Az egyik legnagyobb közvéleménykutató, a CBOS nemrég tette közzé idei legfrisebb kutatását, amely a lengyelek más népek iránti attitűdjét vizsgálta. A kutatás szerint a legnagyobb szimpátiával a csehek és a szlovákok iránt viseltetnek a lengyelek, a legnagyobb távolságot pedig az araboktól és a cigányoktól szeretnék tartani. Magyarország az ötödik helyen áll a listán.
A kutatás rámutat, hogy a tavalyi évhez képest csökkent a németek, litvánok és kínaiak elutasítottsága is. Sokan kedvelik a az olaszokat, az amerikaiakat is, azonban a megkérdezettek mindössze egyharmada viszonyul pozitívan a németekhez, ukránokhoz, fehéroroszokhoz és a zsidókhoz. Az elutasítás mértéke nagyobb az elfogadásnál az oroszokat és a törököket illetően. A válaszadók fele inkább elutasító a romákkal és arabokkal szemben, szimpátiáról, pedig kevesen számoltak be e két náció iránt. Az elmúlt harminc év azt a tendenciát mutatja, hogy a kevésbé szeretett népek iránti attitűd némileg javult, ugyanakkor a nagy szimpátiával övezett nemzetek iránti érzelmek kissé kihűltek.
A szimpátialistát két szomszéd nép, a csehek és a szlovákok vezetik, akikhez a megkérdezettek több mint fele pozitívan viszonyul. A mezőny élén állnak az olaszok, az amerikaiak, az angolok és a magyarok 51-48 %. E népekkel szemben csak kevesen éreznek ellenszenvet, mintegy 10-13 százalékban.
A válaszadók mintegy kétharmada barátságosan viszonyul a görögökhöz (43%), svédekhez (41%) az osztrákokhoz és japánokhoz (40%), franciákhoz (38%) és litvánokhoz (37%) Ezen nemzetekhez határozottan kevesebb negatív érzelmet kapcsolnak mint pozitívat. (15-17%-os elutasításról számolnak be)
A CBOS közleménye szerint a megkérdezettek kb. egyharmada kedvezően nyilatkozik a németekről (36%), ukránokról (35%), kínaiakról (32%), fehéroroszokról (31%), szerbekről (30%), vietnámiakról(30%) és zsidókról(30%). Ezekhez a nemzetekhez még mindig többen viszonyulnak pozitívan, mint negatívan, igaz, az ukránok esetében ez a többség igen kicsi.(35 illetve 33%), a zsidók esetében pedig a barátság és az ellenérzés mértéke megegyezik (30%).
A kutatásból kiderül ,hogy a többi nemzet irányában az elutasítás nagyobb mint a barátság. Körülbelül minden negyedik megkérdezett számolt be az oroszok (26%) és a törökök (23%) iránti szimpátiáról, ugyanakkor sokkal többen elutasítóak velük szemben (42, ill. 37%). A megkérdezettek kb. fele elutasító a cigányokkal (46%) és az arabokkal szemben (55% ), míg csak töredékük jelzett szimpátiát irántuk (20, ill. 15%).
A jelentés kiemeli, hogy míg a tavalyi évben nagyfokú javulást tapasztaltak a kutatásban szereplő nemzetek többségét illetően, az idei évben nincsenek ilyen nagyszabású változások. Ennek ellenére az utóbbi évben tapasztalható világos javulás a cigányok, arabok és ukránok tekintetében, elsősorban az ellenszenv jelentős csökkenése (11, 10 és 8 százalékpont), és a szimpátia halvány emelkedése (3,2 és 4 százalékpont) miatt. A magyarok és az olaszok iránti pozitív érzelmek tavaly magas ugrást mutattak, ebben az évben azonban kisebb csökkenés érzékelhető (5 és 4%).
A kutatás beszámol arról is, hogy 2019-hez képest csökkent a németek elutasítása (5 százalékponttal) csakúgy mint a litvánoké (4 pont) és a kínaiaké (4 pont), míg a barátság nem változott.
A prezentáció kitér arra is, hogy az immár három évtizede végzett kutatásokat elemezve tetten érhető tendencia hogy egységesül a más nemzetek iránti attitűd. A korábban nem kedvelt nációk (németek, ukránok, zsidók) iránti attitűd javult, ugyanakkor a nagy szimpátiával társított nemzetek ázsiója fokozatosan csökken.
A kutatást közvetlen megkérdezéses (face to face) interjúk formájában végezték számítógépes támogatással (CAPI) 2020. január 9-16-án, Lengyelország lakosaiból véletlenszerűen kiválasztott, 1016 fős reprezentatív mintán.