A gazdatüntetéseken kívül az ukrajnai háború lehetséges kimenetelével, a lengyel uniós pénzekkel foglalkoztak a lapok leginkább az elmúlt héten.
Petr Janyška diplomata, publicista a Dennik N hasábjain a választások utáni lengyel helyzetet elemzi. Úgy véli, új erőközpont épül Európában, amelyhez Csehországnak is alkalmazkodnia kellene.
A NATO-tagállamok védelmi költségvetésében egyértelmű tendencia figyelhető meg: minél közelebb van Oroszországhoz, annál magasabbak a kiadások. Magyarország egészen jól áll a NATO-s vállalásokat tekintve.
Ennyit a Kelet- és Nyugat-Európa közötti kulturális vasfüggöny lebontásáról – fogalmaz a Daily Express cikkének szerzője, aki szerint az új lengyel kormány, az igazságügyi reformok és a német-lengyel ügyekben csalódást okoz Brüsszelnek, sőt a bevándorláspolitika terén egyenesen a Brüsszel által gyűlölt orbáni hangokhoz áll közel
"A tüntetések nem veszítenek lendületükből" – olvasható a Dziennik Gazeta Prawna címlapján, mivel az elmúlt napokban épp a gazdák tömegtüntetései voltak a média fő témája. A február 9-én, pénteken kezdődött tiltakozások ezen a héten is folytatódnak. Az ország több száz pontján lezárt utak nemcsak a tiltakozás e formájának kellemetlenségei miatt érdeklik a lengyeleket, hanem – ahogy a felmérések is mutatják – a gazdák követelései a választók körében is nagy támogatottságot élveznek.
Lassan újabb választási kampány kezdődik Lengyelországban. A Központi Korrupcióellenes Hivatal korábbi vezetőinek – Mariusz Kaminski és Maciej Wąsik – ügye, valamint az elnök és a kormány közötti vita hátterében a héten jelent meg a miniszterelnök rendelete a törvényhozás lapjában, amely szerint a lengyelek már április 7-én megválasztják az önkormányzati hatóságokat. "A Jog és Igazságosság (PiS) politikusai elindultak az emberek közé, a kormánykoalíció vezetői pedig a helyhatósági…
Lengyelországban tart a politikai és jogi vita, amelyben parlamenti képviselők, szenátorok, Andrzej Duda elnök, a bíróságok és a társadalom nagy része is részt vesz, ami a "Szabad lengyelek tiltakozása" jelszó alatt január 11-én Varsó utcáin tartott tömegtüntetésen is megmutatkozott.
Az új év viharosan indult Lengyelországban – Andrzej Duda elnök nagyhatású beszédétől kezdve, amelyben az alkotmány tiszteletben tartására szólított fel, a közmédia körüli vitán át az ukrán határon kialakult bizonytalan helyzetig, miután egy orosz cirkálórakéta megsértette a lengyel légteret. És ahogy a média hangsúlyozza, ez még csak az izgalmas év kezdete, hiszen a következő hónapokban a lengyelek kétszer is az urnákhoz járulnak – az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon.
Nem sokkal karácsony előtt alapvető változás történt Lengyelországban – az ellenzéki csoportok koalíciója átvette a hatalmat, és bár nem nyerték meg a választásokat, együttesen többségük van a szejmben és a szenátusban. A képviselők a Polgári Platform vezetőjét és az Európai Tanács korábbi elnökét, Donald Tuskot választották új miniszterelnökké, míg az elmúlt nyolc évben hatalmon lévő Egyesült Jobboldal ellenzékbe vonult.
November 27-én Andrzej Duda elnök feleskette Mateusz Morawiecki miniszterelnököt, és kinevezte az általa bemutatott kormányt. Ettől kezdve a Jog és Igazságosságnak két hete van arra, hogy többséget szerezzen a szejmben.
A lengyel közrádió honlapján jelent meg péntek a cikk, amely a francia Observatoire du journalisme portál cikkére hivatkozva arról beszél, hogy a lengyel médiapiacot gyakorlatilag “felosztotta egymás közt a Soros-féle Media Development Investment Fund és a német Ringier Axel Springer.
"A PiS győzött, de az ellenzék ünnepel", "Vereség és kudarc között" valamint "Ellenzék vagy megújulás" – csak néhány cím a lengyelországi választások utáni valóságról beszámoló újságok címlapjaiból.