Nekilendülő elnökválasztási kampány, viták a kormányzati táborban és az ellenzéken belül – rövid szünet után, az év vége felé a médiumokban újból a politikai témák veszik át az uralmat.
Politika és nem csak
A „Dziennik Gazeta Prawna” („DGP”) ma első oldalán ír „a rák elleni harc ambiciózus tervéről”, amelyet az egészségügyi minisztérium által felállított szakértői csoport dolgozott ki. „A HPV elleni oltás költségének visszatérítése, cukoradó, nagyobb jövedéki adó a cigarettára, 100 millió złoty a rák elleni új gyógyszerek kutatására – egyebek között ezek az alapvetések kerültek be az Onkológiai Stratégiába” – olvassuk a lapban. A cikk szerzője hangsúlyozza, hogy az Onkológiai Stratégia a lengyel egészségügy történetében az első ilyen átfogó dokumentum, amely leírja, milyennek kell lennie a rák elleni harcnak. A stratégiát már tárcaközi egyeztetésre bocsátották, a kormány a tervek szerint még decemberben elfogadja – tudósít Klara Klinger.
A napilap a bírák egy részének ellenkezését kiváltó lengyelországi bírósági reformmal kapcsolatos viták jelenlegi szakaszát is elemzi. Az Európai Bíróság nemrég hozott határozata után a bírák egy része úgy döntött, hogy saját kezébe veszi az ítélet végrehajtását, a kormány viszont úgy véli, hogy ez fenyegetést jelent az igazságügyi rendszer működése számára. „A PiS olyan jogszabályi tervezetet készít elő, amely szankciókat helyez kilátásba azon bírák számára, akik kétségbe vonják az Országos Bírósági Tanács által jóváhagyott bírák tevékenységét és ítélkezését (az Európai Bíróság ítélete érintette egyebek között az Országos Bírósági Tanács működését is – a szerk.)” – közli a „DGP”. „A módosítások szerzői külföldről kölcsönzött két megoldás bevezetésében gondolkodnak. Közülük az egyik a német büntetőjogból való, ez lehetséges börtönbüntetést irányoz elő azokra a cselekményekre, amelyek »eltorzítják az igazságszolgáltatás menetét«. A másik a francia gyakorlatból való, amely tiltja »azokat a szervezett cselekményeket, amelyek lehetetlenné tehetik vagy megnehezíthetik a bírósági rendszer működését«” – olvassuk az újságban. A „DGP” újságírói a kormány egyik képviselőjétől úgy értesültek, hogy az említett megoldások segítenek „úrrá lenni a jogi káoszon”.
A konzervatív-liberális „Rzeczpospolita” napilapban viszont interjút találunk Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság új elnökével. A német politikus az újságírókkal folytatott beszélgetés során annak a meggyőződésének ad hangot, hogy a jogállamiság az Európai Unió egyik alapértéke, és ebben az ügyben „szó sem lehet kompromisszumokról”. – Ezért vezetünk be új mechanizmust az összes tagállam évenkénti megvizsgálására. Ez feltétele az EU-n belüli kölcsönös bizalomnak – fejti ki von der Leyen. A politikus arra is kitér, hogy Kelet-Közép-Európa lakosait jobban be kell vonni az európai ügyekbe. – Meg kell szüntetni az Európa keleti és nyugati része közötti megosztást – hangsúlyozza von der Leyen. Az Unió közös migrációs politikájáról szólva von der Leyen elismeri az interjúban, hogy az összes állam álláspontját meg kell hallgatni, a döntéseket pedig ezen a téren az EU-ban egyhangúan kell elfogadni. Az új migrációs és menekültügyi csomagot érintő kérdésre válaszolva a német politikus kijelenti: „Kezdetnek az Európai Bizottság alelnöke és a migrációs biztos felkeresik az EU összes tagállamát, és helyben meghallgatják a reformmal kapcsolatos véleményeket. Óriási különbségek vannak az államok között, de kedvező az, hogy mindenki elmozdulást akar. Remélem, hogy a csomag 2020 első és második negyedének fordulójára elkészül. Nem töredékesen akarunk a migrációra tekinteni, hanem egységes csomagot akarunk létrehozni: hogyan kezeljük azokat, akik nemzetközi védelemre szorulnak, kik jogosultak menekültstátuszra, milyen a külső határok védelme, hogyan fest a menekültügyi eljárás.
Az atomerőművek veszélyes hulladékairól ír ma a „Gazeta Wyborcza”, amely rámutat arra, hogy az európai országoknak egyre nagyobb gondjuk van ezeknek a hulladékoknak a tárolásával. „Szükség van helyszínekre a radioaktív hulladékok végleges tárolására és milliárdokra a helyszínek előkészítéséhez. Ezek a költségek el kellene, hogy vegyék a kedvet az atomba történő befektetéstől, győzködnek a szakértők” – olvassuk a „Wyborczában”. Az újság a továbbiakban leírja, hogy „akár 6,6 millió köbméter radioaktív hulladékot is termelnek üzemelésük során az Európában már működő atomerőművek”, s ennek 75 százalékáért csak négy ország felelős: Franciaország, Nagy-Britannia, Ukrajna és Németország”. A Heinrich Böll Alapítvány megbízásából készített jelentés arra is rámutat, hogy az atomenergia immár majdnem 70 éves fejlesztése során Európában nem oldották meg az emberek és a környezet számára rendkívül veszélyes radioaktív hulladékok tárolásának kérdését. „A probléma kezd égetővé válni” – teszi hozzá a cikk szerzője, Gabriela Łazarczyk.
Szintén a „Gazeta Wyborcza” hasábjain találunk interjút Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki a Donyec-medencei válsággal kapcsolatban jövő hétre tervezett normandiai csúcstalálkozóról fejti ki véleményét. – Számomra és stábom számára a legfontosabb minden egyes emberi élet. Ezzel a jelszóval indultam a választásokon, és ez az én erkölcsi nézetem – fejti ki Zelenszkij, amikor a jövő heti találkozóval kapcsolatos álláspontját ismerteti. – Én nem akarok háborút. Ha ez nem elégíti ki a társadalmat, majd jön másik vezető, aki eleget tesz az elvárásoknak. De én soha nem fogok háborúzni. Sajnos azokat, akik háborúról beszélnek, az előző hatalom némely képviselői tüzelik fel. Ez engem is és a nemzetközi vezetőket is csodálkozásra készteti – magyarázza a továbbiakban az ukrán elnök, elismerve egyúttal, hogy nem hisz sem az orosz elnöknek, sem senki másnak. Az interjúban a politikus azonban elismerőleg szól a lengyel-ukrán viszonyról. – Lengyelország egész idő alatt nagyon sokat segít nekünk. Az egyik fontos szószólónk Európában. Egész idő alatt hangosan mondja: „Vegyük fel Ukrajnát az Európai Unióba”. Lengyelország világosan megmondja, ki folytat háborút a Donyec-medencében, ki kebelezte be a Krím-félszigetet. Úgy vélem, Lengyelország nagyon jó szomszédunk – hangsúlyozza Zelenszkij.
„Newsweek”: Hołownia, a jelölt
A „Newsweek”, az e heti újságok többségéhez hasonlóan, nagy teret szentel a jövő évi elnökválasztásnak és a meglepetést keltő jelöltnek, Szymon Hołowniának. Bár Hołownia – újságíró, tévésztár és író – hivatalosan még nem jelentette be indulását, a közvélemény-kutatásokban egészen jól szerepel, s híveinek tábora lelkesen reagált a jelölési ötletre. „Már megvan a stábja, járja az országot, találkozói választási nagygyűlésekre emlékeztetnek. De vajon a lengyelek a politika világán kívülről várnak megváltót? – teszi fel a kérdést a „Newsweek” hasábjain Renata Grochal. – Szymonnak nagy esélyei vannak, mert az emberek már belefáradtak a politikusokba. Ideje frissíteni – kommentálja a keresztény celeb esélyeit a Hołowniával rendezett találkozón részt vevő egyik hölgy, akit a hetilap idéz. „Egy kissé prédikátori hangnemben a 43 éves Hołownia arról győzköd bennünket, hogy a lehető legjobban használjuk ki azt az időt, ami megadatott, hogy tegyünk valamit, ami előbbre löki a világot. Kérdezi, mi történt, hogy szent Pál mondását: »egymás terhét hordozzátok« felcseréltük a »mindenki saját sorsának kovácsa« mondásra. A politikusok pedig semmit nem tesznek, hogy újjáépítsék a közösséget” – számol be az újságíróval való találkozóról Grochal.
A politikáról és a veszélyes internetről
„A szakemberek kongatják a vészharangot: a mai tizenévesek akár fele is súlyos függőséggel lép be a felnőtt korba! A szülők csodálkoznak. Mert hiszen hogy lehet függővé válni egy tévésorozattól vagy a Facebooktól? Lehet, a legfrissebb kutatási eredmények pedig megdöbbentőek” – tájékoztat a „Polityka” hetilap „Hálóba gabalyodva” című cikkében, amely az újság címlapjára került. Az írás szerzője, Katarzyna Zdanowicz leírja, hogyan küzdenek az orvosok és a terapeuták a legfiatalabbak körében tapasztalható függőségek egyre növekvő hullámával. „A terapeuták elérzékenyülve emlékeznek vissza az internet előtti időkre. Akkor minden egyszerűbb volt. Ha a tizenéves alkoholt ivott, kábítószerezett, a szülők a leggyakrabban hamar észrevették, hogy a helyzet kicsúszik az ellenőrzés alól, és reagálni kell. Ma a függőségtől szenvedő fiatal nem tántorog, nem bűzlik a vodkától, és nem épül le fizikailag. (…) Látszólag minden rendben van – a fiunk vagy a lányunk sok időt tölt otthon, nem kószál az éjszakában, nem iszik a háztömb tövében. A számítógépen játszik, vagy valamilyen sorozatot néz, mint a vele egykorúak többsége. Hol van itt a fenyegetettség? – írja Zdanowicz.
Néhány oldallal arrébb Malwina Dziedzic a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform táborán belüli megosztottságról ír, amelynek politikusai ahelyett, hogy a közelgő elnökválasztással foglalkoznának, egymás között folytatnak harcot. A Platformon belül jelenleg tart az elnökjelölt kiválasztása. – Röviden összefoglalva a döntés arra vonatkozik, vajon a tényleges elnökválasztási kampány során arra tegyék-e a tétet, hogy folytatják „a szeretet politikáját”, amellyel Małgorzata Kidawa-Błońska, a Szejm alelnöke (a Platformon belüli előválasztások során az egyik elnökjelölt) a parlamenti választások előtt körbejárta Lengyelországot, vagy visszatérjenek a megosztó PiS-ellenes politikához, amely közelebb áll Jacek Jaśkowiakhoz, a poznańi polgármesterhez (a Platformon belüli előválasztások során a másik elnökjelölthöz) – elemzi a helyzetet az újságírónő. Dziedzic a későbbiekben arról tájékoztat, hogy a Platform már hetek óta főleg magával van elfoglalva, és úgy fest, hogy csak az elnökjelölt és az új pártelnök megválasztása után nyeri vissza irányíthatóságát.
Az elnökválasztás különböző oldalakról
Szintén az elnökválasztásról és a „trónok harcáról” ír címlapra került cikkében a „Wprost” hetilap. „Andrzej Duda elnöksége lenni vagy nem lenni a PiS számára. Jarosław Kaczyński (a Jog és Igazságosság elnöke – a szerk.) tehát sokat tesz azért, hogy ezt a hivatalt megtartsa” – fejti ki „Az elnökválasztási kampány kulisszái” című írásban az Eliza Olczyk és Joanna Miziołek alkotta szerzőpáros. Az újságírónők ismertetik, hogy készül a kormánytábor – Mateusz Morawiecki miniszterelnök, Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke és maga Andrzej Duda elnök a közelgő kampányra. „Az biztos, hogy Jarosław Kaczyński számára nagyon fontos Andrzej Duda győzelme a jövő évi választáson. Tudja, hogy az elnök nélkül elfelejtheti az Egyesült Jobboldal által tervezett változtatásokat – a bírósági rendszer további reformjától kezdve a médiumok tőkekoncentrációjának csökkentéséig” – olvassuk. Miziołek és Olczyk írásukban felhívják a figyelmet arra, hogy nehézséget okozhatnak az elnök számára az utóbbi években meghozott saját döntései. „Az államfő már tudhat maga mögött néhány olyan cselekedetet, amely nem a legjobb fényben tünteti őt fel, mint egyebek között a PiS iránti engedelmesség és az alkotmányról szóló sikertelen népszavazás. Mindennek következtében sokkal könnyebben támadható célpont lesz, mint 2015-ben. A védekezést valóban jól át kell gondolni” – vélik a cikk szerzői.
Szintén a „Wprost” hasábjain Adrian Zandberg, a Baloldal egyik vezetője azt fejtegeti, hogy „nem aspirál a baloldali messiás szerepére”. – Fontos viszont számomra, hogy a következő lengyel kormány baloldali legyen – hogy a szociális politika szolidáris legyen, hogy a személyes életben több szabadság legyen. (…) Arra számítok, hogy koalíciónk, amely sokszínű és partneri, képes lesz ezt végrehajtani – hangsúlyozza a politikus. Zandberg a hetilappal folytatott beszélgetésben azt is kifejti, hogy bár egyetért a magas nemzetvédelmi kiadásokkal, nem szabad elfeledkezni az állam más fontos szükségleteiről sem. – Meg kell javítanunk a közszolgáltatásokat, különösen az egészségügyet. Nélkülözhetetlen a költségvetési szférában a bérek értelmes szintre történő megemelése, mert máskülönben az állam széthullik – hangoztatja meggyőződését a politikus.
„Régi-új PiS” a „Do Rzeczy” hetilapban
A „Do Rzeczy” címlapjára került cikkében Piotr Semka azokról a változásokról ír, amelyek szerinte a kormányzó pártra várnak. „A legutóbbi parlamenti választások után a PiS-nek újból ki kell találnia, hogyan folytasson vitát mind a Baloldallal és a Konföderációval, mind a Lengyel Néppárttal. Mindezt pedig Andrzej Duda elnökválasztási kampányának megjósolhatatlan körülményei közepette” – fejti ki Semka. Az újságíró a cikkben elmagyarázza, hogy a közelgő elnökválasztási kampány mind a hivatalban lévő elnök, mind a kormánypárt számára próbatétel lesz. „Ha azonban Andrzej Dudának sikerül győznie, a PiS előtt viszonylag hosszú, 2,5 éves időszak nyílik mindenfajta választások nélkül. Az ilyen kampányközi szünet a soron következő reformok megvalósításának ideje, kapkodás nélkül, amely mindig árt a kormányzásnak” – folytatja elemzését Semka. Az újságíró egyúttal hangsúlyozza, hogy Andrzej Duda sikere vagy kudarca végső soron csak az ő saját kezében van. „Az elnöki palota jelenlegi házigazdája nem nyeri meg az újraválasztást, ha kerüli a jobboldali szavazótábor számára fontos témákat. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni a centrista szavazóbázis megnyerésével? Ez már érettségi vizsga kérdése, amelyet az elnök kénytelen lesz letenni, vagy pedig feladja eddigi bejelentett lakcímét. Ebben az értelemben a PiS tud az elnöknek segíteni, de a fő feladat magára Andrzej Duda elnökre vár” – olvassuk.
Szintén a „Do Rzeczy” hasábjain találunk cikket Marcin Makowskitól, aki az amerikai zsidó szervezet, a Rágalmazás Elleni Liga nemrég közzétett jelentését elemzi. „A Rágalmazás Elleni Liga jelentése után a külföldi médiumokban Lengyelországot »a világ legantiszemitább országának« nevezik. Hogy felsoroljuk az összes olyan ferdítést, amely ehhez a tézishez vezetett, külön jelentést kellene írni” – kezdi írását Makowski, kimutatva, hogyan manipulálják az antiszemitizmusra vonatkozó statisztikákat. „Tehát globális skálára kivetített részeredményekkel van dolgunk, amelyek már maguknak a szerzőknek a magyarázatai szintjén is egyszerűen hazugságok. Lengyelországot mint a kevés számú ország egyikét ugyanis háromszorosan is vizsgálták, bár nem felel meg »a nagyarányú zsidó népesség« ismérvének. Ebben a tekintetben a világon kb. a 40. helyet foglaljuk el 3-5 ezer fős zsidó népességünkkel. Több mint 20 olyan országot, ahol a zsidó kisebbség néhányszor vagy tíz-egynéhányszor nagyobb, mint Lengyelországban, nem vettek figyelembe” – fejti ki Makowski.
A „Sieci” a lengyelség és az értékek védelmében
A jobboldali „Sieci” hetilap legújabb számában Jacek Kurski, a Lengyel Televízió elnöke azokról a támadásokról beszél, amelyek ellene irányulnak, és az ellen az irány ellen, amelybe a Televíziót vezeti. – Már hozzászoktam, hogy a közszolgálati televízióval ugyanúgy vagyunk, mint az időjárással, az orvostudománnyal és a focival – mindenki ért hozzá. Ma annál is inkább, mert a Lengyel Televízió az egyetlen olyan tömegmédium, amely rendszeresen védi a 2015-ös jó változás alapjait képező értékeket – hangoztatja meggyőződését Kurski. A tévéelnök a továbbiakban kifejti, hogy tevékenysége során a lengyelség mellett szóló tartalmak támogatására koncentrál. – A Televízióban óriási hangsúlyt fektetünk mindarra, ami az identitásról, a lengyelség támogatásáról szól. Szélesre tárom karjaimat minden jó hazafias, történelmi vagy kortárs projekt előtt – biztosítja az olvasót Kurski.
A „Sieci” hasábjain találhatunk interjút azzal a Norvégiában dolgozó lengyel orvos asszonnyal is, akit a nézetei miatt bocsátottak el állásából. Dr. Katarzyna Jachimowicz elbeszélése szerint ezek a nézetek az élet szentségére vonatkoztak, és arra, hogy a családi orvos hivatkozhasson a lelkiismereti záradékra. – Norvégia nem toleráns ország. Elfogadnak itt különféle nemzetiségeket, vallásokat, kisebbségeket, minden lehetséges életformát, csak az én nézetem bizonyult elfogadhatatlannak. (…) Én voltam az első orvos egész Norvégiában, akit a nézetei miatt bocsátottak el. Már annak bemutatása is, hogyan működik az állam, az én győzelmem volt – fejti ki dr. Jachimowicz a Jan Pospieszalskival folytatott beszélgetésben. A doktornő a továbbiakban elmeséli, hogyan győzött a norvég Legfelső Bíróságon azzal a településsel szemben, amely az elbocsátásáért felelős volt. – A Legfelső Bíróságon öt bíró volt. És ezúttal 5:0-s szavazati aránnyal győztem! Ezt a legmerészebb álmaimban sem vártam – hangsúlyozza a doktornő.
„Gazeta Polska”: a PiS elnöke a Lengyelországnak szóló tervekről
– A PiS kormányzásának utolsó négy esztendeje megmutatta, hogy lehetséges a változás, hogy a lengyelek élete lehet jobb, bár korábban azt állították, hogy nem lehet másként, mint ahogy van, hogy – röviden szólva – „pénz nincs, és nem is lesz”. És éppen ezek a változások, amelyek a legutóbbi négy év során bekövetkeztek, teszik lehetővé, hogy megteremtsük a jó társadalmi és gazdasági alapot. Gyorsan fejlődhetünk, és megvalósíthatjuk azokat a célokat, amelyeket magunk elé tűzünk – fejti ki a „Gazeta Polska” hasábjain az Egyesült Jobboldal vezetője, a PiS elnöke, Jarosław Kaczyński. Az első „választás utáni interjúban” a politikus arról beszél, hogy Lengyelország úgy éri utol a nyugati államokat, hogy megőrzi jó társadalmi helyzetét. – Lengyelország jelenleg a társadalmi egyenlőtlenségeket kifejező Gini-index alapján az egyik legjobb helyet foglalja el Európában. Ez nagyon jó helyzet, amely konkrét társadalompszichológiai lehetőségeket teremt. Jó politika mellett, ha a vállalkozói szellemet összekötjük az államnak a gazdaságban betöltött szerepével nagyon nagy sikereket fogunk tudni elérni. Azzal a feltétellel, hogy biztosítva lesz a hatalom stabilitása és folytonossága – fejtegeti bővebben Kaczyński, és hozzáteszi: „Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy hosszú távon a legfontosabb a társadalom alapjának a megvédése, amelyet a család képez, természetesen a normális család, vagyis feleség – édesanya – nő, férj – édesapa – férfi. Persze különféle okok miatt vannak egyedülálló női édesanyák és egyedülálló férfi édesapák, és természetesen ezt is elfogadjuk”.
Zofia Magdziak
.jpg)