December elején megkezdődött az advent, és lassan a karácsonyi ünnepekre készülődünk. Az újságokban már találkozunk az első, az ünnepeknek szentelt cikkekkel, de az első oldalak változatlanul az elnökválasztással és... a lengyel írónő, Olga Tokarczuk Nobel-díjával foglalkoznak.
Politika és nem csak
"Olga Tokarczuk december 10-én veszi át a Nobel-díjat, jelenlegi svédországi tartózkodásának egyik legfontosabb pontja volt az általa tartott előadás, amelynek »Az érzékeny narrátor« címet adta, reflexiói pedig érintették az elbeszélés művészetét, illetve azokat a problémákat, amellyel az irodalom küzd világunk leírásával kapcsolatban" – számol be az eseményről Stockholmból a "Rzeczpospolita". Mit mondott a lengyel írónő a Svéd Akadémia székházában? "A világ egy szövet, amelyet nap mint nap az információ, a viták, a filmek, a könyvek, a pletykák, az anekdoták hatalmas szövőszékén szövünk. Ma óriási e szövőszékek munkájának a hatósugara – az internetnek köszönhetően szinte mindenki részt vehet ebben a folyamatban, felelősen vagy felelőtlenül, szeretettel vagy gyűlölettel, a jó vagy a rossz, az élet és a halál érdekében. Amikor változik ez az elbeszélés – változik a világ. Ebben az értelemben a világ szavakból teremtetett. (...) Ma – úgy tűnik – az a legfontosabb probléma, hogy nemcsak a jövőre vonatkozóan, de a konkrét "most"-ra, a mai világ ultragyors változásaira sincsenek konkrét narratíváink." – idézik ma Olga Tokarczuk szavait a napilapok.
A "Gazeta Wyborcza" hasábjain azonban az újonnan bejelentett elnökjelöltről olvasunk, aki rész vesz az Elnöki Palotába való bejutásért zajló versenyben. Szymon Hołownia újságíró, író és televíziós személyiség hátfőn jelentette be, hogy "jelentkezni akar erre a munkára". – Nem pártstruktúrák és átigazolások támogatnak. Itt vagytok nekem Ti, és a következő fél évben álmaim Lengyelországáról szeretnék beszélni – mondta Hołownia a Gdańskban rendezett találkozón. Mint a "Wyborcza" megemlíti, már hetek óta szóbeszéd tárgya volt, hogy az újságíró indul a választásokon.
A "Dziennik Gazeta Prawna" első oldalán az egész Európa számára fontos Fehéroroszország-Oroszország közti kapcsolatról ír a két ország elnökének találkozóját követően. "Sem Dmitrij Medvegyev és Szjarhej Rumasz miniszterelnökök pénteki tárgyalásai, sem Alekszandr Lukaszenko és Vlagyimir Putyin Szocsiban zajló csaknem ötórás szombati megbeszélései sem vezettek eredményre" – írja Michał Potocki. Amint az újságíró kifejti, a minszki vezetés az orosz nyersanyagok árának csökkentését várja a Moszkva iránti engedékenységért. Oroszország azonban a Fehéroroszországgal való integráció határozott elmélyítésére törekszik, ami a fehérorosz vezetők függetlenségének korlátozását jelenti. December 20-ig, az elnökök újabb találkozásáig azonban nem hoznak semmilyen döntést. A napilap foglakozik azzal az erősödő problémával, mely szerint olyan betegségek térnek vissza, amelyeket számos országban már sikerült teljesen felszámolni. "Az orvosok a kanyaró offenzíváját figyelik meg. A himlő is visszatér. És nő az oltások visszautasításának száma. Ebben az évben egy új rekord lesz: háromnegyed év után a számuk 44,5 ezer volt. Több mint 4 ezerrel több, mint 2018 végén." – elemzik az újságírók. Ahogy a "DGP" írja, a megbetegedések számának növekedése és az oltások visszautasítása az oltásellenesek működésének hatása. "Internetes oldalakat hoznak létre, amelyek tanácsot adnak, hogyan lehet visszautasítani az oltásokat és elkerülni a büntetést vagy elhúzni az elutasítást." – közlik az újságírók.
"Elölről kezdeni a hitet" a "Tygodnik Powszechny"-ben
A katolikus "Tygodnik Powszechny" hasábjain olvashatunk egy interjút Tomáš Halík teológussal, aki az egyház helyzetéről beszél. Amikor megkérdezték, szerinte milyen lesz az egyház 20 év múlva, a szerző azt mondta: "A kereszténység Európában bizonyára nem lesz tömeges, de Jézus sohasem ígérte, hogy az lesz. Az egyháznak mindenkire nyitottnak kell lennie, nem lehet egy ezoterikus, okkultista klub – de Jézus azt mondta, hogy ez egy keskeny út, amelyen kevesen járnak". A továbbiakban Halík hangsúlyozza, hogy véleménye szerint az egyháznak változásra van szüksége. – Az egyház történetében néhányszor álltunk már válaszút előtt. A nagy egyházszakadás azután a reformáció, ma pedig egy új reformáció szükségessége előtt áll – magyarázza a teológus. Sokan nem azért hagyják el az egyházat, mert Krisztust hagyják el, hanem mert nem találják Őt az egyházban. Kereső emberekké válnak. Kevesebb a harcos ateista. A keresők számára a hit egyfajta út. – hangsúlyozza a továbbiakban Halík.
Lengyelország a PiS második megbízatási időszaka alatt
A "Sieci" hetilap hasábjain Edyta Hołdyńska beszélget Jacek Sasin miniszterelnök- helyettessel, az állami tulajdonú társaságokat irányító miniszterrel. A beszélgetés elején Sasin az egyik, a Vörös Hadsereget dicsőítő baloldali vezető vitatott kijelentését kommentálja. – A lengyelek úgy döntöttek, hogy a baloldal térjen vissza a szejmbe, és ezt én tiszteletben tartom. Az szomorít el, hogy képtelen megszabadulni ettől a posztkommunista, valójában kommunista ballaszttól, mert érthetetlen a Vörös Hadsereg eme dicsőítése, amikor mindannyian tudjuk, milyen volt a történelmi valóság (...) A baloldal túlnyomó része képtelen szakítani a kommunista gyökereivel. Ez szomorú – magyarázza a miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozva, hogy a baloldal világnézeti radikalizmusát "nehéz pozitívan értékelni". A politikus arról is beszél az interjúban, az általa irányított tárcának milyen működési tervei vannak az Államkincstár cégeivel és a magánvállalkozókkal szemben. – Nem harcolunk a vállalkozásokkal. Támogatjuk és működtetjük az adózási, jogi mechanizmusokat azért, hogy a vállalkozások fejlődjenek. Ott, ahol az államnak megvan a hatalma a gazdaságban, megvannak a részvényei a cégekben, azt igyekszünk kihasználni. Nemcsak az adott cégnek fontos üzleti célból, hanem azért is, hogy felgyorsítsuk Lengyelország fejlődését. Ez pedig meg fog látszani a lengyelek életszínvonalán – hangsúlyozza Sasin.
Néhány lappal később Ryszard Czarnecki, a PiS európai parlamenti képviselője a hazafias tábor mobilizációjáról beszél, amelynek még inkább igyekezni kell a második kormányzati időszakban. – Megtartottuk a hatalmat, jól hordoztuk az államért való felelősséget. Ez tehát egy másik pillanat, és a pozíciónk is más az Európai Unióban. De a cél – erős Lengyelország Európában - változatlan – magyarázza Czarnecki, amikor megkérdezik , miként változott a kormányzó Jog és Igazságosság párt az utóbbi néhány évben. Amikor megkérdezték, hogy a kormánypárt már nem akar-e konfrontálódni az Unióval és nem akarja-e "megváltoztatni a szabályokat", a politikus azt válaszolta: "Maga a tény,hogy létezik a hazafias tábor a történelmi politika gyökeres változását és a kommunizmussal való, messzire vezető leszámolást jelenti. Ha ez még nem teljesen olyan, mint azt sokan szeretnék, akkor érdemes emlékezni arra, hogy a politika a lehetséges dolgok elérésének a művészete adott helyen és adott időben. Érdemes összehasonlítani azt, amit mi teszünk e téren azzal, amit nem tettek meg az elődeink, akik a posztkommunista örökséget minden dimenzióban fenntartották".
"Gazeta Polska": az LMBT ideológiája kontra Lengyelország
"Amikor Brüsszelben Robert Biedroń et consortes megszaggatták ruháikat, és azt kiabálták, nálunk mennyire üldözik a homoszexuálisokat, leszbikusokat, biszexuálisokat és transzvesztitákat, Lengyelországban megakadályozták, hogy bejussanak azokba a termekbe, amelyekben gender témában a konzervatívok által szervezett vitákat akarták tartani. Ez a helyzet megmutatja azoknak az álszentségét, akik az LMBT ideológiát a saját politikai céljaik és karrierjük érdekében használják ki. Annál is inkább, mert épp most az LMBT közösség a legbefolyásosabb csoport a világ szalonjaiban" – elemzi a "Gazeta Polska" vezércikkében Dorota Kalina. Az újságírónő a lengyel európai parlamenti képviselő, Robert Biedroń sokkoló fellépésére hivatkozva leírja, hogyan néz ki Lengyelországban valójában az LMBT személyeknek, és azoknak a helyzete, akik nyíltan szeretnék kritizálni az LMBT ideológiát. "A múlt hét végén kiderült, hogy az LMBT személyekkel szembeni politikai korrektség veszélyes formákat ölt: visszavonták a tudósok részvételével megrendezendő vitát gender és LMBT témában, Brüsszelben pedig botrányos vita zajlott a »homofób « Lengyelországról" – írja le Kania, példákat sorakoztatva, amelyekben az LMBT ideológia védelme a szólásszabadságba ütközik.
A "Politika" Andrzej Duda pozíciójáról
Az elnökválasztás előtt néhány hónappal az összes média az államfő helyzetét elemzi, azt találgatva, vajon Andrzej Dudának sikerül-e megtartania a hatalmat az elnöki palotában. "Egykor azt ígérte, hogy felkeresi mind a 380 járást. Az előző kampányban 264-ben volt, és már államfőként találkozott 123 járás lakóival tereken, sportcsarnokokban, iskolákban. Brojcéban (Lengyelország nyugati részén fekvő kisváros – a szerk.)" célba ért – írja le a hivatalban lévő elnök munkáját Anna Dąbrowska. Az újságírónő úgy határozza meg Andrzej Dudát, mint "járási miniszterelnököt", aki képes kapcsolatot teremteni az emberekkel és állandóan járja az országot. "Brojcében, ahol ötszázan hallgatták, az elnök felvázolta saját elnöki modelljét.: »Nagyon szerettem volna ott találkozni a honfitársaimmal, ahol laknak, ahol élnek – a saját valóságukban. Találkozni velük, olykor szembesülni a problémáikkal, aggodalmaikkal, azzal, mi az, ami minden nap a szívüket nyomja, hogy ők mondják el, mit várnak, milyen Lengyelországot szeretnének «"– írja le az elnök utazásait az újságírónő.
Az ellenzék választások előtti harcai
A "Newsweek" hetilap a vezető ellenzéki párt, a Platforma Obywatelska (Polgári Platform) választások előtti helyzetét elemzi. Bár a lengyel elnökválasztásig maradt néhány hónap, és a többi jelölt többé vagy kevésbé hivatalosan már népszerűsíti magát és felkészül a választási küzdelemre, a Polgári Platform csak néhány nap múlva választja meg a jelöltjét. "Grzegorz Schetyna (a párt vezetője – a szerk.) előválasztásokat hirdetett, hogy elterelje a figyelmet a párton belüli saját problémáiról: három, sorozatosan elbukott választás, és az elképzelés hiánya a Platformról. Elismerte, hogy minél több idő telik el az utolsó választások vereségétől, annál jobb, mert az emberek elfelejtik a fatális kampányt." – írja Renata Grochal. Ráadásul, amint azt az újságírónő felidézi, a Polgári Platform megrendelésére készített felmérések azt mutatták, hogy a választók új arcot akarnak. Számos ellenzéki politikus nem akart azonban a Platform elnökjelöltségére pályázni, és végezetül két politikus – Małgorzata Kidawa-Błońska, a szejm alelnöke, valamint Jacek Jaśkowiak, Poznań polgármestere között zajlik a küzdelem. Egyelőre a felmérések szerint egyiküknek sincs esélye arra, hogy legyőzze a jelenleg hivatalban lévő elnököt.
"Ferenc pápa titka" a "Do Rzeczy" hetilapban
"A világ szemében Ferenc pápa baloldali pápa. Bevallom, nem szeretem az ilyen politikai osztályozásokat az egyházban. Gyakran elválasztanak és egymással szembeállítanak olyan ügyeket, amelyek a katolikus tanításban és életben összekapcsolódnak, csupán ugyanannak a tanításnak más hangsúlyait képviselik. Mit tegyünk azonban, ha megtudjuk, hogy a pápa szimpátiáját fejezi ki a kommunisták felé? Vajon a pápa nézeteire nagyobb befolyással volt, mint azt gondolnánk, ifjúkori barátsága egy kommunistával?" – kérdezi Tomasz Rowiński a jobboldali "Do Rzeczy"hetilap vezércikkében. A Szentatya fiatalságát leírva Rowiński rávilágít az argentínai eseményekre, amelyek hatással voltak és vannak a pápára. Szintén a "Do Rzeczy" hasábjain írja le Wojciech Wybranowski a bírói testület és a jelenlegi hatalom vitáját, amelyet a 2015-től hatalmon lévő Jog és Igazságosság pártja által végrehajtott igazságügyi reform indított el. Amint Wybranowski leírja, ebbe a vitába már az Európai Unió Igazságügyi Törvényszéke is bekapcsolódott. "Néhány ezer ember a kormányellenes tüntetéseken, megdöbbentő elengedése vagy felmentése azoknak a személyeknek, akik az ellenzéki demonstrációkon részt véve megsértették a jogot, másrészt pedig fegyelmi eljárás a lázadó bírákkal szemben. A bírák és a kormány háborújában egyik fél sem fog nyerni, az igazságszolgáltatásba vetett bizalom fog veszíteni" – figyelmeztet az újságíró. Ahogy Wybranowski a továbbiakban leírja, a Lengyelországban ismétlődő utcai demonstrációk csupán "az egyik eleme annak a háborúnak, amelyet a bírói testület egyik része folytat azokkal a taláros kollegáikkal, akik az igazságszolgáltatási reform hívei lettek, vagy maguk is részt vesznek benne". "A hivatalban lévő bírák egy része –például Krakkóban – elkezdte megkérdőjelezni azokat az ítéleteket, amelyeket az Országos Bírói Tanács által a tisztségre jelölt és Andrzej Duda, tehát a PiS kormány által kinevezett bírák hoztak" – írja Wybranowski.
Łukasz Zboralski eközben a "Kiváló lengyel diákok" című cikkében leírja a lengyel tizenévesek sikereit, akik az Oktatáskutató Intézet tesztjében 78 ország közül a 10. helyet érték el. "A lengyel 15 évesek Európa egyik legjobb diákjai. Ott vannak a világ élvonalában. Hogyan sikerült ez az olyannyira nem értékelt lengyel iskolában? – kérdezi az újságíró, a felmérések eredményeit elemezve. "Ma csak egyet tudunk – a lengyel tanárok olyanok, akár az NDK mérnökei, akiknek kalapácsot, műanyagot adtak és azt mondták nekik, építsenek autót. És ahogy ők megépítették az egész jól működő Trabantot, a mi, relatíve még mindig rosszul fizetett és nehéz körülmények között, katasztrofális továbbképzési rendszerben dolgozó tanáraink olyan »terméket« bocsájtanak a világba, amelyért nemcsak hogy nem kell szégyenkezniük, hanem amely az egyik legjobb a világon" – hangsúlyozza Zboralski.