_5.jpg)
A nyugtalan évkezdet után lassan belépünk a választási kampány előkészületeibe, de a lengyelek egyelőre egy pillanatra fellélegezhetnek, már ami a politikai feszültséget illeti. Lássuk hát, mi történik a Visztula mentén és miről írnak a lengyel lapok!
Politika és nem csak
A „Rzeczpospolita” napilap Emmanuel Macron francia elnök lengyelországi látogatásának szentelt cikkel nyitja a számot. A francia államfő két napot töltött Lengyelországban, ez idő alatt találkozott Andrzej Duda elnökkel, Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel és a Szenátus elnökével, az ellenzéket képviselő Tomasz Grodzkival. A „Rzeczpospolita” emlékeztet arra, hogy hat év óta ez a francia államfő első lengyelországi látogatása. „Különleges pillanatban kerül rá sor. Amikor péntek éjfélkor Nagy-Britannia elhagyta a Közösséget, országunk az ötödik legfontosabb helyre lépett elő az EU tagállamainak sorában. Párizs szempontjából fontos az is, hogy Emmanuel Macron, amióta 2017-ben elnyerte az elnöki tisztséget, nem tudta meggyőzni a németeket, hogy építsenek kis Uniót az euróövezet köré. Sem megtörni Közép-Európa egységét a migrációs és az energiapolitika terén. Párizsban erősödik a meggyőződés, hogy a PiS még hosszú ideig fog kormányozni. Vajon ez fordulatot eredményez a Lengyelország iránti francia politikában, hogy feloldják az Unióban kialakult bénultságot? Az Élizée-palotához köthető források arról győzködik a »Rzeczpospolitát«, hogy Macron azt szeretné. ha látogatása a kétoldalú viszony »megnyugvására« vezetne. Ezért a franciák már nem ragaszkodnak csökönyösen a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásához, készek elfogadnia a lengyel energetikai transzformáció időbeni elhúzását, együtt akarnak működni Lengyelországgal az új EU-költségvetés ügyében vagy az amerikai digitális nagyvállalatokra vonatkozó versenyszabályozásban, és támogatják Varsót a Putyin történelmi hazugságai ellen vívott küzdelmében” – számol be a napilap.
A „Hołownia kirakós játéka” című írásában Michał Kolanko közelebbről megvizsgálja az idei elnökválasztás egyik jelöltjének, Szymon Hołowniának a tevékenységét. „A független elnökjelölt társadalmi mozgalmat akar felépíteni, mert nincs mögötte semmilyen pártra támaszkodó hátország” – fejti ki az újságíró. „Ez annyiban fontos, amennyiben jelenleg Hołownia az egyetlen a bejelentett jelöltek közül, aki nem számíthat pártstruktúrák támogatására a jelöltséghez szükséges aláírások gyűjtése során (100 ezer aláírásra van szükség), és nulláról kell felépítenie hátországát” – hangsúlyozza a továbbiakban Kolanko. „Hołownia támogatottsága valamivel a kétszámjegyű szint alatt ingadozik. A Kantar dla Faktów TVN január 29-ei és a TVN24 január 30-ai felmérése szerint Hołownia akkor 9 százalékra számíthatott. Ez az egyik legjobb eredménye az utóbbi hetekben. Az előző kampányok tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a választók többsége csak néhány hét, sőt néhány hónap múlva kezdi figyelemmel követni a közvélemény-kutatási eredményeket” – teszi hozzá az újságíró.
A hatalommal szemben kelletlen „Gazeta Wyborcza” a hasábjain ugyanakkor „leszámol” azzal a vélekedéssel, hogy a lengyelek nem kedvelik az Uniót. „A lengyelek nemcsak támogatják országuk európai uniós tagságát, de egyenesen erősebb integrációt akarnak” – fejti ki a „Polexit? Nincs önként jelentkező. A lengyelek lelkes uniópártiak” című írás szerzője. Az újságíró a továbbiakban elemzi azt a tavalyi esztendő közepén készült felmérést, amelyet a médiumok egy része az EU-integrációtól való idegenkedés megnyilvánulásaként értelmezett. „Tiszta ostobaság. A lengyelek továbbra is erősen támogatják az EU-tagságot, az Unió nagy bizalmat élvez körükben és pozitív képzetekkel társul, sőt, a többség az EU keretein belüli erősebb integráció mellett száll síkra” – hangsúlyozza Andrzej Machowski, részletesen ismertetve az említett felmérést.
A „Dziennik Gazeta Prawna” napilap első oldalán Krzysztof Śmietana elemzi Lengyelország biztonságát a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Az újságíró kifejti, bár a lengyel légitársaság felfüggesztette kínai járatait, Lengyelországba továbbra is érkeznek a kínai fuvarozók. „A koronavírus miatt a LOT más fuvarozók példáját követve felfüggesztette kínai járatait. Varsóba viszont hetente háromszor repül az Air China. Az utasoknak csak egy kapcsolattartó kérdőívet kell kitölteniük, amelyet átadnak az egészségügyi szolgálatnak. Senki nem vizsgálja meg őket. A repülőtérnek nincsenek infravörös távhőmérői. A Lengyel Államvasutak szállítmányozási részlegében (PKP Cargo) viszont, amely a kínai konténerek ide szállításáról gondoskodik, normálisan folyik a fuvarozás. A társaság elnöke, Czesław Warsewicz a Dziennik Gazeta Prawna napilappal folytatott beszélgetésben arra számít, hogy nem lesz veszteség” – számol be Śmietana.
Néhány oldallal arrébb Małgorzata Kryszkiewicz és Grzegorz Osiecki leírja, mi volt az eredménye az igazságügyi változásokról szóló megállapodásnak szentelt kerekasztal múlt heti tanácskozásainak. „A pénteki tanácskozás (...) biztonsági szelep. De egyelőre senki nem szándékozik igénybe venni” – fejtik ki az újságírók. „A beszélgetések és a reális kompromisszumok helyett a bíróságokról szóló vitában politikailag kifizetődő, ha valaki héja álláspontot foglal el. Maga Andrzej Duda elnök hisz abban, hogy ez kedvezni fog neki a kampányban (az idei elnökválasztási kampányban – a szerk.). Hasonlóan az ellenzékhez, amely meg van győződve arról, hogy a nézeteltérés az ő jelöltjét fogja erősíteni. Az államfő nézete lengyelországi utazásainak az eredménye, amelyek során felvetődik a bíróságok kérdése. A PiS kemény vonalának jelképe az igazságügyi miniszter. Ez már a sorban a következő olyan választási kampány, amelyben a Zbigniew Ziobro által felvetett kérdések a nézeteltérések középpontjában állnak” – írja a továbbiakban Kryszkiewicz és Osiecki.
Szintén a „Dziennik Gazeta Prawna” hasábjain Michał Potocki a lengyel-ukrán határon mutatkozó gondokról ír. „A politikusok arra vonatkozó ígéretei, hogy kiépítik az infrastruktúrát a lengyel-ukrán határátkelőkön, a valóságban beváltatlanok maradtak” – hangsúlyozza az újságíró, és a továbbiakban kifejti: „Az 535 km hosszú lengyel-ukrán határ az EU legforgalmasabb külső szárazföldi határa. 2019-ben 21,7 millió alkalommal lépték át. Az utazóknak csak nyolc közúti határátkelő áll a rendelkezésére, bár a schengeni övezethez való csatlakozás előtt a lengyel-szlovák határon (541 km) 52 volt. Előfordul, hogy tíz-egynéhány órát kell várakozni a határátlépéshez. Az infrastruktúra kiépítése döcögve halad, a politikusok ígéreteihez pedig nem társul pénz”.
„Sieci”: Nagy változások a lengyel hadseregben
A „Sieci” hetilapban Jacek Karnowski beszélget Mariusz Błaszczak nemzetvédelmi miniszterrel a lengyel hadsereg korszerűsítéséről. Emlékeztetőül: Lengyelország a múlt héten írt alá szerződést amerikai F-35-ös vadászgépek beszerzéséről. A repülőgépek néhány év alatt jutnak el hazánkba. – Ez valóban történelmi pillanat. Történelmünk során a lengyel hadseregnek soha sem volt ilyen korszerű felszerelése. Ezek a repülőgépek több szinttel megemelik légierőnk harci képességeit. De az F-35-ös sajátságos parancsnoki központ is, megvan a képessége az F-16-os gépekkel, a Patriot rendszerrel, a Himars rakétákkal való együttműködésre is. Sokkal több, mint maga a többfunkciós repülőgép – fejti ki az interjúban a Nemzetvédelmi Minisztérium vezetője. – Ragyogó technikusaink és ragyogó pilótáink vannak, akiket külföldön is nagyra értékelnek. A szerződés előirányozza a pilóták képzését és az összes gyakorlatot is. Az első repülőgépet 2024-ben kapjuk meg. Van tehát néhány évünk, és ki is használjuk őket. Természetesen azzal a feltétellel, hogy a hatalomba nem tér vissza a PO és a PSL (a 2015-ig kormányon lévő Polgári Platform és a Lengyel Néppárt – a szerk.), vagyis azok a pártok, amelyek lőtereket és katonai egységeket számoltak fel. Például az ő idejükben, 2011-ben, feloszlatták a Tadeusz Kościuszko 1. Varsói Gépesített Hadosztályt, amelynek a Visztulától keletre volt a műveleti területe. Lehet, hogy arra számítottak, a szavak erejével győzik meg Vlagyimir Putyint, hogy tegyen le agresszív szándékairól? Három év múlva kiderült, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Mi most újjáépítjük ezt az elpusztított képességet. Nincs 1. Hadosztály, amelyet a PO–PSL-kormány felszámolt, van viszont az általunk létrehozott 18. Gépesített Hadosztály, Siedlcében lévő parancsnoksággal, amely Lengyelország keleti felének biztonságáért felel – hangsúlyozza a továbbiakban Błaszczak.
Szintén a „Sieci” hasábjain Marcin Warchoł, az igazságügyi miniszter helyettese és a PiS parlamenti képviselője fűz kommentárt az igazságszolgáltatásban végbement változásokkal kapcsolatos, már említett éles vitához. – Az út felénél járunk, a reform tart, majd a befejezése után lehet bennünket értékelni – hangsúlyozza a politikus, és hozzáteszi, hogy a PiS által javasolt változtatások egy része tisztán szervezési jellegű: „Meglehetősen sok eszközt adtunk a bírák kezébe, amelyeknek köszönhetően gyorsan le lehet rövidíteni a pereket – nem kell 300 tanút meghallgatni, nem kell több száz oldal aktát felolvasni, nem lehet akármilyen ürüggyel hatályon kívül helyezni az alsóbb fokú ítéletet, nem kell felolvasni az egész terjedelmes ítéletet. Ezek konkrét változások, és egyáltalán nem politikai jellegűek – több mint 100 olyan változás a büntető eljárási törvényben, amelyet az egyszerű bírók nagyra értékelnek. Mert számukra a lényeg a munka minősége, az igazságos ítélet, amelyre nem kell éveket várni. Hasonlóképpen tehermentesítettük a bírákat a csődeljárásokban, kötelességeiket a szerkezet-átalakító tanácsadókra ruháztuk át”.
A miniszterhelyettes azt is kifejti az interjúban, hogy a hatóságok tevékenységét nem az összes bíró ellenzi, csak egy „kicsi, de hangos és befolyásos” csoport. – Gyakran beszélgetek az első vonalban dolgozó bírákkal a kerületi vagy körzeti bíróságokról; ha van is észrevételük a rendszert érintő változásokról, elégedettek azokkal a változásokkal, amelyek közvetlenül megkönnyítik a munkájukat. Egy bizonyos bírónő egyenesen kijelentette nekem, hogy az új büntetőjogi eljárás bürokráciamentessé tette a bíróságokat – biztosítja olvasóit a politikus.
Wojciech Cejrowski Lengyelországról a „Do Rzeczy” számára
A bírósági reformról és a bírák fegyelmezésének módosításáról is beszélt a jobboldali „Do Rzeczy” hetilapban Wojciech Cejrowski utazó. – A bíráknak valaki előtt felelniük kell tetteikért és mulasztásaikért. Nemcsak más bírák előtt, hanem a többi hatalmi ág előtt is. Három hatalmi ág van: a törvényhozói hatalom, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatási hatalom. A harmadik büntetlen, mert csak maga előtt felel. Ez nem jó. A bíráknak nem kellene saját ügyükben bíráskodniuk. Valaki másnak kellene őket elbocsátania és foglalkoztatnia. A bírák többségét a helyi közösségeknek kellene megválasztaniuk, a többieket az elnök nevezné ki a parlament jóváhagyásával vagy a nélkül – így jobb volna – fejti ki Cejrowski az újsággal folytatott beszélgetés során. Cejrowski szintén a „Do Rzeczy” hasábjain kommentárt fűz a Moszkva és Varsó közötti viszonyban tapasztalható növekvő feszültséghez. – Ha Lengyelország nem veszi komolyan Putyin rágalmazásait, az nem jó. Oroszország sokkal nagyobb játékos, mint Lengyelország, erősebb, fontosabb a nemzetközi színtéren. Oroszország hangjával számolnak, Lengyelországéval kevésbé vagy egyáltalán nem – hangsúlyozza az utazó a Maciej Pieczyńskivel folytatott beszélgetésben. – Kérem, mutassanak nekem egy férfit a lengyel politikában. Egyetlen Reagant, Trumpot, Margaret Thatchert, egyetlen Bismarckot, Churchillt, Piłsudskit. Nincs. Oroszországban pedig ott van Putyin – nagyon erős. Izraelben ott van Netanjahu – erős, ügyes, és senkitől sem fél. Németországban ott van Merkel, aki a gyalogokat mozgatja az európai sakktáblán. Lengyelországnak pedig nincs egyetlen erős alakja sem, nincs semmilyen lengyel nemzetközi doktrína, nincs senkink, aki valamilyen célokat tűzne ki és maga mögött tudhatná a Nemzetet. Gyenge gyalogokkal teli sakktábla vagyunk. És ezért nem vagyunk számottevő játékos – teszi hozzá Cejrowski.
A „Gazeta Polska” az LGBT-ideológiáról
A „Gazeta Polska” hetilap ugyanakkor a szólásszabadság határairól tájékoztat, amelyet Lengyelországban egyre gyakrabban az LGBT-ideológia szab meg. „Ewa Budzyńska professzor, családszociológus, a Sziléziai Egyetem tanára diákok támadásának célpontjává vált, akik homofóbiát és intoleranciát vetettek a szemére. A vádaskodások az után hangzottak el, hogy előadásában a keresztény családról szólva magzatok helyett meg nem született gyermekekről beszélt. Ügye egész Lengyelországot felháborította” – írja a hetilap. „A diákok feljelentést írtak róla, intoleranciát és »a radikális katolicizmus népszerűsítését« vetve a szemére. »A szemináriumokon és az előadásokon Budzyńska professzor asszony a nem heteronormatív személyekről beszélt megbélyegezve őket, és hangsúlyozta, hogy a normális család mindig egy férfiból és egy nőből áll. Felháborít bennünket ez a magatartás. Nem egyezünk bele semmilyen megkülönböztetésbe. Csoportunkban vannak nem heteronormatív személyek, akiket erősen megbántott az előállt helyzet« – panaszkodtak a diákok” – írja Jacek Lizinkiewicz. Budzyńska professzor asszony ügyével jelenleg az egyetem fegyelmi szóvivője foglalkozik, aki a tanárnőt egyebek között azzal vádolja, hogy másokra kényszeríti értékítéletet magában foglaló világnézetét, és vallási szempontból diszkriminál, amikor bírálja a nők egzisztenciális választását egyebek közt a terhesség megszakítására vonatkozóan – számol be az ügyről a továbbiakban az újságíró.
A „Newsweek” az ellenzékről
A „Newsweek” hetilap új számában viszont az ellenzék új vezéréről, Borys Budkáról olvashatunk. A politikust nemrég választották meg a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform vezetőjévé, és számos kihívás áll előtte. „A maratoni futó Borys Budka megkezdi legfontosabb vágtáját a politikában. Az elnökválasztási verseny eredménye már négy hónap múlva dönteni fog a Polgári Platform és új elnöke sorsáról” – elemzi a helyzetet a lap hasábjain Renata Grochal.
Amikor felsorolja Budka soron következő terveit, az újságírónő egyúttal elismeri, hogy még saját pártján belül sem mindenki hisz az új vezetőben. „A párton belül hallani kételyeket, vajon Budka megállja-e a helyét. Soha nem irányított pártot, frakcióvezetőként magáénak tudhat néhány botlást. Nem volt képes például ügyelni arra, hogy biztosítsa a szavazásokon való részvételt. Eddig főként jogi szakértőként ismerték. Népszerűségét a Szejm előző ciklusa során szerezte, amikor a Polgári Platform arca volt a szabad bíróságokért és a jogállamiságért vívott küzdelemben” – írja Grochal.
A „Wprost” Duda elnök terveiről
A „Wprost” hetilap hasábjain az újraválasztásáért küzdő Andrzej Duda elnök a Jog és Igazságosság kormányával való viszonyáról és a legközelebbi terveiről beszél. A politikus az újságírónak arra a kérdésére, vajon a kormánypárt néhány törvényjavaslatának megvétózása ellenére jó viszonyban maradt-e vele, így válaszolt „Amikor a kedélyek lecsillapodtak, megértették az álláspontomat (a megvétózott törvények ügyében – a szerk.), és ma egymás mellett állunk a legfontosabb állami ügyekben. Például ha a családbarát politikáról van szó, a nyugdíjkorhatár csökkentéséről, az idősek 13. nyugdíj formájában történő támogatásáról. Az Egyesült Jobboldal támogatta a szociális szolgáltató központokról szóló törvényjavaslatomat. Remélem, hogy az időseket érintő további javaslataim vagy az új onkológiai stratégia szintén megkapják a támogatást”. Az elnök szintén kedvezően nyilatkozik Mateusz Morawiecki miniszterelnökről, valamint az Elnöki Palota és a Miniszterelnöki Kancellária közötti együttműködésről. – Valóban jól feltalálja magát (Morawiecki miniszterelnök – a szerk.), ragyogóan ért a gazdasági ügyekhez. Nagyon elégedett vagyok azzal, ahogyan Lengyelország ügyeit intézi. Az utóbbi időben kiválóan alakult az együttműködésünk, amikor Lengyelországnak válaszolnia kellett Vlagyimir Putyin elnök propagandatámadására, amelynek célja történelmünk meghamisítása volt – mondta Duda elnök.
Készítette: Zofia Magdziak