Európa jelenleg az elmúlt évek legkomolyabb kihívásával néz szembe – a koronavírus-járvánnyal. A különböző országokból érkező drámai hangvételű jelentések világosan mutatják, hogy nincs egyetlen egységes megoldás a betegsége elleni küzdelemre. Dacára a koronavírus jelentette veszélynek, Lengyelország és Magyarország európai politikusok és balliberális sajtótermékek célkeresztjébe került, a demokrácia állítólagos megsértése miatt. Figyelemre méltó, hogy míg Orbán Viktor miniszterelnököt a veszélyhelyzet bevezetéséért érte kritika, addig a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártot pedig azért mert… nem vezették be a veszélyhelyzetet. Hogy lehetséges ez? Próbáljuk meg áttekinteni a tényeket és összehasonlítani a két esetet!
Orbán Viktor veszélyhelyzetet hirdet és intézkedéseket tesz a járvánnyal kapcsolatban
Március 4-től, azaz attól a pillanattól kezdve, hogy diagnosztizálták a két első koronavírusos megbetegedést Magyarországon, Orbán Viktor kormánya igyekszik minimalizálni a járvány hatásait az ország területén. Orbán kabinetje március 11-én egy rendelettel bevezette Magyarországon a rendkívüli állapot egy formáját – a veszélyhelyzetet. A rendkívüli helyzetek kérdését Magyarország Alaptörvényének „A különleges jogrend“ című fejezete taglalja. Az Alaptörvény 53. cikkének megfelelően „a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki“. Az 53. cikk (2) pontja ezt úgy pontosítja, hogy „A Kormány veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat“. Az 53. cikk (3) pontja szerint a kormány ilyen rendelete tizenöt napig marad hatályban (ezt később az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja). Mivel a lengyel média ezt gyakran összekeveri, érdemes hozzátenni, hogy Magyarországon a szükségállapotot az Alaptörvény 50. cikke szabályozza. Lényeges a különbség, ebben az esetben ugyanis a köztársasági elnök, nem pedig a miniszterelnök kezébe kerülne az irányítás (50.cikk (3)). Meg kell említeni azt is, hogy Magyarországon formálisan még érvényben van a 2015-ben a tömeges bevándorlás miatt kihirdetett veszélyhelyzet (ennek hatályát hat havonta hosszabbítják). A magyar kormány figyelemmel követi a tömeges bevándorlás okozta veszélyt is, és rámutat, hogy az illegális határátlépési kísérletek száma folyamatosan heti 500-1000 között mozog.
A koronavírus miatti veszélyhelyzet kihirdetésével kapcsolatban Orbán Viktor kormányának jogosultságai jelentősen kibővültek. A magyar kormány visszaállította a határellenőrzést a schengeni határszakaszokon, majd lezárta az ország határait a személyforgalom előtt, az Olaszországból hazatérő állampolgárok számára pedig kéthetes kötelező karantént írt elő. Ezenfelül betiltották a tömegrendezvényeket (szabadtéren 500 fő, zárt területen 100 fő felett), bezárták az egyetemeket, később pedig az iskolákat is (az oktatás digitális formában folytatódik); korlátozásokat vezettek be az üzletek, kávézók, éttermek nyitvatartásában. Március 18-án pedig 140, stratégiai szempontból fontos vállalatnál katonákból, rendőrökből és a válságstáb tagjaiból álló „irányító csoportok“ jelentek meg. Az ő feladatuk a cégek biztonságos és folyamatos működésének biztosítása.
A Fidesz következő lépése
Március végén a Magyar Országgyűlés elé került a koronavírussal szembeni védekezésről szóló törvény tervezete, amelyet Varga Judit igazságügyi miniszter terjesztett be. A javaslat értelmében a koronavírus miatti veszélyhelyzet határozatlan időre meghosszabbodik, a kormányzás pedig rendeleti úton folytatódik (ezt szintén nem kötötte időbeli korláthoz a tervezet). A tervezet új büntetőjogi kategóriákat is meghatározott: a járványügyi védekezést akadályozó valótlan információk terjsztéséért akár öt éves börtönbüntetés is kiszabható, ugyanennyi a maximális büntetési tétel a karantén megszegése esetén is (abban az esetben pedig, ha az ilyen magatartás következtében valaki meghal, nyolc év is adható). Ezenfelül a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet időközi választásokat és népszavazásokat kiírni sem országos, sem helyi szinten.
Varga Judit a tervezet ismertetésekor kiemelte, hogy az új előírások nem korlátozzák a parlament hatáskörét, mivel a törvényhozói hatalom a veszélyhelyzet alatt is bármikor visszavonhatja a kormány felhatalmazását. Ezenkívül a parlament felszólítása esetén a kormány elszámolási kötelezettséggel tartozik a Ház és a parlamenti frakcióvezetők felé. Az Országgyűlés bármikor összeülhet, és visszavonhatja a veszélyhelyzetet. A törvénybe azt is belefoglalták, hogy a koronavírus-járvány megszűnésével Orbán Viktor plusz hatáskörei érvényüket veszítik. A törvény értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt a kormány alkotmányos működését az Alkotmánybíróság felügyeli. Az ellenzék módosításokat nyújtott be, ezeket azonban elutasították.
A Fidesz tervezetét 137 képviselő támogatta, 53 pedig elutasította. Magyarország köztársasági elnöke, Áder János a törvényt nem ítélte alkotmányellenesnek, így aláírásával jóváhagyta azt. Meg kell említeni, hogy Magyarországon csak 2022-ben lesznek a következő általános – országgyűlési – választások.
Érdemes hozzáfűzni, hogy a Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok 94%-a támogatta a veszélyhelyzet meghosszabbítását, 72% pedig a karantént megszegőkkel és a járványügyi védekezést hamis hírterjesztéssel akadályozókkal szembeni büntetési tételek emelkedését is indokoltnak tartották.
Európa kritizál
Szinte azonnal kritikák özöne zúdult Magyarországra. Orbánt elsősorban azzal vádolták, hogy diktatúrát vezet be, és eltiporja a demokráciát. A kritikák főleg polgárjogi szervezetektől és nemzetközi intézetektől érkeztek. Az Európai Bizottság is bejelentette, hogy megvizsgálja a Budapest által elfogadott szabályozásokat.
A legkeményebb szavakat a volt olasz miniszterelnök Matteo Renzi használta, aki a Twitteren Magyarország Európai Unióból való kizárását követelte. „Azok után, amit Orbán tett, az Európai Uniónak cselekednie KELL, és rá kell bírnia, hogy gondolja meg magát. Vagy egyszerűen ki kell zárni Magyarországot az Unióból“ – írta. Norbert Röttgen, német parlamenti képviselő úgy vélte, hogy a magyar parlament döntése tulajdonképpen kiiktatja az ottani ellenzéket. A Renew Europe liberális csoport elnöke, Dacian Cioloş pedig a Twitteren azt írta, hogy a magyarországi helyzet alakulása „piros jelzés az európai és az azon kívüli liberális demokrácia számára.”
Finnország volt miniszterelnöke, Alexander Stubb úgy értékelt, hogy itt az idő, hogy kizárják a Fideszt az Európai Néppártból. Hasonló hangnemben kommentálta a változásokat Donald Tusk, volt lengyel miniszterelnök és az Európa Tanács volt vezetője, aki jelenleg az Európai Néppárt elnöke. A párt tagjaihoz intézett levelében kilátásba helyezte a Fidesz kizárását. „A rendkívüli állapot vagy a veszélyhelyzet a kormányok vírus elleni küzdelmét hivatott szolgálni, nem pedig a hatalom állampolgárok feletti uralmát erősíteni. A járvány felhasználása tartós rendkívüli állapot kiépítésére politikailag veszélyes, erkölcsileg pedig megengedhetetlen.” – írta Tusk.
Vera Jourova, igazságügyi uniós biztos szintén megszólalt a vitában. A német Die Weltnek azt nyilatkozta, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az EU tagállamai által a koronavírus elleni küzdelem érdekében hozott különleges jogszabályok gyengítik a demokráciát. „Eddig húsz uniós ország hozott valamilyen rendelkezést a rendkívüli helyzetről a vírus elleni hatékony védekezés és olyan szükséges intézkedések bevezetésének érdekében, mint a kijárási korlátozások vagy az emberek vírussal szembeni védelme. Hosszabb távon fennáll a veszélye, hogy ezek az intézkedések veszélyeztetik a demokráciát“ – állította.
A magyar kormány szóvívője a kritikákra azt felelte, hogy „tévesek azok az állítások, amelyek szerint a magyar kormány kisajátította a hatalmat, az ilyen feltételezések pedig nemcsak valótlanok, hanem ez egyenesen rágalmazás is.“ Orbán Viktor a Kossuth Rádióban azt mondta az őt kritizáló uniós politikusokról, hogy „csak okoskodnak, ahelyett, hogy emberi életeket mentenének.“ A magyar kormányfő Tusk levelére is reagált. Levelét azonban nem neki, hanem Annegret Kramp.Karrenbauernek, a német CDU elnökének címezte, amely párt tagja az Európai Néppártnak is. „Kérem, győzze meg Tusk urat, hogy ne keltse a feszültséget politikai családunkban, hanem összpontosítson arra, ami most a legfontosabb“ – írta Orbán.
A magyar európai parlamenti képviselők emlékeztettek, hogy 2015 novemberében Franciaország elnöke, François Hollande rendkívüli állapotot vezett be az országban, amely két évig volt érvényben. A Fidesz politikusai arra is felhívták a figyelmet, hogy nemrég az olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte úgy vezetett be rendkívüli intézkedéseket a járvánnyal kapcsolatban, hogy azokat nem egyeztette a parlamenttel, és ezt senki nem kérte rajta számon. Hasonló a helyzet Spanyolországban, ahol minden állampolgárra vonatkozó házi karantént rendeltek el, és a szabad mozgást korlátozó szükségállapot van érvényben. Pedro Sanchez szocialista kormánya gyorsan el is kezdte kihasználni az új jogosultságokat, többek között cenzúra bevezetésére.
A lengyelországi helyzet
Lengyelországban némileg másképp fest a helyzet. Mateusz Morawiecki miniszterelnök kormányát azért kritizálja az ellenzék, mert eddig még nem vezette be a rendkívüli állapot Alkotmány által biztosított három formája közül egyiket sem. Meg kell jegyezni, hogy május 10-én esedékes a lengyelországi elnökválasztás, ami jelenleg éles vita tárgyát képezi a kormánykoalíció és az ellenzék között. A jelenlegi politikai helyzet annyira ingadozó, hogy nehéz megjósolni, melyik fél akarata fog érvényesülni.
A lengyel alkotmány értelmében az elnökválasztást a Szejm elnöke írja ki, ennek időpontja a hivatalban lévő elnök mandátumának lejárta előtti 100. és a lejártát követő 75. nap közé eső munkaszüneti nap; a választásra a kiírást követő 60 napon belül sort kell keríteni. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a az elnökválasztást egy májusi vasárnapra, 3-ra, 10-re vagy 17-re lehetett kiírni.
Február 5-én Elżbieta Witek, a Szejm elnöke bejelentette, hogy az elnökválasztás időpontja május 10. lesz, az esetleges második fordulóra pedig két héttel később, május 24-én kerülhet sor. A felmérések szerint Andrzej Duda regnáló elnök a választások esélyese. A választás és a kapmány programját azonban keresztül húzta a koronavírus-járvány.
Mateusz Morawiecki reakciói a koronavírus jelentette veszélyre
Március 2-án a kormány koronavírussal kapcsolatos tájékoztatója során Mateusz Morawiecki miniszterelnök felszólította a Szejmet (a lengyel parlament alsóháza), hogy a koronavírus jelentette helyzetet ne alakítsák át pártpolitikai küzdelemmé. Korábban a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform politikusai azzal vádolták a kormányt, hogy eltitkolja az igazságot a lengyel emberek elől. Szerintük a kormány azért késlekedett a koronavírussal kapcsolatos információk közlésével, hogy… azt majd egy politikailag megfelelő pillanatban használhassák fel. Prof. Łukasz Szumowski egészségügyi miniszter március 4-én tájékoztatott az első lengyelországi koronavírusos megbetegedésről.
Március 9-én a lengyel kormány egészségügyi ellenőrzést rendelt el a nagyobb határátkelőkön (négy németországi és három csehországi átkelési ponton). Egy nappal később minden tömegrendezvény elhalasztásáról is döntöttek. Március 11-én Morawiecki miniszterelnök tájékoztatást adott a köz- és felsőoktatási intézmények március 12–25 közötti bezárásáról. Döntés született a kulturális intézmények – színházak, múzeumok, mozik, stb. – működésének felfüggesztéséről is.
Szigorítások Lengyelországban
Március 13-án Lengyelországban bevezették a járványügyi veszélyhelyzetet, illetve az első, lakosságot érintő korlátozásokat is. Mateusz Morawiecki többek között ezekről adott tájékoztatást: a határellenőrzések ideiglenes visszaállítása március 15-től (10 napos meghosszabbítási lehetőséggel); külföldiek beutazási tilalma Lengyelországba; kötelező kéthetes házi karantén a külföldről hazaérkezők számára; nemzetközi légi és vasúti közlekedés felfüggesztése; kávézók, éttermek bezárása, valamint a bevásárlóközpontok működésének korlátozása és az ötven fő fölötti tömegrendezvények betiltása (beleértve az állami és vallási rendezvényeket is).
Március 20-án már járványhelyzetet hirdetett a kormány, amely új jogosultságokat ad bizonyos állami szervek kezébe. A miniszterelnök tájékoztatást adott az oktatás húsvétig történő felfüggesztéséről és a karantén megszegéséért járó büntetések súlyosbításáról is. Március 24-én Mateusz Morawiecki a kormány válságstábjának ülése után bejelentette, hogy további korlátozásokat vezetnek be Lengyelországban. A legfontosabb pont a kijárási korlátozások bevezetése volt (ez alól kivételt képez a munkába járás, a koronavírussal kapcsolatos önkéntesség, a vallási rendezvényeken való részvétel, valamint „a mindennapi élet szükségleteinek kielégítése“). A szentmiséken, temetéseken, esküvőkön résztvevők számát öt főben maximalizálták; korlátozásokat vezettek be a tömegközlekedésben is (a maximális utaslétszám a rendelkezésre álló ülőhelyek legfeljebb fele lehet). A korlátozások április 11-ig lesznek érvényben, betartásukat pedig a rendőrség felügyeli.
Március 31-én újabb korlátozások bevezetésének szükségességét jelentette be a miniszterelnök: korlátozzák a boltokban egyidejűleg tartózkodók számát (egy kasszára maximum három vásárló juthat, a postákon pedig két fő egy kiszolgáló ablakra); bevezetik az ún. idősek idősávját (10 és 12 óra között a boltokban és egyéb kiszolgáló egységekben csak 65 év felettiek tartózkodhatnak); a bevásárlások során egyszer használatos kesztyűt kell viselni; az utcán sétálva legalább két méteres távolságot kell tartani (vonatkozik a közeli családtagokra is); a 18 év alattiak szülői felügyelet nélkül nem mehetnek ki a szabadba; tilos a parkok, strandok, sétányok látogatása; a hotelek, a kozmetikai- és fodrászüzletek sem lehetnek nyitva. Ezzel egyidejűleg megemelkedett a szabályok megszegéséért kiszabható büntetés összege is (5000–30000 zł).
Mi lesz az elnökválasztással? A PiS megtartaná, az ellenzék nem
A bevezetett korlátozásokkal párhuzamosan Lengyelországban megkezdődött a vita az elnökválasztás elhalasztásának lehetőségéről. Az ellenzék azért is kritizálja Mateusz Morawieckit, mert nem akarja bevezetni a rendkívüli állapot semelyik formáját, a kormány ehelyett csak újabb és újabb korlátozásokat jelent be. Ezek az érvek elválaszthatatlanul összefüggenek az elnökválasztással kapcsolatos vitával.
A hatályos jogszabályok értelmében a választásokat nem lehet „elhalasztani“. Az egyetlen lehetőség az időpont megváltoztatására az alkotmány rendkívüli állapotokról szóló fejezete, a 228. cikk 7. pontja, amely szerint „rendkívüli állapot fennállása idején, valamint 90 napig annak megszűnése után a Szejm mandátuma nem szüntethető meg, nem lehet országos népszavazást tartani, nem lehet alsó- és felsőházi parlamenti választásokat, helyi önkormányzati választásokat és köztársaságielnök-választást tartani, ezen szervek mandátuma meghosszabbodik.“ Andrzej Duda mandátuma augusztus 6-án jár le.
Az Alkotmány XI. fejezete, amely a rendkívüli állapot bevezetését szabályozza, úgy rendelkezik, hogy „különleges veszélyhelyzetben, amennyiben az általános alkotmányos eszközök nem elegendők, rendkívüli állapot bevezetésére van lehetőség.“ Lengyelországban a rendkívüli állapot három formájáról rendelkezik a törvény: szükségállapot, háború miatti rendkívüli állapot, elemi csapás miatti rendkívüli állapot. Az ellenzék azt követeli a miniszterelnöktől, hogy ez utóbbit léptesse életbe. Hogy néz ez ki a gyakorlatban?
Az elemi csapás miatti rendkívüli állapot bevezetését (legfeljebb 30 napra) a Minisztertanács rendeli el, és ehhez nincs szüksége a Szejm jóváhagyására (a rendkívüli állapot határozatlan időre való meghosszabbításához azonban már kell a jóváhagyásuk). A kormány ekkor rendkívüli jogosultságot kap, az állampolgári jogok pedig korlátozódnak. Más a helyzet szükségállapot esetén. Ebben az esetben előbb egy kormányhatározatot kell hozni, amely azután a köztársasági elnök elé kerül. Az elnök ezt elfogadhatja, vagy elutasíthatja. Amennyiben elfogadja, az államfő aláírja a rendeletet, amelyet 48 órán belül jóvá kell hagynia a Szejmnek is. A Szejm az elnök rendeletét a szavazatok abszolút többségével fogadhatja el, a képviselők legalább felének jelenlétében. A szükségállapot további 60 napra meghosszabbítható (a Szejm jóváhagyásával).
A jelenlegi helyzet a lengyel alkotmány és jogszabályok számos hiányosságát mutatta meg. A lengyel jog nem volt felkészülve egy olyan helyzetre, amellyel jelenleg szembesülünk, ez tovább mélyíti a vitát. A kormánypárt azzal érvel, hogy a rendkívüli állapot bevezetése nem szükséges, mivel az nem ad további szükséges eszközöket a járvány jelenlegi szintjén a védekezésre, illetve szerintük az alkotmányos feltételek sem állnak még fenn hozzá. Más a véleménye az ellenzéknek, amely a választások új időpontra való kiírását követeli (a vitában több lehetséges új időpont is felmerült).
A problémát azonban az egyre közeledő elnökválasztás jelenti. Az április 5-i adatok szerint Lengyelországban 4102 koronavírusos beteget regisztráltak, közülük 94-en életüket vesztették. A legutóbbi felmérések szerint a lengyelek határozottan pozitívan értékelik Mateusz Morawiecki kormányának tevékenykedését és a bevezetett korlátozásokat. Ez más felmérésekben is visszatükröződik: a hivatalban lévő köztársasági elnök és a kormánypárt támogatottsága szintén nő. Ebben a helyzetben az ellenzék viszont gyengül (főleg a Polgári Platform). Az ellenzéki pártok viszont azt mondják, hogy ez annak a hatása, hogy a rendkívüli helyzet a kormányt tünteti fel jó színben, a normális választási kampány lehetetlen, nincs módjuk meggyőzni a társadalmat a saját igazukról.
A lengyelek nagy része azonban az elnökválasztás elhalasztását szeretné, ezt mutatják a közvélemény-kutatások. Negyvennégy – az ellenzékhez erősen kötődő – társadalmi szervezet felszólította a miniszterelnököt, hogy vezessen be rendkívüli állapotot. „A választások járványhelyzetben történő megtartása a választási részvétel drasztikus csökkenésével járna. A választások eredménye ezért nagy valószínűséggel nem tükrözné a választók valós akaratát, az ilyen körülmények között megszerzett elnöki felhatalmazás rendkívül gyenge lenne“ – olvashatjuk.
A politikai helyzet Lengyelországban jelenleg igen ingadozó. A Jog és Igazságosság megtartaná a választásokat május 10-én, de levélben történő szavazással. Ezt nemcsak politikusok és alkotmányjogászok kifogásolják, de még a kormánykoalíción belül is vitát váltott ki (a kormánynak három párt a tagja – a Jog és Igazságosság, amelynek Jarosław Kaczyński az elnöke, a Jarosław Gowin miniszterelnök-helyettes vezette Egyetértés, valamint Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter pártja, a Szolidáris Lengyelország; a parlamentben e pártok politikusai egy frakciót alkotnak).
Az Egyetértés elnöke már bejelentette, hogy nem támogatja az ötletet. Ugyanakkor felvetette az alkotmány módosítását, amely szerint az elnök mandátuma hét évre hosszabbodna, viszont nem lehetne újraválasztani. Ezzel szintén nem ért egyet az ellenzék, amely továbbra is elemi csapás miatti rendkívüli helyzet bevezetését követeli. Jarosław Gowin hétfőn lemondott miniszterelnök-helyettesi és tudomány- és felsőoktatásügyi miniszteri pozíciójáról. Elmondása szerint döntése összefüggésben van azzal, hogy nem sikerült meggyőznie a koalíciós partnereit és saját pártja képviselőit a levélszavazásról szóló törvény elvetéséről. A sajtótájékoztatón elmondta azt is, hogy ő maga nem szavazza meg a PiS tervét, pártja tagjait viszont annak elfogadására bíztatta. Gowin ugyanakkor kijelentette, hogy pártja a kormánykoalíció és az Egyesült Jobboldal tagja marad. E cikk írása idején nehéz megjósolni, melyik verzió érvényesül majd.
Az ellenzék és az Európai Unió Lengyelországot támadja
A varsói kormány – hasonlóan, mint a budapesti – hamar az uniós és európai politikusok céltáblájára került. Az Európai Bizottság levelében például azzal vádolja Lengyelországot, hogy nem megfelelően támogatja a koronavírus elleni uniós törekvéseket. Az Európa Tanács volt elnöke és volt miniszterelnök, Donald Tusk pedig a Twitteren bírálja folyamatosan a kormányzó Jog és Igazságosságot. „Nem törődnek a betegekkel, azokkal, akik elvesztették munkájukat és megélhetésüket. Kizárólag a saját hatalmuk foglalkoztatja őket. És minél több hatalmuk van, annál tehetetlenebbek. Ők maguk az elemi csapás“ – írta április 3-án. A német sajtó sem maradt el a bírálatokkal, amely „aggódva“ figyeli a lengyelországi eseményeket: A Süddeutsche Zeitung „cinikus színjátékról“ ír, a Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig úgy véli, hogy „veszélyben van a demokrácia“.
A koronavírus-járvány ellenére Varsónak és Budapestnek is a jogállamisággal kapcsolatos vádakkal kell foglalkoznia. Az Európai Bizottság szóvívője nemrég hangsúlyozta, hogy Brüsszel álláspontja ebben a kérdésben változatlan. Az uniós kötelezettségszegési eljárás bevezetése még mindig napirenden van a lengyel bírósági törvény miatt. Az Európai Unió Bírósága hamarosan döntést hoz a Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Tanácsa átmeneti felfüggesztésének ügyében.
Látható, hogy bár a lengyelországi és a magyarországi helyzet eltér egymástól, mindkét ország kormányának az uniós politikusok és intézmények vádjaival kell szembenéznie. Azoknak a vádjaival, akik többnyire kudarcot vallottak a vírussal szembeni küzdelemben, vagy – legjobb esetben is – passzivitást mutattak.
K.G