyártanak maszkokat, amelyekre Európában van szükségünk. Ambiciózusabb iparpolitikára, a kis és közép vállalkozások támogatására van szükség. A jövőben fel kell tennünk a kérdést, mennyire vagyunk ellenállók a krízissekkel szemben. Hiba lenne úgy ítélni, hogy minden rendben van. Függetlenebbeknek kell lennünk, többet kell Európában termelnünk. De nem szabad, hogy a protekcionizmus vezéreljen".
A „Dziennik Gazeta Prawna” részletesesen ír a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Koalíció különös viselkedéséről az elnökválasztással kapcsolatban. Az utóbbi hetekben ugyanis vita zajlik a szavazás lebonyolításával kapcsolatban arról, hogyan lehetne azt biztonságossá tenni a az állampolgárok számára. A Polgári Koalíció egyrészt nem lépteti vissza elnökjelöltjét – Małgorzata Kidawa-Błońskát, másrészt azonban nem vesz részt a választás előkészületeiben. "A választási bizottságokban hiányoznak Polgári Koalíció jelöltjének képviselői. A többiek megnevezték az embereiket. A legtöbbet Andrzej Duda bizottsága." – írja a
"DGP" hasábjain Tomasz Żółciak. "Radosław Fogliel, a PiS képviselőjének véleménye szerint az ellenzék egyrészt bojkottálja a választásokat, másrészt pedig továbbra is népszerűsíti a jelöltjeit, például a választási bizottság által finanszírozott spotok és óriásplakátok segítségével. – A tény, hogy az ellenzéki jelöltektől is jelentkeznek emberek a választási bizottság munkájába, arról tanúskodik, hogy mindenki tudatában van annak, hogy a választást megtartják. Azonban az a tény, hogy beszélnünk kell e választások legitimitásáról, az elég meglepő megközelítése a témának – értékeli" – olvassuk. Meggyőződésem, hogy biztonságosan le lehet bonyolítani a levélszavazást. Győzzön az, akinek támogatottsága van, az állampolgárok számoltassák el a kormányt és az ezekben a nehéz időkben hozott döntéseit. – kommentálja pár oldallal később Paweł Mucha, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője. A politikus a "DGP"-nek adott interjúban hangsúlyozza: "Biztonságos levélszavazásra és stabil hatalomra van szükségünk". Szintén a napilap hasábjain magyarázza Konrad Szymański, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, hogy jelenleg az EU egyre fontosabb szerepet játszik a válsággal való küzdelemben, de az összeomlásból való kijutásnak és a munkahelyek megőrzésének fő terhe változatlanul a tagországok vállán nyugszik. – Annak, hogy hogyan viselkedik z Unió a válsággal kapcsolatban, kulcsjelentősége van a jövőben. A járvány ma a legkomolyabb kihívás a tagországok számára.
Ezért, hasonlóan Franciaországhoz vagy Olaszországhoz, Lengyelország is a lehető leginkább széleskörű elkötelezettséget szorgalmazza az EU részéről a krízissel való harcban – hangsúlyozza Szymański. – A járvány még pontosan most sem tudható mértékben érint minden EU országot. Valamennyien egy közös piac résztvevői vagyunk, gazdaságilag erősen integráltak és kölcsönösen függőek. A délnek megalapozott elvárásai vannak. Lengyelország felhívja a figyelmet, hogy az EU-nak azért is adekvát választ kell adnia, hogy az Unió ne meggyengülve jöjjön ki ebből a krízisből, hogy megerősítse a szerepét. Azonban nem egyezünk bele egy olyan költségvetésbe, amely diszkriminatív lesz Közép-Európa számára. Nagy szerepet kell játszania a pénzügyi eszközökre támaszkodó intézkedéseknek. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az EU leghasznosabb válságellenes politikája a koherencia politikája – magyarázza a miniszter.
"Gazeta Polska" Lech Kaczyński végrendeletéről
– A néhai Lech Kaczyński elnök nélkül nem jött volna létre a posztkommunizmussal racionálisan szembenálló politikai erő – mondja a „Gazeta Polska” hasábjain a testvérére emlékezve a PiS elnöke, Jarosław Kaczyński. – Aktivitásának és pozíciójának köszönhetően tudtuk létrehozni a Jog és Igazságosság pártját, a PiS-t. Leszek nélkül ennek az elképzelésnek nem lett volna esélye, és a lengyel jobboldal tönkrement és vesztett volna. A néhai Lech Kaczyński elnök beírta magát hazánk történelmébe, mint modern történelmének egyik legkiemelkedőbb alakja – mondja Jarosław Kaczyński, néhány nappal Kaczyński elnök halálának 10 éves évfordulója után. A PiS elnöke megszólal az ország – amely bizonyos tekintetben nem változott 2010 óta, amikor meghalt Lech Kaczyński – jelenlegi politikai helyzetével kapcsolatban is.
– A mai ellenzék, amely néhai testvérem idején uralkodott, egyszerűen nem fogadja el a demokráciát. A demokrácia elfogadásáról akkor beszélhetünk, ha a társadalmi élet résztvevője elfogadja, hogy uralkodhat, de ellenzékben is lehet,és mindenki, aki legálisan működik, törekedhet a többség megszerzésére, és ezzel együtt saját programjai megvalósításának lehetőségére, habár lehetséges, hogy azok a politikai élet más oldalainak nagyon nem tetszenek. Lengyelországban az ellenzék azonban ezt nem veszi tudomásul, és nem képes elfogadni a választási eredmények következményeit. Arról beszél, hogy nincs demokratikus megbízatásunk, hogy tönkre akarjuk tenni a demokráciát. Bár erre a legkisebb bizonyítéka sincs. Annak idején a velünk való együttműködést is tiltották, vonatkozott ez az önkormányzatok vezetésére is (...) Ez nem normális helyzet egy demokratikus államban – mondja Jarosław Kaczyński a „GP” hasábjain.
Szintén a „Gazeta Polska” lapjain ír arról Sylwia Kołodyńska, hogyan "kopogtat be a kultúra a lengyelek ajtaján" a járvány idején. "Számos felület bocsájtott rendelkezésre ezernyi ingyenes ebookot és audiobookot. A sikerfilmek a mozi termekből a lekérhető videók (VOD) közé kerültek. A színházak is ingyenesen nézhetővé tették előadásaikat a világhálón. Gyakran nem sokkal a premier után. Ez hatalmas, a történelemben semmihez sem hasonlítható forradalom a kultúra világában" – tájékoztat az újságíró.
– Az interneten élő kultúra nem helyettesíti az élő kultúrát. A kultúra befogadásának körülményei óriási jelentőséggel bírnak, és akkor beszélhetünk ünnepről, ha azok a legjobbak. Az on-line események nyerhetnek. De érdemes figyelmet fordítani arra a tényre, hogy az emberek, otthonaikba zárkózva hirtelen időt kaptak, és talán először van lehetőségük elmélyülni a kultúrában, tudatosan keresni, és a megfelelő figyelemmel fordulni felé. Átmenni egyik napról a másikra a virtuális világba nagy forradalmat jelent, és a nyugtalanságon kívül felélénkülést is hozhat. A befogadók nagy tárházát kapták az on-line ajánlatoknak, az alkotók pedig rákényszerültek a nagyobb kreativitásra, az új nyelv keresésére. A verseny már megkezdődött
– magyarázza a „GP” hasábjain Arkadiusz Gołębiewski filmrendező, az "Engedetlenek, Rendíthetetlenek, Elátkozottak" című dokumentumfilm fesztivál igazgatója.
"A természet alkotása vagy biológiai fegyver?"
A "Sieci" hetilap a vezércikkében azt elemzi, honnan származik a szó szerint az egész világot megbénító koronavírus. "Nincs semmi meggyőző bizonyíték arra, hogy a világjárványt kirobbantó, súlyos tüdőgyulladást okozó koronavírust egy katonai laboratóriumban állították volna elő. Ellenkezőleg, a legtöbb tudományos kutatás azt mutatja, hogy természetesen módon jelent meg, állatról került át az emberre. De nem nehéz csodálkozni azon, hogy sokan biológiai fegyvert látnak a koronavírusban. A kínaiak hosszú hetekig titkolták a világ elől az új veszélyről szóló információkat,ezért aztán nem mindenki hisz a jó szándékukban. – írja Konrad Kołodziejski. „A koronavírus kínai biológiai fegyver voltát igazolni hivatott fő, közvetett bizonyíték a Vuhanban működő víruskutató laboratórium, ahol a leghalálosabb kórokozókat vizsgálják, többek között az Ebola és a SARS vírusokat. A világon 54 hasonló laboratórium van, így a vuhani a legszigorúbb, BSL-4 követelményeknek megfelelő, 4-es, biobiztonságú, vagyis legmagasabb biztonsági fokozatú laboratóriumok kis csoportjához tartozik. A vuhani laboratórium viszonylag új, csak két éve működik. Alig 30 kilométerre van a vuhani halpiactól, ahol állítólag (legalábbis a közelmúltig úgy vélték) megjelentek az első vírusos fertőzések. E tények összekapcsolása könnyen lehetővé tette a feltételezés megfogalmazását,miszerint a vírust kínai tudósok hozták léte és kiszabadult az ellenőrzésük alól" – olvassuk tovább.
A vírus témájánál maradva néhány oldallal később Marek Pyza és Marcin Wikło a "vészhelyzeti üzemmódról" írnak, amelyben most lengyel állam működik. "Mint államnak valami olyannal kell megmérkőznünk, amit még fél évvel ezelőtt is nehéz lett volna elképzelnünk. Mikor és miként fogunk kijönni belőle?" – kérdezik az újságírót a lehetséges forgatókönyveket elemezve. "Senki sem volt erre felkészülve – ez a minden beszélgetőpartnerünk által megismételt mondat arra csábít, hogy a koronavírus járvány következményeivel való küzdelem első heteiben előforduló hibák és hiányosságok magyarázatául használjuk. Másrészt pedig ez az állítás a valódi igazság. Ezért számos területen a cselekvések jobban vagy rosszabbul megtervezett improvizációk, ellenőrzésük pedig gyorsan megtörténik" – írja Pyza és Wikło. "Az utóbbi néhány hétben az állam különleges módon működik. Tanácskozások, konzultációk, gyors törvényhozás. Az alapvető cél, amit legalábbis egyelőre sikerül megvalósítani, az a COVID-19 megbetegedések dinamikájának kordában tartása volt, annyira, hogy az egészségügyi rendszernek lehetősége legyen a folyamatos gyógyításra. Ez sikerült” – olvassuk tovább.
Stanisław Janecki a "Sieci" hetilap hasábjain a választások és az ellenzék témájához tér vissza.
Az ellenzék nem tudja, miként álljon a májusi választásokhoz. "Az ellenzék egyetlen jelöltje sem bojkottálja a választásokat, annál is inkább, mert egy szemernyi szolidaritás sincs köztük" – mondja az újságíró.
„Amikor Małgorzata Kidawa-Błońska az elnökválasztás bojkottjára hívott fel, azt az ellenzék egyetlen más jelöltje sem támogatta. Ezt a Polgári Platform jelöltje gyengeségének jeleként értelmezték, nem pedig elfogadható megoldásként. Igen, Władysław Kosiniak-Kamysz, Robert Biedroń, Szymon Hołownia és Krzysztof Bosak versenyeztek abban, hogyan utáltassák meg az alkotmányos időben lezajló választásokat, de nem engedtek a felszólításnak, hogy politikai öngyilkosságot kövessenek el. – írja tovább Janecki és hozzáteszi: „Mivel nem számíthatnak bojkottra és szolidaritásra, minden ellenzéki jelölt és politikai hátországuk törekedni fog arra, hogy a legtöbbet nyerjenek a saját >>kollégáik<< kárára. Andrzej Dudától nem fognak szavazatokat elvenni, és mindegyikük erősödhet, felfalva ellenzéki riválisát. Jelenleg erre megy ki a játék".
„Do Rzeczy”: Politika és gazdaság a járvány idején
Szintén a "Do Rzeczy" hetilap elemzi, politikai szempontból miként fog kinézni Lengyelország jövője. Az első interjúban Jarosław Gowin volt miniszterelnök-helyettes mondja el, hogy alig egy hete miért mondott le és hogyan látja jövőjét a politikában – Azért döntöttem a lemondás mellett, mert egyrészt nem értek egyet azzal, hogy május 10.-én legyenek a választások, és bizonyos vagyok benne, hogy a történelem nekem fog igazat adni. Másrészt nem szeretnék hozzájárulni egy olyan helyzethez, amelyben az egészségügyi katasztrófához és gazdasági összeomláshoz még politikai krízis is társulna azzal, hogy kisebbségi kormány alakul. Szándékaimat e két motívum eredőjeként kell értelmezni – magyarázza a politikus, hozzátéve, hogy személyesen támogatja a levélszavazást, de szervezési okokból csak nyáron. – A járvány mindent megváltoztatott. A korábbi tervek, nemcsak az enyémek, hanem bizonyára a világ összes politikusáé, füstbe mentek. Ám az, hogy lemondtam a Minisztertanácsban betöltött helyemről, nem jelenti azt, hogy kivonnám magam,ahogy ön nevezte, az "előtérben lévő politikában" való aktivitásból". Továbbra is a három lengyel kormányzópárt egyikének vezetője maradok – hangsúlyozza a továbbiakban Gowin.
Mindeközben Rafał Ziemkiewicz a "pánik kiolvasztásáról" ír, vagyis arról, hogyan lehet életre kelteni a lengyel gazdaságot a járvány idején. "A korlátozások nem tarthatnak se túl hosszú, se túl rövid ideig. Az ellenzék pedig az egészségügyi rendszer összeomlására vár, ami elhozhatja számukra a politikai sikert" – magyarázza a publicista. „A régi mondás szerint könnyebb egy háborút elkezdeni, mint befejezni. Ez a koronavírussal folytatott háborúra is érvényes. Ebben a konkrét esetben a háború befejezése nehezebb, mint bármikor, mert ezt a háborút vaktában vívjuk, az ellenségről pedig változatlanul nagyon keveset tudunk". – olvassuk. Ziemkiewicz így érvel a továbbiakban: „Ahhoz, hogy a járvány ellen folytatott egész harc sikeres legyen, a legfontosabb épp az, mennyi ideig fognak hinni abban a lengyelek, hogy a meghozott áldozatokra valóban szükség van és azok igazságosan vannak elosztva. Ha elvesztik ezt a meggyőződésüket, akkor kombinálni kezdenek és erőteljesen megkerülhetik azokat – ha pedig a lengyelek elkezdenek kombinálni, akkor attól semelyik hatalom sem tudja őket eltántorítani, se bírságokkal, se elnyomással. A kommunisták e tekintetben összehasonlíthatatlan előnnyel rendelkeztek, és ők sem boldogultak".
Krystian Kratiuk azonban azon töpreng, mi lesz az egyházzal a járvány után. „Nincs okunk a késedelemre, hogy megpróbáljuk leírni, a >>járvány utáni<< idők forgatókönyvét. Érinti ez magától értetődően, vagy talán mindenekelőtt a lengyel egyházat"– írja Kratiuk. "Hiszen példa nélküli helyzetbe kerültünk – egész Európában nem tudnak a hívek szentmisén részt venni. Jogosan vetette fel számos internetes kommentátor, hogy ami nem sikerült Hitlernek és Sztálinnak, az ő hatalmas hadseregeiknek és propagandagépezetüknek, az sikerült egy puszta szemmel láthatatlan fertőző részecskének. Ha ez még kevés lenne, a járvány megakadályozta, hogy a hívek részt vegyenek a nagyböjti, nagyhéti és húsvéti szertartásokon, mivel az az egyház számára az egész évben legfontosabb időszakra esett. Ez részben reflektáló gondolatokat, részben pedig a hívek frusztrációját idézte elő" – hangsúlyozta az újságíró és megkérdezi: „Hogyan tovább?Az egyháznak választ kell adni magának arra a kérdésre, ez a tapasztalat hogyan (...) változtatja meg a katolicizmust és a katolikusokat, különösen Lengyelországban. Hiszen az egyház a mi országunkban – más európai országokkal összehasonlítva – egy különösen élő közösség. Lengyelországban a templomok még mindig minden vasárnap tele voltak, az emberek elég általánosan gyóntak, itt a hívek többsége térdre ereszkedve fogadta a nyelvre áldozást. Hogyan lesz mindez a járvány után? Visszatérnek-e a járvány után a katolikusok a templomokba?"