Heti lapszemle a Visztula partjáról
Bár a lengyel újságokat és a hírszolgáltatásokat a koronavírusról szóló nyugtalanító tudósítások uralják, pozitív tartalmakat is találni bennük. Az új fertőzésekről és a kormánynak a közelgő gazdasági válsággal szembeni intézkedéseiről szóló hírek mellett találunk anyagokat a mindenki számára ingyen hozzáférhető on-line kultúráról vagy éppen arról a segítségről, amelyet a járvány idején a szomszédok és hozzátartozók nyújtanak egymásnak. Lássuk hát, mit találunk a lapokban!
Politika és nem csak
A „Rzeczpospolita” napilap a legfrissebb számát azzal a tudósítással nyitja, hogy milyen nehéz helyzetben vannak a járvány idején a terhes nők. „A jövendő édesanyák a nőgyógyászati rendelők zárt ajtajába ütköznek. Nem kapnak iránymutatást, hová fordulhatnának” – kongatja a vészharangot Karolina Kowalska az újság hasábjain. Honnan erednek ezek a problémák? Az orvosok maguk is félnek a koronavírussal történő megfertőződéstől, vagy hiányt szenvednek a személyes védelmüket szolgáló eszközökből. „Az Egészségügyi Minisztérium föl van háborodva azon, hogy a nőgyógyászok bezárják rendelőiket, »főleg, hogy a páciensek ilyen szűk és különleges csoportja áll a gondozásuk alatt«” – olvassuk. – Ha ez történik (hogy a páciens nem tudja elérni kezelőorvosát – a szerk.), kérem, hogy a betegek hívják fel a Nemzeti Egészségügyi Alap tájékoztató vonalát, amely ahhoz a legközelebbi rendelőhöz irányítja őket, amelynek szerződése van az Alappal – nyugtatja meg az olvasókat Wojciech Andrusiewicz, az Egészségügyi Minisztérium szóvivője a „Rzeczpospolitával” folytatott beszélgetésben.
Ugyanennek a napilapnak a hasábjain Michał Kolanko a „ketyegő választási óráról” ír. A publicista ugyanis emlékeztet arra, hogy a kormányzótábornak egyre kevesebb ideje van, hogy döntést hozzon az elnökválasztás esetleges elhalasztásáról. Az Egyesült Jobboldal politikusainak hivatalos álláspontja tíz-egynéhány napja változatlan, és fenntartják az irányt a május 10-ei választás megrendezéséhez – írja Kolanko. De vajon ez megváltozhat? Van néhány gond a májusi elnökválasztás megszervezésével, egyebek között a választási bizottsági tagok jelölésével, mert közöttük gyakran sok az idős ember, akik járvány idején nem akarnak kimozdulni otthonról, és nem is lenne szabad nekik. Kolano azt is megemlíti, ha meg is rendeznék az elnökválasztást, a Legfelső Bíróság érvényteleníthetné „akár a szavazóurnákhoz való nem egyenlő hozzáférés vagy a nem mindenki számára egyenlő aláírásgyűjtési folyamat miatt”. „Vajon ez felpuhítja a hatalmon lévő tábor álláspontját? Semmi nem utal erre, a PiS pedig nem változtatta meg retorikáját a májusi elnökválasztás ügyében” – fejezi be beszámolóját az újságíró.
Néhány oldallal arrébb Jędrzej Bielecki arról ír, hogy a járvánnyal összefüggő válság hogyan befolyásolta az Európai Unió államai közötti együttműködést. „Schengen, versenyegyenlőség, költségvetési korlátok, strukturális alapok – a vírus egymás után robbantja fel az integráció pilléreit” – sorolja az újságíró. „Ha az Unió most nem emelkedik a feladat magaslatára, hitelessége a polgárok szemében pótolhatatlanná válhat – figyelmeztetett a múlt héten Felipe Gonzalez, a legkiemelkedőbb spanyol miniszterelnök a diktatúra megdöntése óta, akinek az ellenállása nélkül nem vezették volna be évekkel ezelőtt, hogy az Unió gazdagabb országai segítik a szegényebbeket, köztük Lengyelországot” – olvassuk az újság hasábjain. Bielecki a továbbiakban leírja, hogy az uniós intézmények nem képesek egységes stratégiát kialakítani a járvány elleni küzdelemben – a határok lezárásának kérdésétől kezdve olyan alapvető dologig, mint az orvosi készülékek, a maszkok és a kesztyűk elosztása. „Mindez néhány szakértőben kérdéseket ébreszt az Unió jövőjére vonatkozóan. – Brüsszelt nagyon meggyengítette a 2008-as pénzügyi válság, a 2015-ös migrációs válság és az idei brexit. A közösség ezt azonban túlélte. De vajon túléli a koronavírust? Ebben nem lehetünk biztosak – véli Dalibor Rohac az American Enterprise Institute-tól (AEI)” – számol be az újságíró.
A „Dziennik Gazeta Prawna” („DGP”) legfrissebb számának elején a „válság elleni pajzsról” tájékoztat, vagyis arról az intézkedéscsomagról, amelyet Mateusz Morawiecki miniszterelnök kormánya Andrzej Duda elnökkel konzultálva a vállalkozó számára készít elő. A „Pajzs” azokat hivatott támogatni, akik a legtöbbet veszítenek a koronavírus-járvány okozta válságon: egyebek között a mikrovállalkozásokat és a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat.
Az újságírók kifejtik, hogy a Társadalmi Párbeszéd Tanácsával folytatott konzultációk és a törvényjavaslat kormány által történő jóváhagyása után, a hét második felében a csomag parlamenti tárgyalásra kerül. „Ott nagy vitát fog kiváltani. El kell dönteni például, vajon a munkaadónak fenn kell-e tartania a foglalkoztatottságot, hogy igénybe vehesse a bérkiegészítéseket. A kormány előre látja, hogy a szakszervezetek blokkolni fogják azokat a megoldásokat, amelyek hozzájárulnak a munkanélküliség növekedéséhez. A cégek azonban – az elbocsátások hiányának feltétele mellett – nem lesznek képesek igénybe venni az állam segítségét. A következő gyúlékony pont a munkaadóknak az az ötlete, hogy határozott időre függesszék fel a vasárnapi boltzárat. (...) A kormány megengedhetőnek tartja a kereskedelem időszakos helyreállítását, de ezt nem foglalta bele a különleges törvénybe. Mert ezt ellenezhetik azok a szakszervezetek, amelyek nyomására a jelenleg érvényes jogszabályokat elfogadták” – olvassuk a „DGP” hasábjain.
És mi kerül a „válság elleni pajzs” csomagjába? Bár a csomagot hivatalos formában még nem hozták nyilvánosságra, már elhangzottak bizonyos nyilatkozatok. A kormány egyebek között 2080 złoty összegű segélyt akar kifizetni a legkisebb vállalkozóknak és a megbízási szerződés alapján foglalkoztatottaknak. Azoknak a támogatásáról van szó, akik a járvány miatt elvesztették jövedelemforrásukat. Egy másik ötlet, hogy három hónapig függesszék fel a tb-járulékok befizetését, valamint a Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal javaslata, hogy halasszák el a fogyasztási és jelzálogkölcsönök törlesztését. A csomag végleges formája március végén válik ismertté.
A „Do Rzeczy” az empátiavizsgáról
A „Do Rzeczy” jobboldali hetilap legújabb számában lélekerősítő írást találunk arról, hogyan lehet segíteni járvány idején. „Bevásárlás az időseknek, maszkok az orvosoknak, gyűjtés hajléktalanoknak szánt csomagokra és terembérleti díj tánciskolának. Szemtől szemben a járvánnyal a lengyelek mások segítségére sietnek” – írja Agnieszka Niewińska. „Még csak tíz-egynéhány koronavírussal fertőzöttünk volt, amikor Radosław Puśko białystoki lakos, a Városi Mozgalmak Kongresszusához kötődő aktivista a háztömbjének ajtajára egy lapot függesztett ki azzal a javaslattal, hogy segít a bevásárlásokban, az orvosságok beszerzésében vagy a kutyasétáltatásban. Ezt különösen azokhoz az idősebb szomszédokhoz intézte, akiknek a járvány miatt kerülniük kellene otthonuk elhagyását” – számol be az újságírónő. „Sok vendéglátóhely, amely jelenleg nem folytathat normális tevékenysége, legfeljebb megrendeléseket fogadhat és házhoz szállíthatja az ételt, úgy döntött, hogy ingyenes étkezést biztosít az orvosoknak és az egészségügyi személyzetnek. (…) Szczecinben a Calbud építőipari cég vállalta, hogy két lélegeztető gépet vesz szczecini kórházaknak. (…) A Hármasvárosban a civil szervezetek arra mozgósítanak mindenkit, aki varrógéppel varrni tud, hogy gyártsanak maszkokat” – olvassuk.
Szintén a „Do Rzeczy” hasábjain találunk riportot azokról a lengyelekről, akik hazatérnek a nagy-britanniai emigrációból. „Többé-kevésbé három éve figyelhetjük meg, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a Lengyelországba történő hazatérés iránt. A brit statisztikák, amelyekre ugyan bizonyos hibahatárok jellemzőek, megerősítik, hogy széleskörű jelenségről van szó: az elmúlt három év során mintegy 150 ezer lengyel állampolgár hagyta el végleg Nagy-Britanniát” – mondja Lengyelország londoni nagykövete, dr. Arkady Rzegocki. A diplomata hangsúlyozza, hogy a brexittel összefüggő bizonytalanság befolyással volt a szigetországban élő lengyelek egzisztenciális terveire, ezzel párhuzamosan pedig sokan észrevették, mennyire megváltozott Lengyelország a legutóbbi évek során. – Még néhány évvel ezelőtt arra a kérdésre: „Fontolgatja-e, hogy Nagy-Britanniából hazatér Lengyelországba?” bizalmatlanság vagy egyszerűen nevetés volt a leggyakoribb válasz. Jelenleg ezek a beszélgetések már egészen máshogy festenek, gyakran halljuk: Gondolkodom rajta, csak várom, hogy a gyerek befejezze az iskolát” – fejti ki dr. Rzegocki.
A hetilapban találjuk Maciej Pieczyński írását is arról, hogyan használják fel egyes rétegek a koronavírus-járványt az Egyház elleni harcra. „A balliberális tábor kihasználja a dühöngő járványt az eszmei ellenfelei elleni támadásokra. A hívők egészségéről való gondoskodás álcája alatt az Egyházra mérnek csapást” – írja a szerző, példákat sorolva fel, amikor a politikusok és a médiumok képviselői az Egyházat és a hívőket támadják egyebek közt amiatt, hogy nincs döntés a szentmisék megtartásának felfüggesztéséről. – Megdöbbentő, hogy a leginkább azok támadják az Egyházat, akik nem tartoznak hozzá. Kívülről jönnek, és meg akarják reformálni azt az intézményt, amellyel nem azonosulnak. Ugyanakkor az Egyháznak megvan a maga meghatározott önazonossága, ha tetszik valakinek, ha nem. Senki nem kényszerít senkit arra, hogy szentmisén vegyen részt – jegyzi meg a pro-life aktivista Kaja Godek a „Do Rzeczy” hetilappal folytatott beszélgetésben.
„Sieci”: Íme a lengyel terv a járvány elleni háborúra
A „Sieci” hetilap legfrissebb számának elején interjút közöl Łukasz Szumowski egészségügyi miniszterrel. – Már soha nem lesz úgy, mint eddig. 100 év óta ez az első ilyen nagy járvány. Megmarad a tudatunkban. Megváltoznak a szokások, a viselkedések. De pontosan hogyan fog festeni az élet a koronavírus után, ma még nehéz megmondani – fejti ki a miniszter a Dorota Łosiewicz újságírónővel folytatott beszélgetésben. – Fekete forgatókönyv valósul meg Olaszországban, bizonyos mértékben már Spanyolországban is. És ilyen forgatókönyv sajnos minden országot érinthet. Nézzük Németországot. ott a megbetegedések napi növekménye több tíz százalékos. Ez mutatja, mire képes ez a vírus. A százalékok persze nem tükrözik vissza, mi is a járvány. Az idősebbek körében a halálesetek arány 10 százalék. Ez azt jelenti, hogy szüleink, nagyszüleink nagyon veszélyeztetettek, és a mi szerepünk az, hogy elszigetelésük révén gondoskodjunk róluk – hangsúlyozza a későbbiekben Szumowski, egyúttal meg is nyugtatva: „Mindent megteszünk, hogy megfékezzük a vírus terjedését. Ezt szolgálja összes eddigi tevékenységünk. Fel vagyunk azonban készülve a megbetegedések számának jelentős növekedésére. A fertőző betegeket ellátó kórházakban 10 ezer férőhely van, 10 százalékuk lélegeztető géppel ellátott ágy”.
Szintén a „Sieci” hasábjain találunk beszélgetést Andrzej Duda elnök tanácsadójával, Andrzej Zybertowicz professzorral. – Kivételes alkalmunk van arra, hogy elgondolkodjunk, mi igazán fontos a társadalmak életében. A technikai civilizáció nem hozta el azt a világot, amely felett teljes hatalmunk lenne. Nagyobb alázatot kellene tanúsítanunk, nem elfelejtve, hogy nem tudjuk, mikor jön el a nap és az óra. El kell fogadnunk, hogy Isten létének kérdésétől függetlenül az imádságra, különösen a közös imádságra való összpontosítás rendkívüli társadalmi érték – hangsúlyozza Zybertowicz professzor az interjúban, és a továbbiakban bevallja: „Évek óta követelem a »technológiai moratóriumot«, vagyis kiválasztott technológiák fejlődésének lelassítását. Nem sokkal ezelőtt ez még teljesen irreálisnak tűnt, mert ki is dönthetett volna egy ilyen radikális (hiába szükséges) lépésről. Kiderült, hogy egy ilyen apró lény, mint »valami vírus« képes egész civilizációnkat feltartóztatni. Talán ahelyett, hogy a természet következő jelére várnak, az embereknek saját maguknak kellene megszelídíteniük a társadalmi változások túlzott dinamikáját? Nem rendezzük az emberi világot a társadalmi rendszerek összetettségének csökkentése nélkül”.
A koronavírus-járvánnyal összefüggő helyzet másik aspektusát elemzi Stanisław Janecki, aki az „Eltolható választások” című írásában bemutatja, hogyan használja ki az ellenzék a közelgő elnökválasztást, hogy csapát mérjen a hatalomra és Duda elnökre. „Az ellenzék akár a demokrácia korlátozásába is beleegyezik, csakhogy elhalassza az elnökválasztás időpontját” – jelzi az újságíró.
„Az elnökválasztás időpontjának elhalasztása a koronavírus-járvánnyal folytatott küzdelem során fontosabb lett az ellenzéki jelöltek számára, mint maga a választás. A különleges megoldásokhoz hasonlóan, mint a rendkívüli állapot, vagyis kivételes állapot vagy katasztrófaállapot, amelyektől az ellenzék rendszerint óva int, mert veszélyesek a demokráciára, tehát a szabad választásokra is. Ezúttal az ellenzéki jelöltek egyenesen követelik a rendkívüli állapot bevezetését. Ez nemcsak azt jelentené, hogy május 10-ről elhalasztanák az elnökválasztást, hanem a rendkívüli állapot befejezése után egy 90 napos átmeneti időszakot is” – írja Janecki, és hozzáteszi: „Az ellenzék szemmel láthatóan úgy véli, hogy az elnökválasztás kitűzött időben történő megtartása számára a legkedvezőtlenebb volna, nem lehetne belőle választási előnyt faragni. És fordítva, ha a választásokat elhalasztanák, az ütőkártya volna az ellenzéki jelöltek kezében, mert az elhúzódó és halálos áldozatokkal, valamint nagy gazdasági és társadalmi veszteségekkel járó járványt ki lehetne használni a hivatalban lévő elnökkel (és kormánnyal) szemben. Ezen kívül elfakulna az a benyomás, hogy az első fázisban a kormányon lévők és az elnök igen jól boldogultak. Ez a választási stratégia (az erkölcs félretéve) feltételezi, hogy a járványnak nagyon súlyos következményei lesznek, a kormányon lévőket úgy lehet beállítani, mint akik ezekért következményekért felelősek, felkészületlenek és erőtlenek, vagyis az ellenzék és a jelöltjei nyernek ezen”.
„Gazeta Polska”: Mi van a koronavírus elleni oltással?
A „Gazeta Polska” hetilap ugyanakkor a koronavírus elleni oltást kereső cégeknek az idővel folytatott harcáról ír. „18-24 hónap – valószínűleg ennyit leszünk kénytelenek várni a hatékony és általánosan hozzáférhető oltóanyagra a koronavírus ellen, amely jelenleg szinte az egész földgolyóbist megbénítja. Ez túl hosszú időszak? Ha a vírus struktúrája és genomja nem volna olyan nagyon hasonló a tudósok számára ismert SARS koronavíruséhoz, az oltóanyag létrehozása még több időt venne igénybe” – magyarázza Grzegorz Wierzchołowski. „Mi a probléma lényege? Elsősorban az, hogy különféle okokból (az egyik az, hogy nehéz a koronavírusokat lombikban kitenyészteni) a SARS-ra és a MERS-re mindezidáig nem sikerült oltóanyagot kidolgozni. Pedig a SARS-járvány tíz-egynéhány évvel ezelőtt – 2002-ben és 2003-ban – szedte áldozatait, viszont a MERS-szel összefüggésben a megbetegedések számának csúcspontja 2014-2017-es időszakra esett. Szerencsére ez nem azt jelenti, hogy a tudomány teljesen tanácstalan a koronavírusokkal szemben. Még a vuhani járvány kitörése előtt a tudósoknak sikerült megalkotniuk a SARS-vírus biológiai modelljét, ez pedig nélkülözhetetlen az oltóanyag létrehozásához. Létrejöttek – különböző laboratóriumokban szerte a világon – a természetes fertőzést utánzó tesztkészítmények is. Sajnos ezek az oltóanyagok – mint az állatokon végzett kísérletek igazolják – egyelőre negatív immunológiai következményeket váltanak ki; annyira komolyakat, hogy ezeknek a készítményeknek a humán alkalmazása kizárt” – hangsúlyozza az újságíró, hozzátéve, hogy a Covid-19-et megelőző hatékony oltóanyag kidolgozása párhuzamosan a világ különböző részein folyik.
Szintén a „Gazeta Polskában” találjuk Antoni Rybczyński írását, aki arról számol be, hogyan fest a járvány idején a helyzet Oroszországban, amelynek egyidejűleg más gondokkal is meg kell küzdenie. „Az a gazdasági veszteség, amelyet a kínai piacon megjelenő válság (koronavírus) okoz, nem a legnagyobb gondja ma Oroszországnak. A gazdaság számára nagyobb kihívást jelent az éppen kirobbant »kőolajháború«. A kormány arról biztosít, hogy túléli a kőolaj árának esését, mert elég sok pénzt tett félre. Azzal, hogy ezzel egyidejűleg Putyin élethosszig tartó hatalmat akar magának biztosítani, és óriási szociális kiadásokat ígért” – fejti ki Rybczyński. „A kínai járvány kézzelfogható gazdasági veszteségeket is jelent. Január végén Oroszország bejelentette a vízummentes program felfüggesztését a kínai turisták számára, akiknek a beutazása 2015 óta az orosz idegenforgalom fejlődésének a legfőbb hajtóereje. Oroszország ebből kifolyólag 100 millió dollárt veszíthet, plusz 10 millió dollárt, amelyet az oroszok kínai utazásait szervező orosz utazási irodák veszíthetnek. De a legnagyobb vesztes a kereskedelem. Február 20-án Anton Sziluanov pénzügyminiszter azt mondta, hogy a koronavírus a kínai-orosz kereskedelmi forgalmat akár napi 1 milliárd rubellel (15,68 millió dollárral) is csökkentette” – írja a szerző, és hozzáteszi, hogy ezen veszteségek ellenére az állam nem csökkenti, hanem növeli a szociális kiadásokat.
„Wprost”: A betegség, amely megváltoztatja a világot
„Az erdő, a csajkában való főzés és a kullancsok helyett ott a lakás, a saját konyha és a gyerekek. De az derül ki, hogy a túlélés a karantén alatt ilyen körülmények között is művészet” – írja ugyanakkor Katarzyna Skrzydłowska-Kalukin, aki a „Wprost” hetilap hasábjain arról értekezik, hogyan lehet túlélni a karanténban a családdal. „Úgy tűnhetne, hogy vannak rosszabb szerencsétlenségek, mint az, hogy néhány hetet a kanapén töltsünk, sokunk számára azonban ez a próbatétel ideje. A kényszerlustálkodás kellemes is lehetne, ha nem fogyna el a pénz, és ez csak világjárvány jéghegyének a csúcsa. A járvány és a szórványos bevásárlás által megszakított elszigeteltség nehéz időszakában a spontán otthoni felfordulás elviselhetetlenné vált. Az a vigasztaló, hogy túl lehet élni, ha az ember helyes stratégiát választ” – győzködi az olvasót a szerző. Skrzydłowska-Kalukin a továbbiakban szakemberek tanácsait idézi: először is, fogadjuk el a kényelmetlenséget, másodszor, legyünk egymás barátai, hogy élvezhessük a hozzánk közel állókkal töltött időt. Főleg azért, ahogy néhány oldallal arrébb Paulina Socha-Jakubowska hangsúlyozza, mert a gyerekek 81 százaléka azt szeretné, ha a szüleik többet játszanának velük – derül ki abból a felmérésből, amelyet egy játékkockákat gyártó cég megbízásából készítettek, a karantén alatt pedig határozottan sokkal több időnk van.
Karol Wasilewski viszont azt foglalja össze, ki veszít, és ki nyer a koronavírus-járványon. „Egy héttel ezelőtt a gazdaság egész ágazatai álltak le. Zárva vannak a mozik, a színházak, az éttermek, az utazási irodák, a plázák, a bíróságok. De vannak olyan vállalatok is, amelyeknek a járvány a felvirágzást hozta el” – fejti ki az újságíró, és sorolja: „Nézettségi rekordokat döntenek a hírcsatornák, mert mindenki kiéhezetten várja a vírusról szóló legfrissebb tudósításokat. Megrohamozzák a szupermarketeket és a drogériákat, mert a lengyelek óriási készleteket halmoznak fel. A futárok a hétvégeken is dolgoznak. A gyógyszerészek túlóráznak, hogy minden vásárlót kiszolgáljanak. Az internetes üzletek nem győzik kiküldeni az árukat”. Milyen hatása lesz még a járványnak? „Az értékbecslők dörzsölik a tenyerüket, mert árzuhanást várnak az ingatlanok piacán. Akkor pedig mindennek az értékét újra fel kell becsülni” – súgja meg Wasilewski.
Készítette: Zofia Magdziak