A lengyel kormány, hasonlóan más országok kabinetjeihez, a koronavírus járvány következményeivel harcol. Megpróbálja korlátozni a betegség terjedését valamint megmenteni a gazdaságot. E küzdelmekről írnak az újságok és az internetes oldalak, amelyek a válság miatt meggyengült lengyel gazdaságot támogatni hivatott "Válság elleni Pajzs" életbe léptetését tárgyalják.
Politika és nem csak
A gazdasági problémákról való küzdelemről számol be első oldalán a "Dziennik Gazeta Prawna". Ahogy a "DPG" újságírói leírják, a Pénzügyminisztérium azt javasolja az adóhatóságnak, hogy felesleges halogatás nélkül bírálja el az adófizetési könnyítések iránti kérelmeket. "Megismertük a Pénzügyminisztérium adóhivatalokat érintő iránymutatásait, amelyek az adókötelezettségek megfizetésének könnyítésére vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban tömegesen nyújtanak be kérelmeket a vállalkozók. Adófizetési halasztást, részletfizetést, sőt, a hátralékok elengedését kérik. A rendelkezések minderre lehetőséget adnak, ha azt fontos adófizetői érdek vagy közérdek indokolja. A cégek úgy vélik, hogy a koronavírus épp egy ilyen ok. Az államkincstár nem tagadja ezt. (...) A halasztási kérelmeket felesleges halogatás nélkül kell elbírálni, az adófizetők e-mailben is beadhatják azokat, ha később eljuttatják az eredeti példányt" – olvassuk.
A "DGP" újságírói leírják azt is, hogy nagy valószínűséggel hogy fog kinézni az "állam kiolvasztása" azután, hogy az állampolgárok nagy része távmunkában dolgozik, vagy egyszerűen nem dolgozik a járvány miatt.
"A gyárak újraindulnak, de a dolgozóknak távolságot kell tartaniuk egymástól, az idősek izolálva maradnak, és a maszkok általánossá válnak." – magyarázza Grzegorz Osiecki és Tomasz Żółciak. "A kormány forgatókönyveket készít arra vonatkozóan, hogyan fogja újraindítani az országot a koronavírus járvány megfékezése után. A DGP információiból az derül ki, hogy a tiltásokat szelektíven fogják feloldani. A gazdaság befagyasztásának a lehető legrövidebb ideig kell tartania. A stratégia feltételezi a legidősebb és a legfiatalabb lengyelek további izolációját, ugyanakkor a munkavállalókra vonatkozóan a korlátozások lazítását. (...) Szóba jöhet az iskolák és óvodák bezárásának meghosszabbítása. Egyrészt a bezárásuk meghosszabbítása a szülők egy részét arra kényszeríti, hogy otthon maradjon, aminek negatív következményei lehetnek a gazdaságra. Másrészt az iskolák és óvodák kinyitása a vírus átadásának nagy csatornáját "olvasztja ki". – írja Żółciak és Osiecki.
Szintén a "DGP" lapjain szólal meg Jacek Sasin miniszterelnök helyettes, a Tulajdonosi Felügyelet Minisztere a "Válság elleni Pajzs" kormánycsomagról, amelynek már áprilistól támogatnia kell a vállalkozókat
– Úgy gondolom, hogy az általunk javasolt megoldásoktól azt várhatjuk, hogy amennyiben a válságnak gyorsan vége lesz, akkor a vállalkozók nagy része újrakezdi a munkát, bár természetesen nem minden veszteség nélkül. Az ellenzék természetesen kritizálhatja a javaslatainkat és aranyhegyeket ígérhet, mivel nem ő kormányoz. Nekünk azonban reális megoldásokat kell előkészítenünk. A lengyelek valódi intézkedéseket várnak, nem pedig megvalósíthatatlan megoldásokról szóló történeteket, mondja Sasin.
A miniszterelnökhelyettes arra is felhívja a figyelmet, hogy majd amikor a járvány véget ér, a legnagyobb szerepet a legnagyobb állami cégek fogják játszani – Azok lesznek a gazdasági fellendülés lendkerekei. Azok lesznek majd képesek invesztálni és fokozni a növekedést, azok lesznek a kis és közepes lengyel cégek ügyfelei. Ezért már most is arra kell gondolnunk, hogy gyorsan nyerjük vissza az egyensúlyt, hogy ne süllyedjünk bele hosszú évekig a gazdasági turbulenciába. Mert hogy egyenesbe jövünk, az biztos. De arról van szó, hogy ez a lehető leggyorsabban történjen meg, a veszteségek pedig minél kisebbek legyenek – hangsúlyozza a miniszter.
Néhány oldallal később Michał Potocki Ukrajna vezetésének problémáiról ír, az országot a járvány miatt csőd fenyegeti. "A Nemzetközi Valutaalappal tárgyalt támogatási csomag feltétele olyan rendelkezések bevezetése, amelyek közvetlenül érintik Ihor Kolomojszkit. Volodimir Zelenszkijnek választania kell: vagy megsérti az oligarcha érdekeit, aki jelentősen hozzájárult a választási győzelméhez, vagy a fizetésképtelenség veszélyének teszi ki az országot. – írja Potocki. Mit követel az IMF? "A feltételeket Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója határozta meg. Az első a föld forgalmazására vonatkozó szabályok pontosítása azután, hogy a kormány tavaly bejelentette, hogy feloldja a földeladásra vonatkozó moratóriumot. A másik a banktörvény módosításai (...) Ezek megtiltják, hogy a csődbejutott bankok visszatérjenek a piacra, valamint megtiltja az államosított bankok visszaadását az eredeti tulajdonosuknak, akkor is, ha az államosítás jogsértő módon történt. – olvassuk.
A "Rzeczpospolita" napilap azokról az ukránokról ír, akiknek a koronavírus "elvette" a munkáját, és akik tömegesen menekülnek Lengyelországból. "Március közepétől, amikor bevezették a járvánnyal kapcsolatos korlátozásokat, Lengyelország keleti határán keresztül több mint 118 ezer külföldi távozott, többségük, 89 ezer ukrán. Ugyanebben az időszakban csak 32 ezer külföldi érkezett. – Ez eddig nem tapasztalt mértékű valóságos exodus – állítják a keleti határokat biztosító határőrség funkcionáriusai. Véleményük szerint olyanok távoztak, akik eddig legálisan, minden engedéllyel rendelkezve dolgoztak Lengyelországban, valamint fiatalok, köztük egyetemisták. – "További probléma az a tény, hogy a hivatalok többsége bezárta székhelyeit, köztük a külföldiek ügyeivel foglalkozó osztályok. Ugyanakkor sok, Lengyelországban dolgozó emigránsnak lejár a tartózkodási engedélye, vízuma, vagy a vízum nélküli tartózkodás ideje." – írják a szöveg szerzői.
A napilap hasábjain megemlékeznek Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerzőről is, aki március 29.-én, vasárnap halt meg. A művész, ahogy Jacek Marczyński írja, megváltoztatta a világ zenéjét.
"Éveken keresztül provokált, irritált és elbűvölt. Voltak, akik irigykedve tekintettek a világszerte aratott sikereire, ahogy köré gyűltek a legkiemelkedőbb zenészek, akik számára komponált. Mások csodálták a szüntelen átalakulásra való képességét, a tényt, hogy képes volt váratlanul elhagyni az utat, amelyen járt, és egészen más irányba indulni." – írja Pendereckiről az újságíró. "Nem sok kortárs zeneszerző büszkélkedhet olyan gazdag listával, mint Penderecki, amelyen ott vannak a nagy szimfóniák, négy opera, oratórikus művek, számos, az összes létező hangszerre írt zenekari mű, valamint sok kamara darab, amelyek mindig kissé a nagy zenei formák árnyékában maradtak." – olvassuk.
"Hogy néz ki a járvánnyal való harc frontvonala"
– Ma biztosan tudom, hogy visszaakarok térni az orvosi munkához – mondja mindeközben a "Sieci" hetilapban közölt beszélgetésben a szenátus alelnöke, Stanisław Karczewski. A politikus, aki egyúttal aktív orvos, az utóbbi napokban, ahelyett hogy a felsőházi feladatát látta volna el, a Nowe Miasto nad Pilicą település kórházában dolgozott. Néhány napja evakuálták a kórházból a betegeket azt követően, hogy az ott dolgozók és több beteg között is koronavírus fertőzést állapítottak meg. Az evakuálásban segítettek a katonaság területvédelmi erőinek katonái. Az evakuálás után fertőtlenítették a kórházi helyiségeket. A kritikus pillanatban Nowe Miasto nad Pilicą kórházában a sebészeti és belgyógyászati osztály harminc betegére két egészséges orvos maradt. A vajda 5 további orvost, köztük a szenátus alelnökét küldte a kórházba – emlékeztet a hetilap. – Tudomásomra jutott, hogy drámai a helyzet ebben a kórházban. Csaknem négy évtizede kötődöm ehhez az intézményhez. Kiderült, hogy a koronavírus megtámadta a betegeket és megtizedelte az egészségügyi dolgozókat. Az orvosok és ápolónők nagy része a még azelőtt kórházon kívüli karanténba került, mielőtt megérkeztek volna a pozitív teszt eredmények. Ez a kis kórház gyakorlatilag egészségügyi személyzet nélkül maradt. Úgy éreztem, segítenem kell. A vajda megengedte, hogy támogassam a kollegáimat, így hát odamentem. – mesél a helyzetről a szenátus elnökhelyettese.
A politikus kommentálta a védőfelszerelések és eszközök hiányát a kórházakban. – Az egész világon hiány van eszközökből, mert senki sem alakított ki kórházi készleteket a járvány idejére. A kormány mindent megtesz a lakosság védelme érdekében, amit csak lehet ebben a helyzetben. Duda elnök úr megállapodást kötött a Kínai vezetéssel. Most további, milliós beszerzéseket hajtunk végre. A teljes ellenzék folyamatosan kihasználja a koronavírust a politikában. Halljuk, hogy nincsenek tesztek, hogy mindenkit tesztelni kéne, folyton valami abszurditást. Azokat kell tesztelni, akiket indokolt, akik veszélyeztetettek, akik kapcsolatban voltak fertőzött személyekkel, olyanokkal, akiknek tüneteik voltak, nem pedig mindenkit, ahogy jön. mert ez sehová nem vezet – magyarázza Karczewski.
Szintén a kormánynak a járvány idején folytatott munkájáról beszél a "Sieci" hasábjain Pawel Szafernaker belügyminiszter-helyettes. – Néhány hete a minisztérium folyamatosan, egész héten 24 órában működik. Kora reggeltől késő éjszakáig tartanak a különböző stáb megbeszélések, videokonferenciák. Már nem nézzük az órát és a naptárt – hangsúlyozza Marcin Fijołek miniszter, amikor arról beszél, mire helyezik most a hangsúlyt a kormány munkájában. – Mi a legfontosabb? Hatalmas mennyiségű kihívás van – az olyan nagy jelentőségűektől kezdve, mint például, hogy hogyan alakítsuk át a kiválasztott kórházakat csak a koronavírusos betegeket fogadó kórházakká, azokon keresztül, hogy intenzív terápiás osztályokat alakítsunk ki és ellenőrizzük a fertőző osztályok állapotát, egészen az olyan nehéz feladatokig, mint a határok lezárása. Ezek az intézkedések egész odáig terjednek, hogy a határnál sorban állók szendvicseket kapjanak – mondja Szefernaker. A politikus hangsúlyozza, hogy az összes bevezetett korlátozás, ami most a lengyeleket érinti, "a vírus, nem pedig az emberek ellen van". A korlátozások véget érnek húsvétig? – Ebben a pillanatban ez a kormány célja,ebben a szakaszban az egészségügyi szakértők is ezt jelölik ki. Ma ezeket a feltételezéseket fogadjuk el, de az egész világ számára új helyzetben vagyunk, ami ráadásul dinamikusan fejlődik. Hiszünk benne, és mindent megteszünk azért, hogy megvalósítsuk ezt a célt. Az, hogy miként fogunk működni az ünnepek után, az azon is fog múlni, hogyan fog terjedni a betegség és mi magunk hogyan fogunk viselkedni az ünnepekig – magyarázza a miniszter.
Lengyel sikerek a koronavírus elleni harcban
A "Gazeta Polska" hasábjain Grzegorz Wszołek beszélget Marcin Drąg professzorral – azzal a tudóssal, aki kutatócsoportjával fontos felfedetést tett a koronavírussal kapcsolatban. A kutatók megtalálták azt az enzimet, amely kulcsszerepet játszhat a veszélyes vírussal való harcban, lehetővé teszi gyors diagnosztikai tesztek, sőt, még a COVID-19 elleni gyógyszer kidolgozását is. Ráadásul Drąga professzor az egész világ kutatói számára ingyenesen közzétette kutatási eredményeit. – Ha az enzimet úgy kezeljük, mint egy várat, akkor elkészítettük a kulcsot. Először is, az eredményünk nagyon fontos lépés a diagnosztikai tesztek előállításához. Másodszor, ezek a a kutatások szükségesek annak kimutatásához, hogy az enzim orvosi szemszögből nagyon lényeges elem. Harmadszor, az enzim felfedezésének köszönhetően keresni és tesztelni lehet a megfelelő gyógyszereket. Tudjuk, hogy ha leállítjuk az enzim működését, az a vírus halálát okozza. Száz százalékig bizonyos, hogy ennek az enzimnek kulcsszerepe van a SARS-CoV2 vírus túlélésében – magyarázza a professzor a „GP” interjújában.
A hetilap közöl egy beszélgetést Jan Krzysztof Ardanowski mezőgazdasági miniszterrel arról, miként áll az EU a járvány kérdéséhez. – Az Európai Unió eddigi, a koronavírus kérdésében hozott intézkedései eredménytelenek. Az intézkedések megkésettek és nem adekvátak, nem felelnek meg a helyzetnek. A járvány rávilágított a reakciók és a bürokrácia lassúságára. Most gyors és határozott döntésekre van szükség – magyarázza a politikus az interjúban. Amint azt Ardanowski hozzáteszi, most első helyen áll a járvánnyal való harc, az emberek egészségéért és életéért való harc.
– A mezőgazdaságban most egy viszonylag nyugodt időszakban vagyunk. Ezért valamivel több időnk van a megfelelő reakciókra – az elkerülhetetlen reakciókra, mert a probléma a mezőgazdaság minden dolgozóját érinteni fogja – hangsúlyozza Ardanowski, biztosítva az olvasókat az újságíróval folytatott beszélgetésben, hogy a lengyel gazdálkodók kemény munkájának köszönhetően biztosított az élelmiszerellátás Lengyelországban.
„Do Rzeczy”: A hit ereje a járvány idején
A „Do Rzeczy” hetilap vezércikke azt elemzi, milyen az egyház reakciója a jelenlegi járványra. "A szemünk előtt zajlik, hogy az első, teljes mértékben "zsinati pápa" alatt (Ferenc pápa lelki és szellemi fomációja, ellentétben két elődjével, még nem kapcsolódott a II. Vatikáni zsinat előtti időkhöz), eltékozolja a Gondviselés által nyújtott újabb lehetőséget, amit az "évezred prímása" (Stefan Wyszyński bíboros– a szerk.) "az egyháznak a halandó létben való megtestesülésének", vagy "az evangélium hirdetésének" nevezett.
– írja Grzegorz Kucharczyk. "Evangelizáció helyett az aktuális intellektuális divatok, vagy az állami szervek igényeihez való igazodást látjuk" – hangsúlyozza az újságíró, és hozzáteszi: " Wyszyński bíboros beszélt
>> az egyháznak a halandó létben való megtestesüléséről<< azért, hogy még jobban átjárja Isten lelke. A járvány idején nem annyira a megtestesülést látjuk, mint inkább sok részegyház semmivé foszlását >>az állam logikájában<< ( M. Eleganti püspök), az alázatos főhajtásban a >> higiénia diktatúrája előtt<< ( A. Schneider püspök). Bizonyára sok püspök, aki ily módon az állami hivatalnokok szerepére korlátozta magát, nem vette észre, hogy tagadja a zsinat utáni oly erősen hangsúlyozott elvet >>az állam és az egyház autonómiáját<<”.
Néhány oldallal később Agnieszka Niewińska ír az egyház on-line működéséről. "A szentmisék közvetítése, a nagyböjti elmélkedések, közös rózsafüzér élőben és az interneten. A katolikusoknak, akiknek a járvánnyal kapcsolatos korlátozások lehetetlenné tették a templomok látogatását, a világhálóra kellett költözniük" –
számol be az újságírónő. "Mit mond a katolikusokról, hogy oly tömegesen követik a közvetítéseket vagy a lelkigyakorlatokat a világhálón? – Ha a vallásgyakorlás csak a korábban átélt formák megszokásából következne, akkor annak el kéne tűnnie. De nem tűnik el – értékeli a Varsó-Praga egyházkerület segédpüspöke Marek Solarczyk. – Természetesen a szentmise közvetítése nem ugyanaz, mintha a templomban veszünk részt a szertartáson. De meggyőződésem, hogy amikor véget ér ez a krízis, a hívek nem maradnak meg a közvetítések mellett, és visszatérnek a templomokba. Erősebben fogunk kikerülni ebből a helyzetből" – olvassuk.
A "Készen állunk egy új világra?" című cikkben Rafał Ziemkiewicz a koronavírus járvány által hozott változásokról ír. "Ez a krízis megváltoztatja az erőviszonyokat a világon. Lengyelországnak kell, hogy elképzelése legyen arról, hogyan használja ezt ki" – elemzi a publicista. "A por végül leülepszik. Néhány hét, néhány hónap, két év múlva – a tudósok jóslatai drasztikus mértékben eltérnek itt egymástól, de ennek nincs különösebb jelentősége. A járvány megszedi az áldozatait, bár minél kevesebb lenne, megjelennek majd a hatékony gyógyszerek és oltások, a világ, a gazdaság, a politika a lehető leggyorsabban elkezd visszatérni... Épp ez az – ez rossz megfogalmazás, amely azt sugallja, hogy a világ a régi kerékvágásba tér vissza, és >>újra úgy lesz, ahogy volt<<. Nem lesz. Mert a járvány számos, már bizonyos ideje rejtetten működő, a világot megváltoztató folyamatra tevődött rá, amelyek ennek köszönhetően felgyorsultak.” – magyarázza Ziemkiewicz, és hozzáteszi: "Mindeközben mi harminc éve úgy érezzük, hogy gondtalanul fel lettünk mentve a az alól, hogy komolyan gondolkodjunk a világról, és arról, hogy milyen helyet foglaljon el benne Lengyelország. Megelégedtünk az egyszerű jelszavakkal: végrehajtjuk a reformokat, csatlakozunk Európához, éljünk úgy, mint nyugaton. Most, amikor – kopogjuk le – Lengyelország, minden hiányossága ellenére jobban kezeli a járványt, mint az Európai Unió nagy országai, és maga az Unió a veszélyhelyzetben tétlennek és feleslegesnek bizonyult, az eddigi, a jövőre vonatkozó kérdésekre adott univerzális válasz távolról sem elegendő.
A járvány arcai
Szintén a koronavírus járvánnyal kapcsolatos változásokról ír Jakub Mielnik a "Wprost" hetilap hasábjain.
„Az amatőr látnoknak eljött az idejük. Minél inkább szűklátókörűek, annál bátrabban hirdetik víziójukat arról, hogy mindennek vége, gond nélkül keverik össze a tényeket és mítoszokat saját, leggyakrabban hamis megérzéseikkel. De ahelyett, hogy a hisztériásokat hallgatnánk, nézzük meg figyelmesebben, mit tesznek a harcedzett zsonglőrök, akik megengedhetnek maguknak néhány hónap járványt. Az ő reakcióik egyáltalán nem érzelmesek. Sőt, túlzottan nem is koncentrálnak a vírusra. Nem feledkezve el a járvány gazdasági és társadalmi költségeiről, mindent megtesznek, hogy azokat minimalizálják. Mindenekelőtt azonban saját régi – úgy tűnik – a járvány előtti régmúlt időből való játékukat játsszák. – magyarázza az újságíró, és példákat hoz az ügyes nemzetközi játékosok tevékenységére. "Kína és Oroszország egyértelműen a stratégiai terveiket valósítják meg. Az előbbi annál is arcátlanabbul lép fel, mivel ő maga a felelős a járvány kirobbanásáért. Peking még január közepén is félrevezette a WHO-t, miszerint a COVID-19 nem terjed emberről emberre, annak ellenére, hogy a kínai egészségügy még tavaly novemberben abbahagyta a vírus tanulmányozást és megsemmisítették az ezzel kapcsolatos dokumentációt. Decemberben már felgyorsult a vírus terjedése, de az erre figyelmeztető orvosokat hallgatásra kötelezték. Maga Hszi Csin-ping népköztársasági elnök is várt a karantén bevezetésével Kínában addig, amíg nem jutottak el fertőzöttek Thaiföldre, Dél-Koreába és Amerikába" – olvassuk.
Eközben Agata Jankowska a "Wprost" hasábjain az internet áldásairól ír, ami a járvány és karantén idején
nagyon sok család megmentője lett. – Ez az első pillanat a történelemben, hogy a modern technológiák a hétköznapi élet társai lettek. Az internet segítségünkre sietett ebben a nehéz helyzetben, visszautasíthatatlan ajánlatot tett, mi pedig feltétel nélkül az otthonunka fogadtuk. Úgy tűnik innen nincs visszaút. – magyarázza az újságírónővel folytatott beszélgetésben az internethasználat kutatásával foglalkozó Jakub Kuś.
– Kapcsolatot akarunk tartani a barátainkkal, ismerőseinkkel A digitális pesszimisták aggodalmai ellenére képesek vagyunk okosan kihasználni az új technológiákat a válság idején. Azt gondolom, hogy ez a sokkterápia csak hasznunkra válik – teszi hozzá Kuś és biztosít róla: "Azt gondolom, a koronavírus járvány elmúltával a kávéházak, pubok és éttermek úgy megtelnek,mint eddig soha. Hiszen az utóbbi évtizedekben nem történt ilyen. Az emberek vágynak a társaságra. Meg lehet beszélni egy on-line találkozót, de annak sohasem lesz olyan varázsa, mint a személyes beszélgetésnek".
„