%20(1)_0.jpg)
Az év fordulóján a médiumok összegezik a legutóbbi hónapok eseményeit, és előrejelzéseket készítenek, mi vár ránk 2020-ban. És már a napi- és hetilapok címoldalain is látni, hogy 2020 tele lesz választási küzdelmekkel, de a nemzetközi porondon jelentkező feszültségekkel is.
Politika és nem csak
„Igen a PiS bírósági törvényeire” – olvassuk a „Dziennik Gazeta Prawna” (DGP) első oldalán, amelyen leírják, mekkora a támogatottság mértéke azon változtatások számára, amelyeket a kormányzó Jog és Igazságosság vezet be az igazságszolgáltatásban. „A bírákat fegyelmező törvény korlátozza a bírák függetlenségét, ennek ellenére bevezetésének minimálisan több a támogatója, mint az ellenzője – ez az eredménye az IBRiS közvélemény-kutatásának, amelyet a "Dziennik Gazeta Prawna" és az RMF FM rádióállomás számára készített” – közli a „DGP”. Az újságírók elemzése arra is rámutat, hogy a lengyelek alacsonyra értékelik a bírák és a bíróságok tevékenységét, és ez valószínűleg befolyással van a PiS által 2015 óta bevezetett változások támogatottságára. A „Dziennik Gazeta Prawna” számára végzett kutatásokból az is kiderül. hogy az igazságügyi változásokat érintő vita szinte pontosan fele-fele arányban osztja meg a lengyeleket, és a változások hívei egyben a jelenlegi hatalom hívei is. A bírákra és a bíróságokra vonatkozó további törvényekkel kapcsolatos munkálatokat a Szenátus január elején tovább folytatja – emlékeztet a napilap.
A „DGP” napilapban elemzés is található a Nord Stream 2 gázvezeték építésével kapcsolatos helyzetről, mivel a vezeték átadása késedelmet szenved az Oroszországgal szemben bevezetett amerikai szankciók miatt. „Ukrajna örül a gázszállításról szóló szerződésnek. Az utolsó részletekről azoknak az amerikai szankcióknak az árnyékában állapodtak meg, amelyek blokkolták a Nord Stream 2 építését” – közli az újság. Ugyanis Łukasz Grajewski okfejtése szerint a gázvezeték átadásának késése miatt Oroszország kénytelen volt újabb szerződést aláírni Ukrajnával az Európai Unióba irányuló gázszállítások Ukrajna területén keresztül történő megvalósításáról. „A befejezetlen Nord Stream 2 miatt Kijev meghosszabbította státusát mint tranzitország, és olyan jövedelmeket biztosított a maga számára, amelyek lényegesen hozzájárulnak költségvetéséhez” – közli a lap. Kijev és Moszkva között ez ügyben folynak a tárgyalások.
A „Rzeczpospolita” napilap a címoldalára került cikkében azokra a veszélyekre figyelmeztet, amelyeket a néhány napon belül üzembe helyezendő fehéroroszországi atomerőmű jelent. „Az Osztrovechez közeli erőmű nagyobb energiafüggetlenséget ad Fehéroroszországnak (...) tiszta levegőt és nyereséget az áram exportjából. Így indokolja a 11 milliárd dolláros beruházást Aljakszandr Lukasenka elnök. Független belarusz és orosz szakértők szerint az erőműből származó áram a valóságban a fehéroroszok számára kétszer drágább lesz, mint ma” – írja Iwona Trusewicz. Miért van mégis olyan nagy jelentősége egy Kelet-Európában nyíló új erőműnek? „A legnagyobb veszélyt Belarusz és szomszédjai számára az erőmű kivitelezésének alacsony minősége jelenti. Nyolc év alatt az építkezésen több tucat baleset és incidens történt. Öt személy életét vesztette. A biztonsági rendszerek tesztelése során leégett a generátor; az első reaktortest 7 méter magasságból a betonalapra esett. Csak az után cserélték ki. hogy az aktivisták nyilvánosságra hozták és felhangosították az ügyet” – írja a „Rzeczpospolita”.
A „Do Rzeczy” az elnökökről
A hetente megjelenő jobboldali „Do Rzeczy” címlapjának témája a lengyelországi és az amerikai elnökválasztás. „Az idei szilveszter arra fogja emlékeztetni a jelenlegi elnököt, ideje, hogy elkezdjen áttülekedni az ellenjelöltek tömegén. Milyen gondokkal kell megküzdenie az elnöknek?” – kérdezi az újság hasábjain Piotr Semka a lengyelországi helyzetet elemezve. A publicista megjegyzi, hogy eltérően a 2005-ös vagy 2015-ös elnökválasztástól, az Elnöki Palotában jelenleg hivatali idejét töltő politikussal szemben a jövő évi választási futamban nem áll egyetlen erős vetélytárs. „Andrzej Duda ütőkártyája az, hogy – amint a közvélemény-kutatások mutatják – erősen ül a társadalmi szimpátia nyergében, és kampányát öt éven keresztül fáradhatatlanul folytatta” – fejti ki Semka, emlékeztetve egyúttal arra, hogy a jelenlegi elnök látszólag biztos győzelme az újraválasztásért vívott küzdelem során azonban egyáltalán nem biztos. Néhány oldallal arrébb Jacek Przybylski az amerikai elnök sorsát elemzi, aki szintén jövőre száll harcba a második ciklusért. „Donald Trumpnak nagy esélye van arra, hogy ne csak úgy kerüljön be az amerikai történelembe mint a harmadik elnök, aki ellen formálisan alkotmányos vádemelési eljárást indítottak, hanem mint az első is, aki a »demokrata párti államcsíny után« biztosította a maga számára az újraválasztást” – számol be Przybylski.
Ugyanakkor Agnieszka Niewińska a Magyarországon élő lengyel közösségről, a magyarországi Polóniáról ír, valamint arról, mi vonzza a lengyeleket a Duna mellé. „Az ottani lengyel kisebbség nem nagy, viszont igen tevékeny” – folytatja beszámolóját az újságírónő. „A kilenc évvel ezelőtti magyarországi népszámlálásból az derül ki, hogy a Duna mentén mintegy 7 ezer lengyel él. Azok többsége, akik a hetvenes és nyolcvanas években érkeztek, olyan személy, aki érzelmeket hozott magával Magyarországra. Azt mondják magukról: »a szívek Polóniája«” – írja Niewińska. A továbbiakban arról számol be, hogy a magyarországi Polónia élénk tevékenységét elősegíti az a támogatás, amelyet a magyar állam nyújt. „A Magyarországon élő lengyelek helyzete kivételes, mert a magyar állam baráti politikát folytat a kisebbségekkel szemben, és konkrét támogatást ajánl az általuk megvalósított kezdeményezésekhez” – olvassuk.
A „Sieci” a politikáról
A „Sieci” hetilap szintén a lengyelországi elnökválasztás témájába vágott bele, leírást adva Andrzej Duda egyik vetélytársáról. Szymon Hołownia tévébemondó és író jelöltsége ugyanis sok kérdést vet fel. „Szymon Hołownia kampányának szerény, sőt némiképp esetlen rajtját pontosan megtervezték. A lendületvételnek már nemsokára eljön az ideje. Nagy pénzeket fogunk látni és a többiektől eltérően kreált elnökjelöltet. Nem ez az első kísérlet arra, hogy új politikai létet építsenek fel egyetlen ember népszerűségére alapozva. De ennek nagyon komoly következményei lehetnek” – hangsúlyozza Marek Pyza és Marcin Wikło. Az újságírók fejtegetése szerint a választáson jelöltként induló Hołowniának ugyan lehet, hogy nincs esélye a győzelemre, de olyan mozgalmat hozhat létre, amely befolyásolni fogja a lengyelországi politikai helyzetet.
Szintén a „Sieci” hetilap hasábjain található interjú Piotr Gliński miniszterelnök-helyettessel, kulturális és nemzeti örökségi miniszterrel. A Dorota Łosiewicz újságírónővel folytatott beszélgetés során a politikus arról szól, mi lesz a Jog és Igazságosság „elbeszélése” a második ciklusra vonatkozóan. – Lengyelországot a történelem nagyon meggyengítette, összekaszabolta, megosztotta, és most is botrányok tépázzák. Ez sok problémának a következménye, például az elitek kiirtásának, méghozzá a lengyel történelem több szakaszában is. Ennek fináléjára a szocialista Lengyelországban került sor, ahol szintén gyilkolták őket vagy elűzték az országból – fejti ki Gliński. A miniszterelnök-helyettes beszél a kormányzó jobboldal és a liberális elitek közötti feszültségekről is. – Az ellenzék totalitárius taktikát kényszerített ki, és ehhez híveket szerzett a művészet és a kultúra területéről is, ez pedig olyan tér, ahol a negálás révén látványosan lehet megjelenni. A botrány számít, a szélsőséges érzelmek, a gyűlölet. Sajnos valaki céltudatosan azon munkálkodik, hogy Lengyelországban ilyen erősen megosszon bennünket a gyűlölet. Mert ezt később már nem lehet összeilleszteni – hangsúlyozza a politikus a hetilappal folytatott beszélgetésben.
A „Sieci” hetilapban beszélgetést is találunk a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) elnökével, Jarosław Szarek professzorral. A Michał Karnowski által készített interjúban a történész egyebek között az IPN tevékenységének egyik prioritásáról, vagyis a fiatalokkal végzett munkáról beszél. – Arról van (…) szó, hogy ne veszítsük el őket a lengyel ügy számára, hogy maradjanak hűek a lengyelek nemzedékei által teremtett kulturális örökséghez, hogy további elemeket csatoljanak hozzá, hogy képesek legyenek Lengyelországot a jövőbe vezetni, hogy képesek legyenek megbirkózni azokkal a kihívásokkal, amelyekkel valaha szembekerülnek. Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, ismerniük és érteniük kell ezt az örökséget – fejti ki Szarek professzor a Michał Karnowskival folytatott beszélgetés során. – Ha sikerül kiképeznünk néhány ezer ilyen érzékeny fiatalembert, akkor egyszer majd ők válnak a nemzet függetlenségi elitjévé. Ezért tulajdonítunk olyan nagy jelentőséget az oktatási-nevelési tevékenységnek – hangsúlyozza a történész, és az interjú lezárásaként hozzáteszi: „Ma már látjuk, hogy az ún. szalon a lengyelségünket nem védi meg. Ezt magunknak kell megtennünk, és ebbe a feladatba be kell vonnunk az egymás után következő nemzedékeket.
Lengyel ügyek a „Gazeta Polska” hasábjain
A kormány közeli „Gazeta Polska” hasábjain az új pénzügyminiszter, Tadeusz Kościński Lengyelországnak a következő évekre szóló kilátásairól beszél. Azon előrejelzésekről szólva, amelyek azt sugallják, hogy a lengyel GDP növekedése csökkenni fog, Kościński megnyugtatja az olvasókat. – Az európai országok többsége csak álmodik arról, hogy olyan »alacsony« növekedést érjen el, mint amilyet nekünk prognosztizálnak. Láttam GDP-előrejelzéseket, amelyek azt sugallják, hogy 2020-ban növekedésünk némileg alacsonyabb lesz, mint ebben az évben (az idei 4,2 százalék helyett mintegy 3,7 százalék). Olyan jelzések érkeznek ugyanis, hogy Németország, ha kis mértékben is, de pluszba kerül. Mi szintén találunk új piacokat, tehát az exportunk folyamatosan nő. Ezzel együtt a beruházások is növekedni fognak. Ez ösztönzőleg hat az egész lengyel gazdaság növekedésére. Tehát optimista vagyok – fejti ki a pénzügyminiszter az Adrian Stankowski és Maciej Pawlak újságírókkal folytatott beszélgetés során. – Úgy vélem, hogy a lengyel gazdaság erős, mert az utóbbi évek során nagyon gyors fejlődési fázison megyünk át: a hagyományos gazdaságtól, amelyben a külső tőkétől és technológiától függtünk, az innovációkon alapuló gazdaság felé. Nem könnyű beindítani az innovációkat, a kutatásokat, a fejlődést és végül az ezeknek köszönhető termékek értékesítését – teszi hozzá Kościński.
Ugyanakkor a Katarzyna Gójska újságírónővel folytatott beszélgetésben Dariusz Kowalczyk lelkész professzor arról szól, milyen fenyegetést jelent az abortusz népszerűsítése és hogyan lehet világnézeti csatát nyerni akkor, amikor meg nem született gyermekek élete forog kockán. – Sajnos, az emberi jogok kérdését idealizálták, és ez részévé vált a neomarxista forradalomnak, amely – akár csak a marxista-leninista forradalom, csak másképp – új embert és új világot akar teremteni. Ez pedig – hogyan is lehetne másképp – az Isten által teremtett valós világ elpusztításával kezdődik – fejti ki a lelkész, amikor arra a felhívásra reagál, hogy az abortuszhoz való jogot ismerjék el emberi jognak. – Egyáltalán nem tudható, honnan kerülnek elő ezek az egyre újabb emberi jogok, állati jogok stb. Régen a jogokat a Teremtő és Megváltó Istenbe vetett hitből vagy az emberi természet valamilyen koncepciójából vezették le. De az emberi jogok kortárs ideológusai mind Istent, mind az emberi természetet elvetik. Mit tesznek hát? Úgy fest, hogy egyszerűen egyre újabb emberi jogokat ötlenek ki. És csak a médiapropaganda erején és a balosan ideologizált bíróságokon múlik, hogy ezeket a kitalált jogokat sikerül-e a jogrendszerbe bevezetni – teszi hozzá Kowalczyk atya.
A „Wprost” a 2020-as esztendőről
A középutas „Wprost” hetilap viszont már az első oldalaktól kezdve azt elemzi, „mi vár ránk 2020-ban”. Az újság kiválasztotta azokat az alakokat és témákat. amelyek jövőre foglalkoztatni fogják a lengyeleket, és meglepő módon „az év szava” kategóriában az első helyre nem a politikával összefüggő kifejezést helyez, hanem a „klímakatasztrófát”. Ezekben az összeállításokban azonban a politika és a politikusok magas helyezést foglalnak el.
Az újság további lapjain Joanna Miziołek újságírónő leírja, hogyan tervezi Donald Tusk egykori miniszterelnök, az Európai Tanács volt vezetője visszaszerezni befolyását egykori pártjában, a Polgári Platformban. Tusk néhány évvel ezelőtt elhagyta a Platformot, amikor Brüsszelbe költözött, de Miziołek beszámolója szerint a politikusnak most szándékában áll „visszaszerezni” a pártot jelenlegi vezetőjétől, Grzegorz Schetynától. „Donald Tusk szörfinges politikát folytat. Nem a cél felé úszik, hanem hullámról hullámra. Most megérezte, hogy Schetyna meggyengül a pártban, és alkalom adódik elmozdítására. Ahogy megjelenik a következő hullám, és elkezd gyengülni a PiS, Tusk 2025-ben küzdelembe szállhat az elnöki tisztségért – mondja informátorunk. Beszélgető partnereink szerint a volt miniszterelnök évekre szándékozik széthúzni azt a folyamatot, hogy visszanyerje jelentőségét a lengyel belpolitikában” – írja Miziołek.
Szintén a volt miniszterelnökről beszél egyebek mellett a „Wprost” hetilap számára adott interjújában Antoni Dudek politológus, aki a témában jártas módon írja le a 2019 és 2020 fordulóján kialakult politikai helyzetet. – Donald Tusk teszteli azt a lehetőséget, hogy visszatérjen a hazai belpolitikába. Ezt óvatosan teszi. Kifejezetten vannak valamilyen ambíciói, de titkolja őket (…) Lehet, hogy szeretne patrónusa lenni a PO (a Polgári Platform, a legnagyobb ellenzéki párt – a szerk.) és a PSL (a Lengyel Néppárt, az egyik legkisebb parlamenti ellenzéki párt – a szerk.) összeolvadásának, arra számítva, hogy ennek a formációnak a vezetője Kosiniak-Kamysz lesz – fejtegeti Dudek professzor. A hetilappal folytatott beszélgetése során a politológus azt is hangsúlyozza, hogy a jövő évi elnökválasztás megnyerése jelenleg a kormányzó párt egyik legfőbb célja. – Ha Andrzej Duda elvesztené a választást, a PiS-kormány megbukna. Először a politikai rendszer blokkolására kerülne sor, mert más elnök biztosan széles körben alkalmazná a vétójogot a PiS törvényeivel szemben. Nem zárom ki, a PiS megpróbálná őt arra kényszeríteni, hogy kihátráljon az ilyen cselekményekből, és ez nagyon mély politikai, sőt alkotmányos válsághoz vezetne – teszi hozzá a politológus.
Készítette: Zofia Magdziak